Szinte élő őseink — Egy magyar honfoglaló és kortárs leszármazottjának története
Absztrakt
This paper begins with discussions on the archeological and anthropological background, followed by the details of the N-M2218 Y-DNA haplogroup connection between Yakuts and the Hungarian Conquerors, and a section that discusses the expected Yakut-like inherited habits and way-of-life of N-PH1896 haplogroup ancestors. The results of the analysis of the subgroup with different resolutions and perspectives suggest that the bone sample from the Tuzsér occupying military elite find shows a connection between the Hungarian conquerors and the contemporary southern Siberian populations, with a branching time at the end of the Asian Hunnic period (3rd century). It is most likely that the ancestors of the subgroup left the area of present-day Mongolia and the vicinity of Lake Baikal to the west in the 3rd century, at the end of the Xiongnu era. Lake Baikal was also the ancestral home of the Yakuts during this period, from where they migrated to their later place of residence northward along the Lena River. From a socio-anthropological point of view, we also examined the relationship between the ancestors of the conquering Hungarians classified in the PH1896 subgroup and the "early related peoples" classified in other subgroups of the N haplogroup (early Yakuts, Western Buryats, and Southern Samoyeds) based on the memory of their common homeland 5-6 thousand years ago. We found that the Sayan-Baikal region is the oldest meeting point, which is also confirmed by the latest genetic research. It is of great importance because we assume that the "early-related" peoples migrated from here to the west, north, east or stayed in the same region. The paper concludes with the presentation of the results of a facial reconstruction of Conqueror Tuzsér-Boszorkány-hegy along with a brief description of the known history of the Harasti family’s origins in Hungary and their migrations abroad.
Hivatkozások
Balanovskaya, E., Yusupov, Y., Shalyaho, R., Stepanov, G., Asilgujin, R., Zhabagin, M., Balaganskaya, O., Sultanova, G., Borisova, E., Daragan, D., Balanovsky, O. (2017): Genetic portraits of seven clans of north-western Bashkirs: contribution of the Finno-Ugric genetic component to Bashkirian genepool. Moscow University Anthropology Bulletin, XXIII: 94–103.
Bodnár, M. (2014): Üvegnegatívok Bódvavendégiből. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 53: 311–323.
Bodnár, M. (2017): Üvegnegatívok Bódvavendégiből 2. Péchy Gáspárné Bartóky Mária élete és munkássága. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 56: 187–199.
Bodnár, M. (2020): Üvegnegatívok Bódvavendégiből 3. Egy parasztcsalád lakodalma. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 58–59: 305–322.
Castren, M.A. (1857): Nordische Reisen und Forschungen. 4, Ethnologische Vorlesungen über die altaischen Völker: Nebst samojedischen Märchen und tatarischen Heldensagen. St. Petersburg. Buchdruckerei der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften.
Czobor, A. (1912): Abaúj és Torna vármegye nemeseinek összeírása. Tornavármegye 1754–55. évi nemesi összeírása. Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. Újra közölve. In: Rémiás, T. (Szerk.) Új Folyam 0. sz. 1994. Válogatás az 1910–1918. évfolyamok anyagából. Abaúji Múzeum Baráti Köre. pp. 171–174.
Csányi, B., Bogácsi-Szabó, E., Tömöry, Gy., Czibula, A., Priskin, K., Csősz, A., Mende, B., Langó, P., Csete, K., Zsolnai, A., Conant, E.K., Downes, C.S., Raskó, I. (2008): Y-chromosome analysis of ancient Hungarian and two modern Hungarian-speaking populations from the Carpathian Basin. Annals of Human Genetics, 72: 519–534. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1469-1809.2008.00440.x
Diószegi, V. (1978): Pre-Islamic Shamanism of the Baraba Tatars and some Ethnogenetic Conclusion. In: Diószegi, V., Hoppál, M. (Eds) Shamanism in Siberia. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp: 83–167.
Éry, K. (1977): Embertani adatok a Felső-Tiszavidék X. századi népességéhez. Anthropologiai Közlemények, 21: 15–30.
Family Tree DNA (2022): Rurikid Project. https://www.familytreedna.com/groups/rurikid/about/background
Family Tree DNA (2022): N North Eurasia Project. https://www.familytreedna.com/public/N%20Russia%20%20DNA%20Project?iframe=yresults
Fehér, T., Németh, E., Vándor, A., Kornienko, I.V., Csáji, L.K., Pamjav, H. (2014): Y-SNP L1034: limited genetic link between Mansi and Hungarian-speaking populations. Molecular Genetics and Genomics, 290(1): 377–386. DOI: https://doi.org/10.1007/s00438-014-0925-2
Fóthi, E. (2014): A Kárpát-medence 6–11. századi történetének embertani vonatkozásai. In: Sudár, B., Szentpéteri, J., Petkes, Z., Lezsák, G., Zsidai, Zs. (Szerkk) Magyar őstörténet, Tudomány és hagyományőrzés. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest. pp. 151–168.
Fóthi, E., Gonzalez, A., Fehér, T., Gugora, A., Fóthi, Á., Bíró, O., Keyser, C. (2020): Genetic analysis of male Hungarian conquerors. AAS, 12: 31. DOI: https://doi.org/10.1007/s12520-019-00996-0
Hallast, P., Batini, C., Zadik, D., Maisano Delser, P., Wetton, J.H., Arroyo-Pardo, E., Cavalleri, G.L., de Knijff, P., Destro Bisol, G., Dupuy, B.M., Eriksen, H.A., Jorde, L.B., King, T.E., Larmuseau, M.H., López de Munain, A., López-Parra, A.M., Loutradis, A., Milasin, J., Novelletto, A., Pamjav, H., Sajantila, A., Schempp, W., Sears, M., Tolun, A., Tyler-Smith, C., Van Geystelen, A., Watkins, S., Winney, B., Jobling, M.A. (2014): The Y-chromosome tree bursts into leaf. Molecular Biology and Evolution, 32: 661–73. DOI: https://doi.org/10.1093/molbev/msu327
Ilumae, A.M., Reidla, M., Chukhryaeva, M., Järve, M., Post, H., Karmin, M., Saag, L., Agdzhoyan, A., Kushniarevich, A., Litvinov, S., Ekomasova, N., Tambets, K., Metspalu, E., Khusainova, R., Yunusbayev, B., Khusnutdinova, Utevska, O., Koshel, S., Balanovska, E., Behar, D.M., Balanovsky, O., Kivisild, T., Underhill, P.A., Villems, R., Rootsi, S. (2016): Human Y chromosome haplogroup N. AJHG, 99: 163–173. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ajhg.2016.05.025
Jósa, A. (1900): Emlékek a honfoglalás korából. Archaeológiai Értesítő, 20: 214–224.
Kempelen, B. (1912): Magyar nemes családok 4. köt. Fa-Házy. Grill Károly Könyvkiadó, Budapest. pp. 503.
Kilinc, G.M., Kashuba, N., Yaka, R., Sümer, A., Yuncu, E., Shergin, D., Ivanov, G., Kichigin, D., Pestereva, K., Volkov, D., Mandryka, P., Kharinskii, A, Tishkin, A., Ineshin, E., Kovychev, E., Stepanov, A., Alekseev, A, Fedoseeva, S.A., Somel, M., Jakobsson, M., Krzewinska, M., Stora, J., Gotherstrom, A. (2018): Investigating Holocene human population history in North Asia using ancient mitogenomes. Scientific Reports, 8: 8969. DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-018-27325-0
Kustár, Á. (2020): Egy Felső-Tisza-vidéki, rangos, honfoglaló férfi szobrászi arcrekonstrukciója a tuzséri temetőből. Anthropologiai Közlemények, 61: 33–42. DOI: https://doi.org/10.20330/AnthropKozl.2020.61.33
Müller, M. (1854): The last results of the researches respecting the non-Iranian and non-Semitic languages of Asia or Europe, or the Turanian family of language. In: Bunsen, C. (Ed.) Outlines of the Philosophy of Universal History, Applied to Language and Religion. Brown, Green and Longmans, London.
Nagy, I. (1859): Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal H–K. 5. köt. Kiadja Ráth Mór, Pest, (Reprint: Budapest, 1987). pp. 375.
N. Nepper, I., Révész, L. (1990): Etelközből a Kárpát-medencéig. A honfoglalók legújabb leletei. Kiállítási katalógus. Déri Múzeum, Herman Ottó Múzeum, Debrecen.
Okladnikov, A.P. (1950–1955): Neolit i bronzovyj vek Pribajkal’ja I–III. Moskva, Leningrad.
Pamjav, H., Fóthi, Á., Fehér, T. (2017): A study of the Bodrogköz population in north-eastern Hungary by Y chromosomal haplotypes and haplogroups. Molecular Genetics and Genomics, 292: 883–894. DOI: https://doi.org/10.1007/s00438-017-1319-z
Révész, L. (1996a): A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez. Miskolc. pp. 506.
Révész, L. (1996b): A honfoglaló magyarság régészeti hagyatéka. In: Fodor, I. (Szerk.) „Őseinket felhozád…” A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Múzeum, Bp.
Révész, L. (2018): A 10‒11. századi temetők regionális jellemzői a Keleti-Kárpátoktól a Dunáig. Doktori disszertáció. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. pp. 859.
Révész, L. (2021): A dinamikus 10. század a régészeti leletek tükrében a Kárpát-medencében. IV. A Kárpát-medencei magyar történelem kezdetei. Magyar Tudomány, 182(S1): 155–165.
Sántha, I. (2004): A nyugati burjátok társadalom szerveződése egy füvespusztai és egy tajgai burját falu példáján. ELTE, Belső-ázsiai Tanszék, Budapest.
Sántha, I., Safonova, T. (2011): Az evenkik földjén. Kulturális kontaktusok a Bajkál-vidéken. Balassi Kiadó, Budapest. pp. 240.
Shirokogoroff, S.M. (1929): Social Organization of the Northern Tungus. Commercial Press, Shanghai. 1929.
Vasiljevich, G.M. (1969): Evenki. Istoriko-etnograficheskie ocherki. Nauka, Leningrad.
