Teachers’ unions in Europe and Hungary in the 19th century
Abstract
A review of the historiography on associations reveals a substantial corpus of international and national literature on the subject, spanning the last century. This research has facilitated the development of legal, statistical, political and social historical analyses, offering a more comprehensive perspective on the evolution of civilisation as reflected by the functioning of social circles, various forms of self-organisation, civil organisations and associations. In this context, teachers’ and teachers’ associations have been observed to emerge in numerous Western countries from the late 18th century onwards. From the 19th century onward, with the expansion of schooling and the development of teacher training, a significant number of associations were established to promote education, the professionalisation of teachers and teachers’ professionalism, and the advancement of their professional interests. In Hungary, the development of teachers’ associations was significantly bolstered by the Act of 1868: XXXVIII. The present study delineates the pivotal steps and achievements of the organisation of teachers' associations in Hungary during the 18th and 19th centuries, while also offering a concise international perspective and an overview of the research history of this subject. A close analysis of national and local examples is undertaken to demonstrate the pivotal role of teachers’ unions in the spheres of self-education, further education, the provision of aid and the advocacy of teachers. In the context of professionalisation and social modernisation, the members of the teachers’ unions played a pivotal role, not only in the domains of education and culture, but also in the modernisation of agriculture and crafts, and in the realm of social welfare.
References
A tanítók önképzéséről. Néptanoda, 1867. dec. I/1. 7–8.
Almásy János (1896): a magyarországi tanító-egyesületek története. Néptanítók Lapja, 29., (20.), pp.4–6.
American Federation of Teachers. https://www.aft.org/ (A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)
Baska Gabriella–Nagy Mária–Szabolcs Éva (2001): Magyar tanító, 1901. Pécs: Iskolakultúra.
Borbíró Fanni (2007): Budapesti nőegyletek 1862–1904. In: Fábri Anna–Várkonyi Gábor (szerk.): A nők világa: Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Budapest: Argumentum Kiadó, pp. 185 –207.
Burucs Kornélia (1993): Nők az egyesületekben. História, (2.), pp. 15–18.
Csáky Albinné (1895): A Nőkérdés – A Mária Dorothea-egylet tíz éves fennállásának ünnepsége. Budapest: Mária Dorothea Egylet kiadása.
Dobrovits Sándor (1932): Budapest egyesületei. Statisztikai Közlemények, szerk.: Illyefalvi I. Sándor, Budapest: Budapest székesfőváros házinyomdája.
Domaniczky Endre (2012): Adalékok a magyar egyesülési jog szabályozásához a dualizmus korában. Jogtörténeti Szemle, 1. 1–16. https://epa.oszk.hu/04100/04139/00045/pdf/EPA04139_jogtorteneti_szemle_2012_01_01-16.pdf
(A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)
Donáth Péter (2015): Tanítói, tanári viták a magyarországi tanítók társadalmi küldetéséről, helyzetük javításáról, a tanítóképzés korszerűsítéséről, felsőfokúvá tételéről, 1890–1905. Különlenyomat a Donáth Péter (szerk.): Filozófia – művelődés – történet 2015 című kötetből, Budapest: Trezor Kiadó, pp. 224–387. https://mek.oszk.hu/14800/14883/14883.pdf (A letöltés ideje: 2024. 05. 25.)
Felkai László (1970): Tanítók helyzete az 1868. évi népoktatási törvény kibocsátása után. In: Köte Sándor (szerk.): Neveléstörténeti tanulmányok. Budapest: Magyar Pedagógiai Társaság, pp. 323–340.
FIMEM – RIDEF: Pédagogie Freinet. https://www.fimem-freinet.org/en/taxonomy/term/115 (A letöltés ideje: 2024. 06. 07.)
Friml Aladár (ford., bevez., jegyzetek, 1913): Az 1777-iki Ratio educationis. Budapest: Katholikus Középiskolai Tanáregyesület. https://real-eod.mtak.hu/2393/1/Az%201777-iki%20Ratio%20Educationis.pdf (A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)
Gönczi Ambrus (2021): Ma is áll a Magyar Tanítónők Otthona. PestBuda – Online várostörténeti és kulturális folyóirat, december 17. https://pestbuda.hu/cikk/20211217_ma_is_all_a_magyar_tanitonok_-otthona_a_szegeny_sorban_elo_pedagogusok_koltozhettek_be_a_tornyos_epuletbe (A letöltés ideje: 2024. 06. 02.)
Gyáni Gábor – Kövér György (2006): Magyarország társadalomtörténete. Budapest: Osiris Kiadó.
Kelemen Elemér (2007): A tanító a történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből. Pécs: Iskolakultúra.
Kelemen Elemér (2004): Pedagógusszervezetek és -mozgalmak Magyarországon a 19. században. Iskolakultúra, 6–7. pp. 146–155.
Kéri Katalin (2020): Tanítói egyletek a történeti Baranyában. Tudásmenedzsment, XXI: június, különszám, pp. 121–127.
Kéri Katalin (2019): Nőegyletek a dualizmus kori Magyarországon. Civil Szemle, 16., (2.), pp. 21–30.
Kéri Katalin (2013): Pedagógiai sajtó a dualizmus kori Baranyában. Neveléstörténet, 10., (1–4.), pp. 33–43.
Kéri Katalin (1995): Tanítók a baranyai római katolikus népiskolákban: 1868-1918. Iskolakultúra, 5., (5.),
pp. 36–44.
Kiss Zsuzsanna (2006): Tóth Árpád: Önszerveződő polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. Könyvismertetés. Korall, 7.,(23), pp. 223–226. https://epa.oszk.hu/00400/00414/00016/pdf/EPA00414_Korall_2006_23_223kiss.pdf (A letöltés ideje: 2024. 06. 03.)
Kissné Zsámboki Réka (2015): Egy Freinet-szellemű óvodai innováció az 1990-es évek alternatív pedagógiai mozgalmában. Pécs: Edenscript Kiadó.
Klingenberg Jakab (1907): A Pécsi Tanítóegylet 40 éves vázlatos története. Pécs, 1907.
Komlósi Sándor (1972): Az Eötvös-féle népnevelési egyletek alakítására irányuló törekvések sora Baranyában. Baranyai Művelődés, 1. pp. 75–83.
Kotnyek István (1978): Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Zalaegerszeg: Zala megyei Levéltár. (Zalai Gyűjtemény 9. sz.)
Lantos István (1980): A magyarhoni tanítóegyletek országos szövetsége (1872–1874.) In: Mészáros István (szerk.): Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII–XX. századi történetéből. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 169–184.
Márfi Attila (1985-86): Baranya vármegye egyesületei (1867-1914) Baranyai Helytörténetírás, Pécs, pp. 193–214.
Meyers, Peter V. (1989): Elemi iskolai tanítók a XIX. századi Franciaországban: professzionalizálódás konfliktusokkal. In: Bajomi Iván (szerk.): Állam, népoktatás, tanítói hivatás. Iskola / Mester 7. kézirat gyanánt, Budapest: Oktatáskutató Intézet, pp. 41–65.
Nagy Mária (1996): Tanítói és tanáregyesületek Magyarországon. Új Pedagógiai Szemle, pp. 201–208. http://epa.niif.hu/00000/00035/00224/pdf/EPA00035_upsz_1996_07-08_201-208.pdf (A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)
Németh András (2012): Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775-1945. Nemzeti fejlődési trendek, nemzetközi recepciós hatások. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Pedagógusegyesületek (2005). In: Magyar Katolikus Lexikon (elektronikus változat). Budapest: Szent István Társulat. https://lexikon.katolikus.hu/P/pedag%C3%B3gusegyes%C3%BCletek.html (A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)
Peres Sándor (1896): A magyarországi tanitó-egyesületek története. Budapest: A VKM támogatása mellett kiadja a Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága.
Porcher, Pierre (2020): State and School in Europe (Nineteenth–Twenty-first Century) In: Digital Encyclopedia of European History. Paris: Sorbonne Université. https://ehne.fr/en/encyclopedia/themes/education-teaching-and-professional-training (A letöltés ideje: 2024. 05. 20.)
Pór Edit (1988): A magyarországi egyesületek címtára 1-3. Budapest: Művelődéskutató Intézet.
Ramirez, Francisco O. – Boli, John (1989): A népoktatás politikai megteremtése: európai kezdetek és világméretű intézményesülés. In: Bajomi Iván (szerk.): Állam, népoktatás, tanítói hivatás. Iskola / Mester 7. kézirat gyanánt, Budapest: Oktatáskutató Intézet, pp. 7–40.
Regős János (1975): Az Eötvös-alap első évtizedei. Magyar Pedagógia, pp. 163–176.
Rubus (1867): Egyesüljünk. Kalauz, október 29. IV/1. 5.
Szelényi Ödön (1917): A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig. Különös tekintettel a középiskolákra. Pozsony: Grafikai Műintézet Wigand K. F.
Tóth Árpád (2005): Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. Budapest: L’Harmattan.
Varga László (2007): A pannonhalmi egyházmegye népiskolái a XIX-XX. században. Budapest: Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM).