Halfaunisztikai adatok az Ipoly ipolytölgyesi duzzasztómű alatti szakaszáról
Absztrakt
Az ipolytölgyesi duzzasztó a Duna felől az első műtárgy, amely nehezíti a halak hosszirányú átjárhatóságát. Kutatásunkban a duzzasztómű alatti folyószakasz halfaunáját vizsgáltuk egyetlen alkalommal, 2023. szeptember 11-én, a kora őszre jellemző alacsony vízállásnál. Összesen 25 hal- és egy tízlábú rákfajt (cifrarák, Faxonius limosus) mutattunk ki. Az Ipoly alsó szakaszán Ipolytölgyesről korábban szakcikkekben közölt adatokhoz képest újszerű észlelésnek számít a védett széles durbincs, és megerősítő észlelésnek a fokozottan védett német bucó és magyar bucó előkerülése. A fogott halak nagy része a 0+ és juvenilis korosztályhoz tartozott, különösen a márna ivadéka volt jelen nagy számban. Ez azt jelzi, hogy az ipolytölgyesi folyószakasz értékes szaporodóhely és ivadékbölcső is egyben nem csak az Ipolyban élő, hanem a dunai halpopulációk számára is.
Hivatkozások
BÁNYAI ZS. & WEIPERTH A. 2018. A folyami géb (Neogobius fuviatilis), a feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) és a cifrarák (Faxonius limosus) terjedése az Ipolyban. Halászat, 111(3): 90–91.
BOTTA I. 1993. A tervezett Duna‐Ipoly Nemzeti Park fontosabb vizeinek ichthyológiai állapot¬felmérése. MMTE, Budapest, 56 pp.
CSIPKÉS R. & SZATMÁRI L. 2011. Adatok az Ipoly magyarországi felső szakaszának és mellék¬patak-jainak halfaunájáról. Pisces Hungarici, 5: 73–82.
FROESE R. & PAULY D. (eds) 2023. FishBase. World Wide Web electronic publication. www.fishbase.org ((utolsó megtekintés: 2023. jún.)
GUTI G. & POTYÓ I. 2010. Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyar-országi) szakaszán. Tájökológiai Lapok, 8(3): 591–599. https://doi.org/10.56617/tl.4003
GUTI G., SALLAI Z. & HARKA Á. 2014. A magyarországi halfajok természetvédelmi státusza és a halfauna természetvédelmi értékelése. Pisces Hungarici, 8: 19–28.
MARODA Á. & SÁLY P. 2022. Jelenkori és jövőbeni kutatások kapcsolata: halfaunisztikai szakirodalmi áttekintések módszertani nehézségei és az egységes faunisztikai közlés jelentősége. Pisces Hungari-ci, 16: 33–44.
NÉMETH T., BALOGH R.E., BERÉNYI D., FRANYÓ SZ., FERINCZ Á., LENTE V., STASZNY Á., WEIPERTH A. (2022): A cifrarák (Faxonius limosus) téli aktivitásának igazolása hazánk természetes vizeiben. Ha-lászat, 115(3): 18.
POTYÓ I., WEIPERTH A. & GUTI G. 2013. Elektromos halászattal gyűjtött minták napszakos változásai a Duna Budapest feletti szakaszán és egyes mellékvízfolyásaiban. Pisces Hungarici, 7: 57–64.
SALLAI Z. & GYÖRE K. 1997. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület halfaunisztikai adatai. Halászat, 90(1): 9–12.
SÁLY P. 2005: A faunakomponens fogalomrendszer. Hidrológiai Közlöny, 85(6): 116–118.
SÁLY P. 2007: A faunakomponens-fogalomrendszer és alkalmazása a halfajegyüttesek természetességé-nek minősítésére. Agrártudományi Közlemények, 25. Pisces Hungarici, 1: 93–101.
SÁLY P. 2023. Alapszemlélet halak biodiverzitásának monitorozásához. Állattani Közlemények, 108(1–2): 57–84. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2023.108.1-2.4
WEIPERTH A., BLÁHA M., SZAJBERT B., SEPRŐS R., BÁNYAI Z., PATOKA J. & KOUBA A. 2020. Hungary: a European hotspot of non-native crayfish biodiversity. Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems, 421(43). https://doi.org/10.1051/kmae/2020035
WEIPERTH A. 2014. Analysis of structure, composition, spatial and temporal changes of juvenile fish community in a Danube-tributary system in the Middle Danube River Basin. Acta Zoologica Bulga-rica Supplement, 7: 45–50.
WEIPERTH A., BÁNYAI ZS., FERINCZ Á., JUHÁSZ V., SEVCSIK A., STASZNY Á., SZALÓKY Z. & TÓTH B. 2020. Az Ipoly magyarországi szakaszán élő tízlábú rákokra és a halakra vonatkozó faunisztikai ku-tatások áttekintése. Pisces Hungarici, 14: 33–44.
