Tanítói egyletek Európában és Magyarországon a 19. században

  • Kéri Katalin Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Selye János Egyetem
  • Kissné Zsámboki Réka Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
  • Varga László Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógia Kar
Kulcsszavak: Pedagógus szakma, 19. századi neveléstörténet, tanítóegyesületek, segélyezés,, polgárosodás

Absztrakt

Az egyesülettörténeti kutatások a nemzetközi és hazai szakirodalomban is nagyon sok adatot hoztak felszínre az elmúlt bő évszázadban. Ezek segítségével jog-, statisztika-, politika- és társadalomtörténeti elemzések is készültek, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a társas körök, különböző önszerveződési formák, a civil szervezetek, egyesületek működésén át szélesebb rálátásunk nyíljon a polgárosodás folyamatára. Ebben a sorban már a 18. század végétől kezdve, a nyugati világban mindenütt megtalálhatjuk a tanítói és tanítónői egyleteket. A 19. századtól, az iskoláztatás kiszélesedésével, a pedagógusképzés kiépítésével összefüggően különösen nagy számban szerveződtek különböző, az oktatásügyhöz, a tanítói vagy tanári professzionalizációhoz, a szakmai érdekérvényesítéshez kapcsolódó testületek, egyesületek. Magyarországon ennek az 1868: XXXVIII. népoktatási törvény adott jelentős lendületet. A tanulmány – rövid nemzetközi kitekintéssel – bemutatja a tanítói egyletek szervezésének 18–19. századi, főbb hazai lépéseit és eredményeit, vázolva ehhez a téma kutatástörténeti sajátosságait is. Országos és helyi példák elemzésével támasztjuk alá azt, hogy a tanítói egyletek milyen fontos helyszínei voltak az ön- és továbbképzésnek, a segélyezésnek, valamint a pedagógusok érdekérvényesítésének. A szakmásodás, tágabban a társadalmi modernizáció szempontjából nagyon fontos munkát végeztek a tanítói egyletek tagjai, akiknek a tevékenysége nem csupán az oktatás- és művelődésügy szempontjából volt meghatározó, hanem hozzájárultak a mezőgazdaság és kézműipar korszerűsítéséhez, valamint igen fontos szerepük volt a szociális gondoskodás területén.

Hivatkozások

A tanítók önképzéséről. Néptanoda, 1867. dec. I/1. 7–8.

Almásy János (1896): a magyarországi tanító-egyesületek története. Néptanítók Lapja, 29., (20.), pp.4–6.

American Federation of Teachers. https://www.aft.org/ (A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)

Baska Gabriella–Nagy Mária–Szabolcs Éva (2001): Magyar tanító, 1901. Pécs: Iskolakultúra.

Borbíró Fanni (2007): Budapesti nőegyletek 1862–1904. In: Fábri Anna–Várkonyi Gábor (szerk.): A nők világa: Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Budapest: Argumentum Kiadó, pp. 185 –207.

Burucs Kornélia (1993): Nők az egyesületekben. História, (2.), pp. 15–18.

Csáky Albinné (1895): A Nőkérdés – A Mária Dorothea-egylet tíz éves fennállásának ünnepsége. Budapest: Mária Dorothea Egylet kiadása.

Dobrovits Sándor (1932): Budapest egyesületei. Statisztikai Közlemények, szerk.: Illyefalvi I. Sándor, Budapest: Budapest székesfőváros házinyomdája.

Domaniczky Endre (2012): Adalékok a magyar egyesülési jog szabályozásához a dualizmus korában. Jogtörténeti Szemle, 1. 1–16. https://epa.oszk.hu/04100/04139/00045/pdf/EPA04139_jogtorteneti_szemle_2012_01_01-16.pdf

(A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)

Donáth Péter (2015): Tanítói, tanári viták a magyarországi tanítók társadalmi küldetéséről, helyzetük javításáról, a tanítóképzés korszerűsítéséről, felsőfokúvá tételéről, 1890–1905. Különlenyomat a Donáth Péter (szerk.): Filozófia – művelődés – történet 2015 című kötetből, Budapest: Trezor Kiadó, pp. 224–387. https://mek.oszk.hu/14800/14883/14883.pdf (A letöltés ideje: 2024. 05. 25.)

Felkai László (1970): Tanítók helyzete az 1868. évi népoktatási törvény kibocsátása után. In: Köte Sándor (szerk.): Neveléstörténeti tanulmányok. Budapest: Magyar Pedagógiai Társaság, pp. 323–340.

FIMEM – RIDEF: Pédagogie Freinet. https://www.fimem-freinet.org/en/taxonomy/term/115 (A letöltés ideje: 2024. 06. 07.)

Friml Aladár (ford., bevez., jegyzetek, 1913): Az 1777-iki Ratio educationis. Budapest: Katholikus Középiskolai Tanáregyesület. https://real-eod.mtak.hu/2393/1/Az%201777-iki%20Ratio%20Educationis.pdf (A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)

Gönczi Ambrus (2021): Ma is áll a Magyar Tanítónők Otthona. PestBuda – Online várostörténeti és kulturális folyóirat, december 17. https://pestbuda.hu/cikk/20211217_ma_is_all_a_magyar_tanitonok_-otthona_a_szegeny_sorban_elo_pedagogusok_koltozhettek_be_a_tornyos_epuletbe (A letöltés ideje: 2024. 06. 02.)

Gyáni Gábor – Kövér György (2006): Magyarország társadalomtörténete. Budapest: Osiris Kiadó.

Kelemen Elemér (2007): A tanító a történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből. Pécs: Iskolakultúra.

Kelemen Elemér (2004): Pedagógusszervezetek és -mozgalmak Magyarországon a 19. században. Iskolakultúra, 6–7. pp. 146–155.

Kéri Katalin (2020): Tanítói egyletek a történeti Baranyában. Tudásmenedzsment, XXI: június, különszám, pp. 121–127.

Kéri Katalin (2019): Nőegyletek a dualizmus kori Magyarországon. Civil Szemle, 16., (2.), pp. 21–30.

Kéri Katalin (2013): Pedagógiai sajtó a dualizmus kori Baranyában. Neveléstörténet, 10., (1–4.), pp. 33–43.

Kéri Katalin (1995): Tanítók a baranyai római katolikus népiskolákban: 1868-1918. Iskolakultúra, 5., (5.),

pp. 36–44.

Kiss Zsuzsanna (2006): Tóth Árpád: Önszerveződő polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. Könyvismertetés. Korall, 7.,(23), pp. 223–226. https://epa.oszk.hu/00400/00414/00016/pdf/EPA00414_Korall_2006_23_223kiss.pdf (A letöltés ideje: 2024. 06. 03.)

Kissné Zsámboki Réka (2015): Egy Freinet-szellemű óvodai innováció az 1990-es évek alternatív pedagógiai mozgalmában. Pécs: Edenscript Kiadó.

Klingenberg Jakab (1907): A Pécsi Tanítóegylet 40 éves vázlatos története. Pécs, 1907.

Komlósi Sándor (1972): Az Eötvös-féle népnevelési egyletek alakítására irányuló törekvések sora Baranyában. Baranyai Művelődés, 1. pp. 75–83.

Kotnyek István (1978): Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Zalaegerszeg: Zala megyei Levéltár. (Zalai Gyűjtemény 9. sz.)

Lantos István (1980): A magyarhoni tanítóegyletek országos szövetsége (1872–1874.) In: Mészáros István (szerk.): Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII–XX. századi történetéből. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 169–184.

Márfi Attila (1985-86): Baranya vármegye egyesületei (1867-1914) Baranyai Helytörténetírás, Pécs, pp. 193–214.

Meyers, Peter V. (1989): Elemi iskolai tanítók a XIX. századi Franciaországban: professzionalizálódás konfliktusokkal. In: Bajomi Iván (szerk.): Állam, népoktatás, tanítói hivatás. Iskola / Mester 7. kézirat gyanánt, Budapest: Oktatáskutató Intézet, pp. 41–65.

Nagy Mária (1996): Tanítói és tanáregyesületek Magyarországon. Új Pedagógiai Szemle, pp. 201–208. http://epa.niif.hu/00000/00035/00224/pdf/EPA00035_upsz_1996_07-08_201-208.pdf (A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)

Németh András (2012): Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775-1945. Nemzeti fejlődési trendek, nemzetközi recepciós hatások. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Pedagógusegyesületek (2005). In: Magyar Katolikus Lexikon (elektronikus változat). Budapest: Szent István Társulat. https://lexikon.katolikus.hu/P/pedag%C3%B3gusegyes%C3%BCletek.html (A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)

Peres Sándor (1896): A magyarországi tanitó-egyesületek története. Budapest: A VKM támogatása mellett kiadja a Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága.

Porcher, Pierre (2020): State and School in Europe (Nineteenth–Twenty-first Century) In: Digital Encyclopedia of European History. Paris: Sorbonne Université. https://ehne.fr/en/encyclopedia/themes/education-teaching-and-professional-training (A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)

Pór Edit (1988): A magyarországi egyesületek címtára 1-3. Budapest: Művelődéskutató Intézet.

Ramirez, Francisco O. – Boli, John (1989): A népoktatás politikai megteremtése: európai kezdetek és világméretű intézményesülés. In: Bajomi Iván (szerk.): Állam, népoktatás, tanítói hivatás. Iskola / Mester 7. kézirat gyanánt, Budapest: Oktatáskutató Intézet, pp. 7–40.

Regős János (1975): Az Eötvös-alap első évtizedei. Magyar Pedagógia, pp. 163–176.

Rubus (1867): Egyesüljünk. Kalauz, október 29. IV/1. 5.

Szelényi Ödön (1917): A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig. Különös tekintettel a középiskolákra. Pozsony: Grafikai Műintézet Wigand K. F.

Tóth Árpád (2005): Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. Budapest: L’Harmattan.

Varga László (2007): A pannonhalmi egyházmegye népiskolái a XIX-XX. században. Budapest: Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM).

Megjelent
2025-06-01
Hogyan kell idézni
KériK., Réka K. Z., & Varga L. (2025). Tanítói egyletek Európában és Magyarországon a 19. században. Civil Szemle, 22(3), 5-16. https://doi.org/10.62560/csz.2025.03.1
Rovat
Cikkek