Civil szervezet az oktatás és tudomány szolgálatában
Absztrakt
Az elmúlt évtizedek során hazánkban is beigazolódott, hogy a kormányzati és gazdasági szektor mellett a civil szervezetek képesek arra, hogy kielégítsék a társadalmi igények széles körét. Fontos integratív szereppel bírnak, erősítik az egyén társadalmi kötődését, támogatják a társadalmi tőke létrehozását, képesek a társadalmi struktúra erősítésére. A hazai civil szervezeteket nagyfokú reaktivitás jellemzi a tekintetben, hogy egy-egy változásra rendkívül gyorsan és néha a korábbi, általánosnak vélt tendenciákat megcáfolóan reagál. A Kommunikációs Nevelésért Egyesület fejlődési történetét tekintve jó gyakorlatként mutatható be olyan civil szervezetként, amely felvállaltan kapcsolatot teremt a köz-, és felsőoktatás között, támogatja a tudományos diszkussziót és elősegíti a kommunikációs nevelés ügyét, kapcsolatot ápolva más civil szervezetekkel és ipari szereplőkkel. A tanulmány bemutatja a civil szervezetek szerepét a képzési struktúrában, kitér azok kezdeményező, újító szerepére; értelmezi a civil szervezetek hálózati megközelítését, jelentőségét. A tanulmány célja a Kommunikációs Nevelésért Egyesület példáján keresztül bemutatni a civil szektor szerepét a képzési, kutatási szisztéma támogatásában, kihangsúlyozva annak indukáló szerepét a fejlesztésekben.
Hivatkozások
van Aalst, h. f. (2003). Networking in Society, Organisations and Education. in networks of innovation for schools and systems oEcd.
András István – Rajcsányi-Molnár Mónika (2015). The Evolution of CSR and its Reception in Post-Socialist Environments: The Case of Hungary. (2015) Journal Of Environmental Sustainability.
Bacsa-Bán, A., & Cserné, P. M. (2023). A pedagógusképzés alternatív útjai, egy civil szerve-ződés jó példája. Civil Szemle, 20(7), 123–137.
Balázs László (2019). Civil szervezetek és vezetői sajátosságok: vizsgálati lehetőségek szer-vezetpszichológiai megközelítésből. CIVIL SZEMLE 16. 25–41.
Balázs László (2021). Fenntarthatóság a civil szervezetek vezetésében: Civil szervezetek vezetőinek szervezet- és szociálpszichológiai összehasonlító vizsgálata. CIVIL SZEMLE 18. 55–74.
Barabási Albert-László (2003). Behálózva. Budapest, Magyar Könyvklub.
Barabási, Albert-László (2017): A hálózatok tudománya. Budapest, Libri.
Bartal, A. M. (2004). Cél- és érdekorientált szervezetek a nonprofit szektorban: A nonprofit szervezetek új szempontú tipizálása egy empirikus kutatás eredményei alapján. Alapít-vány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért.
Csermely Péter (2020). Hálózatok – Mire alkalmasak, mire nem és hogyan tudnak tanulni? In: Hálózatkutatás. Hálózatok a nyelvben. Szerkesztette: Balázs Géza – Imrényi András – Simon Gábor. Magyar szemiotikai tanulmányok 49–50. Budapest, Magyar Szemiotikai Társaság.
Kerekes Sándor (2011). Fenntarthatóság és társadalmi felelősség – a globalizálódó világ megoldatlan problémái. Magyar Bioetikai Szemle, 3., (1.), 4–13.
Kovács László (2011) Hálózatkutatás és szociolingvisztika. Magyar Nyelvőr 135/1 90–96
Kovács, Sz. (2021): A Pilot Study of Cross-Sector Co-Curation: Linking City Fragments of Csepel (HU) and Heavy Woollen District (UK). In: Rajcsányi-Molnár, Mónika; András, István; Németh, István Péter (szerk.) Sustainability fields. Dunaújváros, Magyarország : DUE Press, Partium Kiadó (2021) 176 p. pp. 155-176
Kőkuti, T, - Tóth, A, (2020). Eltérő kulturális hatások érvényesülése a társadalmi felelősség-vállalás nemzetközi összehasonlításában. DUNAKAVICS 8: 6 pp. 43-51.
Kőkuti, T. – Balázs, L. – Rajcsányi-Molnár, M. (2022). A felsőoktatási felelősségvállalás egy sajátos módja: Képzési Életpálya-menedzsment Program a Dunaújvárosi Egyetemen. Ci-vil Szemle, 19., 4., 113–126.
Kuti Éva (1998) Hívjuk talán nonprofitnak … Budapest, Nonprofit Kutatócsoport. Elérhető: https://mek.oszk.hu/01300/01398/01398.pdf Letöltve: 2023. szeptember 03.
Lukács, E. (2007). A nonprofit szervezetek magyarországi kialakulásának és jogi szabályzá-sának jellegzetességei. In A. Gubik (Eds.), VI. Nemzetközi Konferencia a közgazdász kép-zés megkezdésének 20. évfordulója alkalmából: 2. kötet (pp. 322–329). Miskolc, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Molnár László (2020) A hálózatelemzés alapfogalmai – gráfok, centralitás, szomszédosság, hidak és a kis világ. In: Rendszerelmélet. Szerkesztette: Sasvári Péter. Budapest, Ludovi-ka Egyetemi Kiadó. 123–140
Molnár, M. (2010). General Accountability Standards for Hungarian Civil Society Organiza-tions: Towards Organizational Effectiveness. Advances in Management, 3(2), 14-19.
Mook, L. & Rajcsányi-Molnár, M. & Wellens, L. & Cordery, C. & Nowland-Foreman, G. & Smith, D.H. (2016). Accountability and Social Accounting in Associations. In: Smith, D.H. & Stebbins, R.A & Grotz, J. (szerk.) The Palgrave Handbook of Volunteering, Civic Participation, and Nonprofit Associations. Houndmills in Basingstoke: Palgrave Macmil-lan. 1045-1059.
Nárai, M. (2004). A civil szervezetek szerepe és jelentősége az egyének, közösségek, illetve a társadalom számára. Educatio, 2004/4, 616–634.
Szabó Mária, Singer Péter, Varga Attila szerk. (2011). Tanulás hálózatban. Budapest, OFI
Szűts, Z. & Szűts-Novák, R. (2023). A social media és az okoseszközök kommunikáció jel-lemzőinek hatása a pedagógiára.: Elméleti alapvetés a kommunikációs és a neveléstudo-mány kapcsolatáról. Magyar Nyelvőr147(5), 565-582.
Szűts-Novák, R. & Szűts, Z. (2019). A tanári kompetenciák néhány kérdése Imre Sándor pedagógiai rendszerében. Különleges Bánásmód 5 (2), 55-62.
H. Varga Gyula (2019) A kommunikációs kompetencia fejlesztésének műhelye. In: Hulyák-Tomesz Tímea (szerk.) Generációs készségek a kommunikációs készségfejlesztésben. A kommunikáció oktatása 11. Budapest, Hungarovox Kiadó.
Varga, Anita. (2023). A szervezeti kultúra versus esélyegyenlőség. Civil Szemle, 20(7 Kü-lönszám), 61–75.
Varga, Anita. (2022). Társadalmi felelősségvállalás avagy az esélyteremtő értékteremtés. Civil Szemle, 19(4), 23–40.
