A shale
Absztrakt
A shale mint kőzetnév sok problémát okoz. A magyar pala, agyagpala esetleg agyagmárga, márga vagy aleurolit fordítás nem tükrözi az USA-ban használatos shale kifejezést minden tekintetben, a magyar szaknyelvben viszont nincs olyan szó, terminus, amely egyértelműen az angol shale szó magyar megfelelő fordítása lenne. Még az angol szaknyelv sem lehet elégedett e kifejezés jelentésével. A shale-kutatás és a shale-gáz/shale-olaj termelésének nehézségét Magyarországon a heterogenitás okozza, ami a kiterjedést és a szerves anyag tartalmat jellemzi. Emiatt nehéz körül határolni azt a területet, ahol kommerciális termelés érhető el (ahogy G. Mitchell tette az USA, Texas, Barnett Shale formációban).
Ez az anyag mint kőzet nehezen definiálható, inkább csak mint kőzetösszlet (formáció) írható le maradéktalanul, amely szinte minden törmelékes, üledékes kőzetet tartalmazhat (lásd lentebb, a shale eredete). Ezért mutatkozott szükségesnek a shale fogalmának pontosabb definiálása elsősorban az USA-beli példák elemzésével, ahol gazdag vizsgálati anyag került az irodalomban bemutatásra 2000 után. Ezt az igényt próbálja kielégíteni ez a cikk annak érdekében, hogy a hazai viszonylatokban is megtaláljuk az USA-beli formációknak megfelelő analógiát, ahol esetleg hasonló CH-termelést lehetne elérni.
Hivatkozások
Bárdossy Gy. (1961): Üledékek nevezéktana. (Wikipédia, 2025)
Balogh K. (szerk.) (1992): Szedimentológia, I–III. akadémiai Kiadó, Budapest
Badics B., Vető I. (2012): Source Rocks and Petroleum Systems in the Hungarian Part of the Pannonian Basin: The Potential Fod Shale Gas and Shale Oil Plays. Marine and Petroleum Geology, 31(1). https://doi.org/10.1016/j.marpetgeo.2011.08.015
Boggs S. (2009): Petrology of Sedimentary Rocks. Second Edition, Cambridge Univ. Press, New York
Dank V. (1992): Kőolajföldtan. Tankönyvkiadó, Budapest
Folk R. L. (1958 ): Petrology of Sedimentary Rocks. Second Edition
Holoda a. cikkei
Hunt J. M. (1979): Petroleum Geochemistry and Geology. Oxford: Freeman.
Jarvie D. M., Claxton B. L., Henk F., Breyer J. T. (2001): Oil and Shale Gas from the Barnett Shale, Ft. Worth Basin, Texas (abs.): AAPG Annual Meeting Program, Vol. 10, p. a100.
Jarvie D. M., Hill R. J., Ruble T. E., Pollastro R. M. (2007): Unconventional Shale-gas Systems: The Mississippian Barnett Shale of North-Central Texas as One Model for Thermogenic Shale-gas Assessment: AAPG Bulletin, 91, 475–499.
Kázmér M. (2013): Angol–magyar geológiai szótár.
Kázmér M. (2020): Magyar–angol geológiai szótár.
Kirkland D.W, Denison R. E., Summers D. M., Gormly J. R. (1981): Cincinnati, Ohio. Geology and Organic Geochemistry of the Woodford Shale in Criner Hills and Western Arbuckle Mountains, Oklahoma. In: Johnson K. S. and Cardott B. J. (eds.), Source rocks in the southern Midcontinent. 1990 Symposium: OGS Circular 93, 38–69.
Loucks R., Ruppel S. (2007): Mississippian Bar-nett Shale: Lithofacies and depositional setting of a deep-water shale-gas succession in the Fort Worth Basin, Texas. 2007 April, AAPG Bulletin, 91(4) 579–601. https://doi.org/10.1306/11020606059
Montgomery S. L., Jarvie D. M., Bowker K. a., Pollastro R. M. (2005): Mississippian Barnett Shale, Fort Worth basin, north-central Texas: Gas-shale play with multi–trillion cubic foot potential. AAPG Bulletin 89(2) 155–175. https://doi.org/10.1306/09170404042
MOL Group (2025): A hagyományos kutatás mint az organikus növekedés egy módja az upstreamben. Wikipedia.
O’Brien N. R., Slatt R. M. (1990): Argillaceous Rock atlas. xvi + 136 pp. Berlin, Heidelberg, New York, London, Paris, Tokyo, Hong Kong, Barcelona: Springer-Verlag ISBN 3 540 97306 0
Pirsson L. V. (1908): Rocks and rock minerals. New York: John Wiley & Sons. https://archive.org/down-load/rocksrockmineral0000loui/rocksrockmineral-0000loui.pdf
Potter et al. (1981): Sedimentology of gas-bearing Devonian shales of the Appalachian Basin. DOE/METC – 114 DE81 DOE/METC-114, Morgantown United States Department of Energy Technology center.
Raucsik B. (2020): Kőzettani leckesorozat, Szegedi Tudományegyetem.
Révész I. (1981): Az Algyő–2 telep földtani felépítése, üledékföldtani heterogenitása és ősföldrajzi viszonyai, Földtani Közlöny.
Katz M., et al. (1977): Status Report on the Gas Potential From Devonian Shales of the Appalachian Basin. November 1977, OTA Energy, advisory committee; and Perrine R. et al.: Enhanced Oiland Gas Recovery advisory Panel.
Selley R. C. (1988): Applied Sedimentology. xii + 446 pp. London: academic Press
Szakmány Gy. (2008): Segédanyag BSc-szakosok geológus szakirány üledékes kőzettan gyakorlat anyagához.
Steward D. B., Mitchell G. P. and the Barnett Shale (2013): Journal of Petroleum Technology October 31, 2013.
Tőkés Lilla, Sztanó Orsolya (2017): Zagyárak „mutatványai” és a turbiditkorlátozó medencék. Földtani Közlöny.
Raucsikné Varga a., Baranyi V., Raucsik B. Schubert F.: Az Endrődi Formáció kőzettani és palinológiai vizsgálata a Hódmezővásárhely–I fúrásban (Makói-árok) – Őskörnyezeti és diagenezis-történeti értékelés. Földtani Közlöny, 147(1). 61–84. ISSN 0015-542X
Wentworth c. K. (1922): A scale of grade and class terms for clastic sediments. Journal of Geology, 30, 377–392. https://www.jstor.org/stable/30063207
Wikipédia (2025): Gauss görbe.
Wikipédia (2025): A shale formációk az USA-ban.
Wikipédia (2025): A shale-formációk a Földön.
Proved Gas Reserves in the top 5 Countries, (1980–2013 US, EIA.)
Wikipédia (2025): World shale gas resources: an initial assessment of 14 regions outside the United States, 2011 april.17. ábra. A Barnett Shale termelésének növekedése 1982–2010 között (Forrás: Steward, (2013) [25)])
