Non-governmental organization(NGO) in the service of education and science
Abstract
Over the past decades, it has been proven in our country that, alongside the government and business sectors, NGOs are able to meet a wide range of societal needs. They play an important integrative role, strengthening the social bonds of the individual, supporting the creation of social capital, and are able to strengthen the social fabric. Domestic civil society organisations are characterised by a high degree of reactivity in that they respond to change very quickly and sometimes in a way that challenges previous perceived trends. The Association for Communication Education has a history of development that shows it to be a good practice of an NGO that is committed to creating links between public and higher education, promoting academic debate and fostering communication education, in liaison with other NGOs and industry players. The study describes the role of NGOs in the educational structure, their role as initiators and innovators, and their networking approach and importance. The aim of the study is to illustrate, through the example of the Association for Communication Education, the role of the NGO sector in supporting the training and research system, emphasising its inductive role in development.
References
van Aalst, h. f. (2003). Networking in Society, Organisations and Education. in networks of innovation for schools and systems oEcd.
András István – Rajcsányi-Molnár Mónika (2015). The Evolution of CSR and its Reception in Post-Socialist Environments: The Case of Hungary. (2015) Journal Of Environmental Sustainability.
Bacsa-Bán, A., & Cserné, P. M. (2023). A pedagógusképzés alternatív útjai, egy civil szerve-ződés jó példája. Civil Szemle, 20(7), 123–137.
Balázs László (2019). Civil szervezetek és vezetői sajátosságok: vizsgálati lehetőségek szer-vezetpszichológiai megközelítésből. CIVIL SZEMLE 16. 25–41.
Balázs László (2021). Fenntarthatóság a civil szervezetek vezetésében: Civil szervezetek vezetőinek szervezet- és szociálpszichológiai összehasonlító vizsgálata. CIVIL SZEMLE 18. 55–74.
Barabási Albert-László (2003). Behálózva. Budapest, Magyar Könyvklub.
Barabási, Albert-László (2017): A hálózatok tudománya. Budapest, Libri.
Bartal, A. M. (2004). Cél- és érdekorientált szervezetek a nonprofit szektorban: A nonprofit szervezetek új szempontú tipizálása egy empirikus kutatás eredményei alapján. Alapít-vány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért.
Csermely Péter (2020). Hálózatok – Mire alkalmasak, mire nem és hogyan tudnak tanulni? In: Hálózatkutatás. Hálózatok a nyelvben. Szerkesztette: Balázs Géza – Imrényi András – Simon Gábor. Magyar szemiotikai tanulmányok 49–50. Budapest, Magyar Szemiotikai Társaság.
Kerekes Sándor (2011). Fenntarthatóság és társadalmi felelősség – a globalizálódó világ megoldatlan problémái. Magyar Bioetikai Szemle, 3., (1.), 4–13.
Kovács László (2011) Hálózatkutatás és szociolingvisztika. Magyar Nyelvőr 135/1 90–96
Kovács, Sz. (2021): A Pilot Study of Cross-Sector Co-Curation: Linking City Fragments of Csepel (HU) and Heavy Woollen District (UK). In: Rajcsányi-Molnár, Mónika; András, István; Németh, István Péter (szerk.) Sustainability fields. Dunaújváros, Magyarország : DUE Press, Partium Kiadó (2021) 176 p. pp. 155-176
Kőkuti, T, - Tóth, A, (2020). Eltérő kulturális hatások érvényesülése a társadalmi felelősség-vállalás nemzetközi összehasonlításában. DUNAKAVICS 8: 6 pp. 43-51.
Kőkuti, T. – Balázs, L. – Rajcsányi-Molnár, M. (2022). A felsőoktatási felelősségvállalás egy sajátos módja: Képzési Életpálya-menedzsment Program a Dunaújvárosi Egyetemen. Ci-vil Szemle, 19., 4., 113–126.
Kuti Éva (1998) Hívjuk talán nonprofitnak … Budapest, Nonprofit Kutatócsoport. Elérhető: https://mek.oszk.hu/01300/01398/01398.pdf Letöltve: 2023. szeptember 03.
Lukács, E. (2007). A nonprofit szervezetek magyarországi kialakulásának és jogi szabályzá-sának jellegzetességei. In A. Gubik (Eds.), VI. Nemzetközi Konferencia a közgazdász kép-zés megkezdésének 20. évfordulója alkalmából: 2. kötet (pp. 322–329). Miskolc, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
Molnár László (2020) A hálózatelemzés alapfogalmai – gráfok, centralitás, szomszédosság, hidak és a kis világ. In: Rendszerelmélet. Szerkesztette: Sasvári Péter. Budapest, Ludovi-ka Egyetemi Kiadó. 123–140
Molnár, M. (2010). General Accountability Standards for Hungarian Civil Society Organiza-tions: Towards Organizational Effectiveness. Advances in Management, 3(2), 14-19.
Mook, L. & Rajcsányi-Molnár, M. & Wellens, L. & Cordery, C. & Nowland-Foreman, G. & Smith, D.H. (2016). Accountability and Social Accounting in Associations. In: Smith, D.H. & Stebbins, R.A & Grotz, J. (szerk.) The Palgrave Handbook of Volunteering, Civic Participation, and Nonprofit Associations. Houndmills in Basingstoke: Palgrave Macmil-lan. 1045-1059.
Nárai, M. (2004). A civil szervezetek szerepe és jelentősége az egyének, közösségek, illetve a társadalom számára. Educatio, 2004/4, 616–634.
Szabó Mária, Singer Péter, Varga Attila szerk. (2011). Tanulás hálózatban. Budapest, OFI
Szűts, Z. & Szűts-Novák, R. (2023). A social media és az okoseszközök kommunikáció jel-lemzőinek hatása a pedagógiára.: Elméleti alapvetés a kommunikációs és a neveléstudo-mány kapcsolatáról. Magyar Nyelvőr147(5), 565-582.
Szűts-Novák, R. & Szűts, Z. (2019). A tanári kompetenciák néhány kérdése Imre Sándor pedagógiai rendszerében. Különleges Bánásmód 5 (2), 55-62.
H. Varga Gyula (2019) A kommunikációs kompetencia fejlesztésének műhelye. In: Hulyák-Tomesz Tímea (szerk.) Generációs készségek a kommunikációs készségfejlesztésben. A kommunikáció oktatása 11. Budapest, Hungarovox Kiadó.
Varga, Anita. (2023). A szervezeti kultúra versus esélyegyenlőség. Civil Szemle, 20(7 Kü-lönszám), 61–75.
Varga, Anita. (2022). Társadalmi felelősségvállalás avagy az esélyteremtő értékteremtés. Civil Szemle, 19(4), 23–40.
