Táplálkozási attitűdök és fenntarthatósági szemlélet vizsgálata iskolás korosztályban
Absztrakt
Bevezetés: Az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök fontos szerepet játszanak a serdülők mindennapi étkezési döntéseiben, ugyanakkor az attitűdök és a tényleges viselkedés közötti kapcsolat nem minden esetben egyértelmű. Jelen tanulmány célja annak feltárása volt, hogy kimutatható-e összefüggés az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök és az önbevalláson alapuló táplálkozási szokások között 10–18 éves diákok körében.
Módszertan: A kutatás kvantitatív módszertannal, online kérdőíves adatfelvétellel valósult meg. Az attitűdöket ötfokú Likert-skálán mértük. A táplálkozási szokások vizsgálata kiterjedt a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra, a hús- és felvágottfogyasztásra, az édességek és cukortartalmú élelmiszerek, a szénsavas üdítőitalok, valamint a gyorséttermi ételek fogyasztási gyakoriságára.
Eredmények: A pozitív táplálkozási attitűdök több esetben kedvezőbb táplálkozási szokásokkal jártak együtt, különösen a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás tekintetében. Az édességek és cukros üdítőitalok fogyasztása esetében az attitűdök és a viselkedés közötti kapcsolat kevésbé bizonyult következetesnek.
Következtetés: A vizsgálat rámutat arra, hogy az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök és az önbevallott táplálkozási szokások között több területen kimutatható kapcsolat áll fenn, ugyanakkor az attitűdök önmagukban nem garantálják a kedvező viselkedésminták kialakulását.
Hivatkozások
Feith, H. J., & Falus, A. (Eds.). (2019). Egészségfejlesztés és nevelés: A kortárs-oktatás pedagógiai módszertana elmélet-ben és gyakorlatban. Akadémiai Kiadó.
Figler, M., & Kubányi, J. (Eds.). (2015). Diete-tika a háziorvosi gyakorlatban. SpringMed Kiadó.
Lábiscsák-Erdélyi, Z., et al. (2023). Egy tel-jeskörű iskolai egészségfejlesztési program tanulságai. Egészségfejlesztés, 64(2), 2–16.
Lippai, L., & Vitrai, J. (2023). Merre tovább a magyar iskolai egészségfejlesztésben? Iskolakultúra, 33(1–2), 3–20.
Lipták, M. Z., & Tarkó, K. (2020). Hétköznapi egészségfogalom – Tévképzetek, naiv elmé-letek, mítoszok vagy laikus értelmezések. Magyar Pedagógia, 120(1), 33–46.
Masa, A., Tobak, O., & Deutsch, K. (2021). Egészségnevelési attitűd és egészségma-gatartás középiskolai pedagógusok körében. Egészségfejlesztés, 62(2), 26–35.
Molnár, A., et al. (2023). A hazai iskolai egészségfejlesztés és egészségnevelés fogalmának és szabályozó rendszereinek áttekintése. Magyar Pedagógia, 123(1),19–32.
Szalainé Tóth, T., Nagyné Horváth, E., Falus, A., Feith, H. J., (2019). A felső tagozatos és a középiskolai biológia tankönyvek szerepe az egészségnevelésben. Egészségfejlesztés, 60(2), 35–41. https://doi.org/10.24365/ef.v60i2.413
Szűcs, Z. (2018). OKOSTÁNYÉR® 6–17 éves gyermekeknek – egészséges táplálkozás iskoláskorban. Új Diéta, 1.
Szűcs, Z. (2019). Egészséges táplálkozás mint hosszú távú prevenciós program: OKOSTÁNYÉR 6–17 éves gyermekeknek. Magyar Tudomány, 180(5), 688–699.
Tátrai-Németh, K., & Erdélyi-Sipos, A. (Eds.). (2018). Közétkeztetők kézikönyve. Spring-Med Kiadó.
Tarkó, K., et al. (2023). HECAT – Az egész-ségnevelési feladatok (keret)tantervi meg-jelenésének elemzésére szolgáló eszköz. Iskolakultúra, 33(1–2), 21–30.
Vitrai, J. (2019). Iskola az egészség alap-köve? Miért és mit tegyen az iskola a tanulói egészségéért? Egészségfejlesztés, 60(2), 42–45.
World Health Organization. (2003). Diet, nutrition and the prevention of chronic diseases. WHO Press.
World Health Organization. (2021). Health-promoting schools: A practical approach to advancing health and education in schools. WHO Press.
