Review of the fish fauna of the Tarna, Ceredi-Tarna and Parádi-Tarna streams on the basis of published data collected between 1979 and 2019 and the data of a faunistic survey conducted in 2018
Abstract
Numerous studies have dealt with the fishes of the Tarna catchment, but there has been no published study that synthesizes the faunistic knowledge yet. This paper provides a review of the fish fauna of the Tarna, Ceredi-Tarna, and Parádi-Tarna streams located in Northeastern Hungary. To do so, data of 40 literature sources and a faunistical survey conducted by the authors in 2018 were used. Spatial and temporal detection frequency of the species were assessed to judge to what extent the species were integrated into the fauna. According to the results, a total of 41 fish species were reported from the three streams (Tarna: 39 species, Ceredi-Tarna: 14 species, Parádi-Tarna: 14). Out of the 41 species, 34 are native, seven non-native, 12 protected by national legislation, and nine listed in one of the appendices of the Habitats Directive of the European Union. The most characteristic species of the region are the chub (Squalius cephalus), the gudgeon (Gobio gobio complex), the stone loach (Barbatula barbatula), the schneider (Alburnoides bipunctatus), and the Danubian spined loach (Cobitis elongatoides complex). Some methodological difficulties were experienced with collecting the literature and extraction of the relevant data and information from them, which are also discussed in the paper.
References
CSIPKÉS R. & KONCZ D. 2018. Kisvízfolyások halfaunájának helyzete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Pisces Hungarici, 12: 21–31.
DEACON A. E., MAHABIR R., INDERLALL D., RAMNARINE I. W. & MAGURRAN A. E. 2017. Evaluating detectability of freshwater fish assemblages in tropical streams: Is hand-seining sufficient? Environmental Biology of Fishes, 100: 839–849. https://doi.org/10.1007/s10641-017-0610-5
DICZHÁZY I. 1999. A Tarna halfaunájának változása és halfauna szerinti zonációja. Diplomadolgozat. Janus Pannonius Tudományegyetem, 43 pp.
ENDES M. & HARKA Á. 1985. A Jászsági-sík gerincesállat-világa. Jászsági Füzetek 14. Jász Múzeum, Jászberény, 56 pp.
ENDES M. 1987a. A Gyöngyös-Tarna hordalékkúp-síkság gerincesállat-világa. Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, 12: 107–117.
ENDES M. 1987b. A Mátra és a Mátra-alja halfaunája. Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, 12: 81–85.
Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása. http://www2.vizeink.hu/files/2-11_Tarna.pdf_100422.pdf (utolsó megtekintés: 2022. feb. 6.)
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2020. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 3, Jelentős vízgazdálkodási kérdések, 2-11 Tarna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység. 2020. Miskolc, https://vizeink.hu/wp-content/uploads/2020/04/2_11_Tarna_EMVIZIG_JVK_20201209_Jovahagyott.pdf (utolsó megtekintés: 2022. feb. 6.)
Európai Unió Tanácsának 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A31992L0043 (utolsó megtekintés: 2022. feb. 15.)
Európai Unió Tanácsának 2013/17/EU irányelve (2013. május 13.) a környezetvédelem területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX: 32013L0017 (utolsó megtekintés: 2022. feb. 15.)
FROESE R. & PAULY D. (ed.) 2021. FishBase. World Wide Web electronic publication. www.fishbase.org (utolsó megtekintés: 2022. feb. 7.)
FÜLEKI R. & HARKA Á. 2013. Magyar bucó (Zingel zingel) a Tarnában. Halászat, 106(1): 15.
HARKA Á. 1989. A Zagyva vízrendszerének halfaunisztikai vizsgálata. Állattani Közlemények, 75: 49–58.
HARKA Á. & SZEPESI ZS. 2004a. A tarka géb (Proterorhinus marmoratus) és a folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjedése a Közép-Tisza jobb parti mellékfolyóiban. Halászat, 97(4): 154–157.
HARKA Á. & SZEPESI ZS. 2004b. A tarka géb (Proterorhinus marmoratus Pallas, 1811) megjelenése és terjedése a Zagyva vízrendszerében. Halászat, 97(1): 38–40.
HARKA Á., SZEPESI ZS., KOŠČO J. & BALÁZS P. 2004. Adatok a Zagyva vízrendszerének halfaunájához. Halászat, 97(3): 117–124.
HARKA Á., SZEPESI ZS. & SZITTA T. 2006. Törpecsík (Sabanejewia aurata) a Tarnából. Halászat, 99(1): 26.
HARKA Á., SZEPESI ZS. & ANTAL L. 2008. A folyami géb [Neogobius fluviatilis (Pallas, 1814)] és a tarka géb [Proterorhinus marmoratus (Pallas, 1814)] terjedése a Közép-Tisza vidékén. Hidrológiai Közlöny, 88(6): 73–75.
HARKA Á. & SZEPESI ZS. 2009. Küszdomolykók (Alburnus alburnus × Squalius cephalus) a Heves megyei Gyöngyös-patakban, a Zagyvában, a Sajó és a Hernád mentén. Halászat, 102(4): 139.
HARKA Á., SÁLY P. & SZEPESI ZS. 2009. Küsz és domolykó hibridjének (Alburnus alburnus × Squalius cephalus) előfordulása a Tarnában és a Kis-Sajóban. Halászat, 102(2): 80–84.
HARKA Á. 2011. Tudományos halnevek a magyar szakirodalomban. Halászat, 104(3–4): 99–103.
HARKA Á., SZEPESI ZS. & CSIPKÉS R. 2014. A Heves-Borsodi-dombság és az Upponyi-hegység halfaunisztikai vizsgálata. In: DICZHÁZI I., SCHMOTZER A. (SZERK.): Apoka – A Heves-Borsodi-dombság és az Upponyi-hegység élővilága. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 133–152.
HARKA Á., SZEPESI ZS. & SALLAI Z. 2015. A tarka géb (Proterorhinus semilunaris), a folyami géb (Neogobius fluviatilis) és a kaukázusi törpegéb (Knipowitschia caucasica) terjedése a Tisza vízrendszerében. Pisces Hungarici, 9: 19–30.
KOŠČO J. & BALÁZS P. 1999. Adatok a Nógrád megyei vidraállomány (Lutra lutra) táplálkozásbiológiájához. A Puszta, 1(16): 139–144.
KOŠČO J., BALÁZS P. & HARKA Á. 2001. Adatok néhány Nógrád megyei vízfolyás halfaunájának ismeretéhez. Halászat, 94(2): 77–80.
KOVÁCS N. 2004. A Zagyva-folyó és vízrendszerének halfaunisztikai vizsgálata. XXVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, pp. 137–140.
Környezetvédelmi Minisztérium 13/2001. (V. 9.) rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100013.kom (utolsó megtekintés: 2022. feb. 15.)
LÁSZLÓFFY W. 1982. A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Magyar Kormány 275/2004. (X. 8.) rendelete az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400275.kor (utolsó megtekintés: 2022. feb. 15.)
MAECHLER M., ROUSSEEUW P., STRUYF A., HUBERT M. & HORNIK K. 2021. cluster: Cluster Analysis Basics and Extensions. R package version 2.1.2 — For new features, see the 'Changelog' file (in the package source), https://CRAN.R-project.org/package=cluster. (utolsó megtekintés: 2022. feb. 19.)
MARODA Á. 2018. Halak testhossz-függő mikroélőhely-használata középhegységi patakokban. Diplomadolgozat, Pécsi Tudományegyetem, 72 pp.
MOLNÁR J. 2014. A Bükki Nemzeti Park patakjainak halközösség monitorozása és monitoringfejlesztése (II.). Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, 51 pp.
MUSETH J., BORGSTROM R., HAME T. & HOLEN L.A. 2003. Predation by brown trout: a major mortality factor for sexually mature European minnows. Journal of Fish Biology, 62: 692–705. https://doi.org/10.1046/j.1095-8649.2003.00059.x
NAGY D. 1981. Selymes durbincsot fogtam. Magyar Horgász, 35(12): 27.
PERDICES A., BOHLEN J., ŠLECHTOVÁ V. & DOADRIO I. 2016. Molecular evidence for multiple origins of the European spined loach (Teleostei, Cobitidae). PLoS ONE, 11(1): e0144628. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0144628
RÁCZ J. 1996. A magyar nyelv halnevei. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 212 pp.
R CORE TEAM 2020. R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. www.R-project.org/ (utolsó megtekintés: 2022. feb. 19.)
SÁLY P., TAKÁCS P. & ERŐS T. 2010. Küszdomolykók (Alburnus alburnus × Squalius cephalus) a Zalában. Halászat, 103(1): 13–14.
SÁLY P. & HÓDI B. K. 2011a. A Tarna felső és középső vízgyűjtőjének pataki halegyüttesei. Pisces Hungarici, 5: 83–94.
SÁLY P. & HÓDI B. K. 2011b. Halbiológiai kutatások a Tarna középső és felső vízgyűjtőjén. Kutatási jelentés. Gödöllő, 26 pp.
SÁLY P., SZEPESI ZS. & SALLAI Z. 2011. Menyhal (Lota lota) a Tarnában. Halászat, 104(3–4): 82.
SÁLY P. & HÓDI B. K. 2012. Halbiológiai kutatások a Tarna középső vízgyűjtőjén – Faunisztika és testhossz-eloszlás. Kutatási jelentés. Gödöllő, 17 pp.
SÁLY P., TAKÁCS P., KISS I., BÍRÓ P. & ERŐS T. 2012. Lokális és tájléptékű tényezők hatása a jövevény halfajok elterjedésére a Balaton vízgyűjtőjének kisvízfolyásaiban. Állattani Közlemények, 97(2): 181–199. https://doi.org/10.25225/fozo.v61.i2.a2.2012
SÁLY P., TAKÁCS P., SPECZIÁR A. & ERŐS T. 2021. Capture probability of fishes in Central European (Hungary) wadeable lowland streams. Population Ecology, 63(4): 313–323. https://doi.org/10.1002/1438-390X.12095
STASZNY Á., MÜLLER T., TAKÁCS P., FERINCZ Á., VÁRKONYI L., SZENTES K. & URBÁNY B. 2015. A Bükki Nemzeti Park patakjainak halközösség monitorozása. Előadás, XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, 2015. május 20–21. https://doi.org/10.1007/s35114-015-0551-9
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2002. Adatok a Tarna, a Bene-patak és a Tarnóca halfaunájához. A Puszta, 1(18): 77–83.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2006. A Mátra és környéke halfaunája. Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, 30: 263–283.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2008. Halfaunisztikai adatok a Zagyva középső és a Tarna vízrendszerének alsó szakaszáról. Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, 32: 201–213.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2009. A folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjedése a Zagyva vízrendszerében. Halászat, 102(4): 138–139.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2010. Változások a Laskó-patak halfaunájában. Pisces Hungarici, 4: 83–88.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2011a. A bolgár törpecsík (Sabanejewia bulgarica) állománynagysága, mobilitása és növekedése a Tarnában. Pisces Hungarici, 5: 21–36.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2011b. Kősüllő (Sander volgensis) a Tarnában. Halászat, 104(3–4): 81.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2012. Árvizek hatása egy kis folyó, a Tarna halközösségére. Pisces Hungarici, 6: 39–46.
SZEPESI ZS., ERŐS T., SÁLY P., FERINCZ Á. & TAKÁCS P. 2013. Paducok (Chondrostoma nasus) és magyar bucók (Zingel zingel) a Zagyva vízrendszerében. Halászat, 106(4): 14.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2016. A nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) észlelési adatai a Zagyvából. Halászat, 109(4): 13.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2017a. A halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) terjedése és a tiszai küllő (Gobio carpathicus) visszaszorulása a Zagyva vízrendszerében. Pisces Hungarici, 11: 59–66.
SZEPESI ZS. & HARKA Á. 2017b. A tarka géb (Proterorhinus semilunaris) és a folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjedése a Zagyva vízrendszerében. Pisces Hungarici, 11: 29–34.
SZEPESI ZS. & CSIPKÉS R. 2020. A 2019 nyarán bekövetkezett vízszennyezés hatása a Bene-patak halfaunájára. Pisces Hungarici, 14: 91–100.
TAKÁCS P., BERECZKI CS., SÁLY P., MÓRA A. & BÍRÓ P. 2007. A Balatonba torkolló kisvízfolyások halfaunisztikai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 87(6): 175–178.
TAKÁCS P. 2018. Megjegyzések a Magyarországon előforduló, Gobio genusba tartozó küllők taxonómiai helyzetével és névhasználatával kapcsolatban. Pisces Hungarici, 12: 63–66.
TOWNSEND C. R. 1996. Invasion biology and ecological impacts of brown trout Salmo trutta in New Zealand. Biological Conservation, 78: 13–22. https://doi.org/10.1016/0006-3207(96)00014-6
VÁSÁRHELYI I. 1961. Magyarország halai írásban és képekben. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete, Miskolc, 134 pp.
