A Tarna, Ceredi-Tarna és Parádi-Tarna halfaunisztikai áttekintése az 1979 és 2019 közötti időszakra szakirodalomban közölt észlelések és egy 2018. évi terepi felmérés adatai alapján
Absztrakt
A múlt század közepétől számos kutatás foglalkozott már a Tarna vízgyűjtőjének halaival, azonban napjainkig nem született olyan tanulmány, amely az eddig összegyűlt ismeretanyagot szintetizálná. A dolgozat célja, hogy közölt és saját felmérési adatok alapján áttekintést nyújtson a Tarna, a Ceredi-Tarna és a Parádi-Tarna halfaunájáról. A tanulmány elkészítéséhez 40 forrásmunka és egy 2018. évben végzett saját felmérés adatait használtuk fel. A fajok térbeli és időbeli észlelési gyakoriságai alapján megvizsgáltuk, hogy a három vízfolyás halfaunájában mely fajok tekinthetők szorosan, illetve lazán integrálódott fajnak, és melyek nem integrálódott, alkalmi fajoknak. Az eredmények szerint a három vízfolyásból eddig összesen 41 faj jelenléte igazolódott (Tarna: 39 faj, Ceredi-Tarna: 14 faj, Parádi-Tarna: 14 faj), amelyek közül 34 természetesen honos, hét idegenhonos, 12 védett, egy fokozottan védett, valamint kilenc az Európai Unió szempontjából közösségi jelentőségű (Natura 2000-es faj). A három vízfolyás tekintetében a terület legjellemzőbb halai: fejes domolykó, fenékjáró küllő, kövicsík, sujtásos küsz és a vágócsík. A tanulmány készítésekor több módszertani nehézséget is tapasztaltunk a forrásmunkák összegyűjtése és adataik feldolgozása folyamán, melyekről szintén beszámolunk a dolgozatban.
Hivatkozások
CSIPKÉS R. & KONCZ D. 2018. Kisvízfolyások halfaunájának helyzete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Pisces Hungarici, 12: 21–31.
DEACON A. E., MAHABIR R., INDERLALL D., RAMNARINE I. W. & MAGURRAN A. E. 2017. Evaluating detectability of freshwater fish assemblages in tropical streams: Is hand-seining sufficient? Environmental Biology of Fishes, 100: 839–849. https://doi.org/10.1007/s10641-017-0610-5
DICZHÁZY I. 1999. A Tarna halfaunájának változása és halfauna szerinti zonációja. Diplomadolgozat. Janus Pannonius Tudományegyetem, 43 pp.
ENDES M. & HARKA Á. 1985. A Jászsági-sík gerincesállat-világa. Jászsági Füzetek 14. Jász Múzeum, Jászberény, 56 pp.
ENDES M. 1987a. A Gyöngyös-Tarna hordalékkúp-síkság gerincesállat-világa. Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, 12: 107–117.
ENDES M. 1987b. A Mátra és a Mátra-alja halfaunája. Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, 12: 81–85.
Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása. http://www2.vizeink.hu/files/2-11_Tarna.pdf_100422.pdf (utolsó megtekintés: 2022. feb. 6.)
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2020. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 3, Jelentős vízgazdálkodási kérdések, 2-11 Tarna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység. 2020. Miskolc, https://vizeink.hu/wp-content/uploads/2020/04/2_11_Tarna_EMVIZIG_JVK_20201209_Jovahagyott.pdf (utolsó megtekintés: 2022. feb. 6.)
Európai Unió Tanácsának 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A31992L0043 (utolsó megtekintés: 2022. feb. 15.)
Európai Unió Tanácsának 2013/17/EU irányelve (2013. május 13.) a környezetvédelem területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX: 32013L0017 (utolsó megtekintés: 2022. feb. 15.)
FROESE R. & PAULY D. (ed.) 2021. FishBase. World Wide Web electronic publication. www.fishbase.org (utolsó megtekintés: 2022. feb. 7.)
FÜLEKI R. & HARKA Á. 2013. Magyar bucó (Zingel zingel) a Tarnában. Halászat, 106(1): 15.
HARKA Á. 1989. A Zagyva vízrendszerének halfaunisztikai vizsgálata. Állattani Közlemények, 75: 49–58.
HARKA Á. & SZEPESI ZS. 2004a. A tarka géb (Proterorhinus marmoratus) és a folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjedése a Közép-Tisza jobb parti mellékfolyóiban. Halászat, 97(4): 154–157.
HARKA Á. & SZEPESI ZS. 2004b. A tarka géb (Proterorhinus marmoratus Pallas, 1811) megjelenése és terjedése a Zagyva vízrendszerében. Halászat, 97(1): 38–40.
HARKA Á., SZEPESI ZS., KOŠČO J. & BALÁZS P. 2004. Adatok a Zagyva vízrendszerének halfaunájához. Halászat, 97(3): 117–124.
HARKA Á., SZEPESI ZS. & SZITTA T. 2006. Törpecsík (Sabanejewia aurata) a Tarnából. Halászat, 99(1): 26.
HARKA Á., SZEPESI ZS. & ANTAL L. 2008. A folyami géb [Neogobius fluviatilis (Pallas, 1814)] és a tarka géb [Proterorhinus marmoratus (Pallas, 1814)] terjedése a Közép-Tisza vidékén. Hidrológiai Közlöny, 88(6): 73–75.
HARKA Á. & SZEPESI ZS. 2009. Küszdomolykók (Alburnus alburnus × Squalius cephalus) a Heves megyei Gyöngyös-patakban, a Zagyvában, a Sajó és a Hernád mentén. Halászat, 102(4): 139.
HARKA Á., SÁLY P. & SZEPESI ZS. 2009. Küsz és domolykó hibridjének (Alburnus alburnus × Squalius cephalus) előfordulása a Tarnában és a Kis-Sajóban. Halászat, 102(2): 80–84.
HARKA Á. 2011. Tudományos halnevek a magyar szakirodalomban. Halászat, 104(3–4): 99–103.
HARKA Á., SZEPESI ZS. & CSIPKÉS R. 2014. A Heves-Borsodi-dombság és az Upponyi-hegység halfaunisztikai vizsgálata. In: DICZHÁZI I., SCHMOTZER A. (SZERK.): Apoka – A Heves-Borsodi-dombság és az Upponyi-hegység élővilága. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 133–152.
HARKA Á., SZEPESI ZS. & SALLAI Z. 2015. A tarka géb (Proterorhinus semilunaris), a folyami géb (Neogobius fluviatilis) és a kaukázusi törpegéb (Knipowitschia caucasica) terjedése a Tisza vízrendszerében. Pisces Hungarici, 9: 19–30.
KOŠČO J. & BALÁZS P. 1999. Adatok a Nógrád megyei vidraállomány (Lutra lutra) táplálkozásbiológiájához. A Puszta, 1(16): 139–144.
KOŠČO J., BALÁZS P. & HARKA Á. 2001. Adatok néhány Nógrád megyei vízfolyás halfaunájának ismeretéhez. Halászat, 94(2): 77–80.
KOVÁCS N. 2004. A Zagyva-folyó és vízrendszerének halfaunisztikai vizsgálata. XXVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, pp. 137–140.
Környezetvédelmi Minisztérium 13/2001. (V. 9.) rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100013.kom (utolsó megtekintés: 2022. feb. 15.)
LÁSZLÓFFY W. 1982. A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Magyar Kormány 275/2004. (X. 8.) rendelete az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400275.kor (utolsó megtekintés: 2022. feb. 15.)
MAECHLER M., ROUSSEEUW P., STRUYF A., HUBERT M. & HORNIK K. 2021. cluster: Cluster Analysis Basics and Extensions. R package version 2.1.2 — For new features, see the 'Changelog' file (in the package source), https://CRAN.R-project.org/package=cluster. (utolsó megtekintés: 2022. feb. 19.)
MARODA Á. 2018. Halak testhossz-függő mikroélőhely-használata középhegységi patakokban. Diplomadolgozat, Pécsi Tudományegyetem, 72 pp.
MOLNÁR J. 2014. A Bükki Nemzeti Park patakjainak halközösség monitorozása és monitoringfejlesztése (II.). Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, 51 pp.
MUSETH J., BORGSTROM R., HAME T. & HOLEN L.A. 2003. Predation by brown trout: a major mortality factor for sexually mature European minnows. Journal of Fish Biology, 62: 692–705. https://doi.org/10.1046/j.1095-8649.2003.00059.x
NAGY D. 1981. Selymes durbincsot fogtam. Magyar Horgász, 35(12): 27.
PERDICES A., BOHLEN J., ŠLECHTOVÁ V. & DOADRIO I. 2016. Molecular evidence for multiple origins of the European spined loach (Teleostei, Cobitidae). PLoS ONE, 11(1): e0144628. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0144628
RÁCZ J. 1996. A magyar nyelv halnevei. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 212 pp.
R CORE TEAM 2020. R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. www.R-project.org/ (utolsó megtekintés: 2022. feb. 19.)
SÁLY P., TAKÁCS P. & ERŐS T. 2010. Küszdomolykók (Alburnus alburnus × Squalius cephalus) a Zalában. Halászat, 103(1): 13–14.
SÁLY P. & HÓDI B. K. 2011a. A Tarna felső és középső vízgyűjtőjének pataki halegyüttesei. Pisces Hungarici, 5: 83–94.
SÁLY P. & HÓDI B. K. 2011b. Halbiológiai kutatások a Tarna középső és felső vízgyűjtőjén. Kutatási jelentés. Gödöllő, 26 pp.
SÁLY P., SZEPESI ZS. & SALLAI Z. 2011. Menyhal (Lota lota) a Tarnában. Halászat, 104(3–4): 82.
SÁLY P. & HÓDI B. K. 2012. Halbiológiai kutatások a Tarna középső vízgyűjtőjén – Faunisztika és testhossz-eloszlás. Kutatási jelentés. Gödöllő, 17 pp.
SÁLY P., TAKÁCS P., KISS I., BÍRÓ P. & ERŐS T. 2012. Lokális és tájléptékű tényezők hatása a jövevény halfajok elterjedésére a Balaton vízgyűjtőjének kisvízfolyásaiban. Állattani Közlemények, 97(2): 181–199. https://doi.org/10.25225/fozo.v61.i2.a2.2012
SÁLY P., TAKÁCS P., SPECZIÁR A. & ERŐS T. 2021. Capture probability of fishes in Central European (Hungary) wadeable lowland streams. Population Ecology, 63(4): 313–323. https://doi.org/10.1002/1438-390X.12095
STASZNY Á., MÜLLER T., TAKÁCS P., FERINCZ Á., VÁRKONYI L., SZENTES K. & URBÁNY B. 2015. A Bükki Nemzeti Park patakjainak halközösség monitorozása. Előadás, XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, 2015. május 20–21. https://doi.org/10.1007/s35114-015-0551-9
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2002. Adatok a Tarna, a Bene-patak és a Tarnóca halfaunájához. A Puszta, 1(18): 77–83.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2006. A Mátra és környéke halfaunája. Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, 30: 263–283.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2008. Halfaunisztikai adatok a Zagyva középső és a Tarna vízrendszerének alsó szakaszáról. Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, 32: 201–213.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2009. A folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjedése a Zagyva vízrendszerében. Halászat, 102(4): 138–139.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2010. Változások a Laskó-patak halfaunájában. Pisces Hungarici, 4: 83–88.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2011a. A bolgár törpecsík (Sabanejewia bulgarica) állománynagysága, mobilitása és növekedése a Tarnában. Pisces Hungarici, 5: 21–36.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2011b. Kősüllő (Sander volgensis) a Tarnában. Halászat, 104(3–4): 81.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2012. Árvizek hatása egy kis folyó, a Tarna halközösségére. Pisces Hungarici, 6: 39–46.
SZEPESI ZS., ERŐS T., SÁLY P., FERINCZ Á. & TAKÁCS P. 2013. Paducok (Chondrostoma nasus) és magyar bucók (Zingel zingel) a Zagyva vízrendszerében. Halászat, 106(4): 14.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2016. A nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) észlelési adatai a Zagyvából. Halászat, 109(4): 13.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2017a. A halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) terjedése és a tiszai küllő (Gobio carpathicus) visszaszorulása a Zagyva vízrendszerében. Pisces Hungarici, 11: 59–66.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2017b. A tarka géb (Proterorhinus semilunaris) és a folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjedése a Zagyva vízrendszerében. Pisces Hungarici, 11: 29–34.
SZEPESI ZS. & CSIPKÉS R. 2020. A 2019 nyarán bekövetkezett vízszennyezés hatása a Bene-patak halfaunájára. Pisces Hungarici, 14: 91–100.
TAKÁCS P., BERECZKI CS., SÁLY P., MÓRA A. & BÍRÓ P. 2007. A Balatonba torkolló kisvízfolyások halfaunisztikai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 87(6): 175–178.
TAKÁCS P. 2018. Megjegyzések a Magyarországon előforduló, Gobio genusba tartozó küllők taxonómiai helyzetével és névhasználatával kapcsolatban. Pisces Hungarici, 12: 63–66.
TOWNSEND C. R. 1996. Invasion biology and ecological impacts of brown trout Salmo trutta in New Zealand. Biological Conservation, 78: 13–22. https://doi.org/10.1016/0006-3207(96)00014-6
VÁSÁRHELYI I. 1961. Magyarország halai írásban és képekben. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete, Miskolc, 134 pp.
