Hangsúlyos szótagok intonációja a francia nyelvben
Párizsi és québeci nyelvváltozatok összehasonlítása
Absztrakt
A jelen kutatás célja, hogy bemutassuk a párizsi és québeci nyelvváltozatokban vizsgált hangsúlyos szótagok intonációja közti fő eltéréseket, kijelentő módú, spontán megnyilatkozásokban. Dialektális eltérésekről a kapott eredményeinket illetően nem beszélhetünk, mivel összesen csupán hat (három párizsi és három québeci) beszélő megnyilatkozásait tanulmányoztuk. Ezen eredmények azonban jelentős hasonlóságokat mutatnak a két dialektus intonációját vizsgáló és összehasonlító korábbi tanulmányokkal. A fő intonációs mintázat megegyezik; a hangsúlyos szótagok mindig emelkedést mutatnak – a mondatvégi pozíciót leszámítva, hiszen ott ereszkedőek –, tehát domború a dallamgörbe, a dallamcsúcs pedig rendre hangsúlyos szótagra esik mindkét változatban. Ellenben a párizsi és québeci változatok között a következő fő eltérések figyelhetőek meg: a québeci intonációban az F0 átlagosan mélyebb, a hangsúlyos szótagokat nem jellemzi olyan szintű hirtelen emelkedés, mint a párizsi intonációban, valamint a szótaghatárok prozódiai szempontból kevésbé különülnek el, mint a párizsiak.