Szabadtéri tüntetések Budapesten 2010–2022 között
Absztrakt
A cikk az illiberális rendszer kiépülésével szembeni társadalmi ellenállás alakulását vizsgálja. A sajtóbeszámolókra alapozott empirikus elemzés a Budapesten 2010 és 2022 között szervezett kormányellenes utcai tüntetésekre fókuszál, ezek adatait a korábbi kutatások eredményeivel is összeveti. Az adatok tanúsága szerint az autoriter fordulatot követően csak néhány évig érvényesült az a folytonosság, amely a tiltakozási kultúrát a rendszerváltástól kezdve jellemezte. A tüntetések száma 2014-ig – az egyre kedvezőtlenebb politikai légkör ellenére, vagy éppen az ellenséges kormányzati lépésekre reagálva – még növekedett, de ezt követően csökkenni kezdett, majd a COVID-járvány hatására az időszak végén rendkívül alacsony szintre esett vissza. A kormányellenes megmozdulások mindvégig dominánsak maradtak és nem csökkent a tüntetések sokszínűsége. Céljaik között első helyen szerepelt a demokrácia és a szabadságjogok védelme, de nagy számban fogalmaztak meg a gazdasági/jóléti rendszerrel kapcsolatos követeléseket is. A kulturális, emlékezetpolitikai és a környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos tiltakozások aránya az aktuális kormányzati lépésekre reagálva ingadozott. A vizsgált időszak során megfigyelhető volt egyfajta professzionalizálódás, az energiák jobb kihasználása: csökkent a legkisebb létszámú tüntetések aránya. Az illiberális rendszer térnyerése – a korábbi kutatói várakozásokkal összhangban – az informális szféra és a bázisdemokratikus formák irányába mozdította el a tiltakozásokat. A hatósági zaklatások célpontjává vált hagyományos tüntetés-szervezők (szakszervezetek, civil szervezetek) mellett új, kevéssé vagy egyáltalán nem intézményesült szereplők jelentek meg. Ez együtt járt a tüntetések tartalmi és formai megújulásával, a figyelem felkeltésére fokozottan alkalmas, látványos demonstrációk és az állampolgári engedetlenség gyakoribbá válásával.
Hivatkozások
Ágh, A. (2016): A védekező társadalom, avagy a civilek hatalma: Töprengések a magyar civil társadalom helyzetéről. Civil Szemle, 13., (1.), pp. 5–29.
Anheier, H. K.–Lang, M.–Toepler, S. (2020): Civil társadalom változás idején – Szűkülő, változó, táguló terek és egy új szabályozási szemléletmód szükségessége. Civil Szemle, 17., (2.), pp. 5–35.
Arató, A. (1992): Civil társadalom Lengyelországban és Magyarországon. Politikatudományi Szemle, 1., (2.), pp. 53–80.
Bajomi-Lázár, P. (2015): Party Colonization of the Media: The Case of Hungary. In Krasztev, P. – Van Til, J. (Eds.): The Hungarian Patient. Social Opposition to an Illiberal Democracy. Budapest–New York: CEU Press. pp. 59–80.
Benedek, I. (2018): Mennyire volt forró a tavasz? A 2017. tavaszi politikai tiltakozáshullám rövid története és elemzése. In Antal, A. (Ed.): Mozgalmi társadalom. Budapest: Noran Libro. pp. 279–312.
Bernhagen, P. – Marsh M. (2007): Voting and Protesting: Explaining Citizen Participation in Old and New European Democracies. Democratization, 14., (1.), pp. 44–72. DOI: https://doi.org/10.1080/ 13510340601024298
Borbáth, E. – Gessler, T. (2020): Different worlds of contention? Protest in Northwestern, Southern and Eastern Europe. European Journal of Political Research, 59., (4.), pp. 910–935. DOI: https://doi.org/10.1111/1475-6765.12379
Borbáth, E. – Susánszky, P. (2025): Party system transformation from below: Protests by Jobbik and LMP. Acta Politica, 60., (1.), pp. 17–37.
Boris, J.–Vári, Gy. (2015): The Road of the Hungarian Solidarity Movement. In Krasztev, P.–Van Til, J- (Eds.): The Hungarian Patient. Social Opposition to an Illiberal Democracy. Budapest–New York: CEU Press. pp. 181–206.
Boros, L. (2019): Társadalmi konfliktusok a köztéren – a budapesti Szabadság tér példája. Településföldrajzi Tanulmányok, 8., (1.), pp. 91-109.
Bozóki, A.–Hegedűs, D. (2018): An Externally Constrained Hybrid Regime: Hungary in the European Union. Democratization, 25., (7.), pp. 1173–1189. DOI: https://doi.org/10.1080/13510347.2018.1455664
Císař, O.–Vráblíková K. (2019): National Protest Agenda and the Dimensionality of Party Politics: Evidence from Four East-Central European Democracies. European Journal of Political Research, 58., (4.), pp. 1152–1171. DOI: https://doi.org/10.1111/1475-6765.12328
Ekiert, G.–Kubik, J. (2018): The Study of Protest Politics in Eastern Europe in the Search of Theory. In Fagan, A.–Kopecky, P. (Eds.): Routledge Handbook of East European Politics. Abingdon, UK: Routledge. pp. 197–209.
Fazekas, A. (2023): Mozgalmárok kora? Az ifjúsági civil aktivitás tendenciáinak diskurzusa Európában. Civil Szemle, 20., (3.), pp. 23–38.
Gadó, G.–Kerekes, Zs.–Magyar, B. (Eds.) (2024): A joguralomtól az uralom jogáig. A jogállam felszámolása Magyarországon 2010–2024. Budapest: CEU Demokrácia Intézet.
Gagyi, Á. (2018): Mozgalomkutatás Kelet-Közép-Európában. A második világháború utáni nyugati mintára szabott eszközrendszer korlátai. In Antal, A. (Ed.): Mozgalmi társadalom. Budapest: Noran Libro. pp. 33–82.
Gerő, M.–Fejős, A.–Kerényi, Sz.–Szikra, D. (2023): From Exclusion to Co‐Optation: Political Opportunity Structures and Civil Society Responses in De‐Democratising Hungary. Politics & Governance 11., (1.), pp. 16–27. DOI: https://doi.org/10.17645/pag.v11i1.5883
Havasi, V. (2022): Hatalomnélküliek-e a civilek a magyar illiberális demokráciában? 2010–2022 főbb történéseinek elemzése. Civil Szemle, 19., (3.), pp. 47–74.
Hummel, S. (2020): The Contested Spaces of Civil Society – On the Paradox of Shrinking and Growing in Civil Society’s Sphere of Action. Civil Szemle, 17., (4.), pp. 55–71.
Hutter, S. (2014): Protest Event Analysis and Its Offspring. In della Porta, D. (Ed.): Methodological Practices in Social Movement Research. Oxford: Oxford University Press. pp. 397–445.
Kákai, L. (2024): Nonprofit szervezetek lehetőségei az egyre inkább centralizálódó közszolgáltatási rendszerben. Civil Szemle, 21., (3.), pp. 89–115. DOI: https://doi.org/10.62560/csz.2024.03.06
Jakli, L.–Greskovits, B.–Wittenberg, J. (2025): Asymmetric Mass Mobilization and the Vincibility of Democracy in Hungary. Comparative Political Studies, DOI: https://doi.org/10.1177/00104140241312093
Kákai, L.–Glied, V. (2017): Sketch of the Hungarian Nonprofit Sector after the Regime Change. Civil Szemle, 14., (3.), pp. 13–33.
Kákai, L.–Glied, V. (2023): Civil Society in the Crosshairs. Studia Politologiczne, 70., pp. 52–79. DOI: https://doi.org/10.33896/SPolit.2023.70.3
Karolewski, I. P. (2016): Protest and Participation in Post-Transformation Poland: The Case of the Committee for the Defense of Democracy (KOD). Communist and Post-Communist Studies, 49., (3.), pp. 255–267. DOI: https://doi.org/10.1016/j.postcomstud.2016.06.003
Kerényi, Sz. (2016): Mozgalmi ciklusok és az alulról szerveződő mozgalmak strukturális csapdái. In Antal, A. (Ed.) A civilek hatalma: a politikai tér visszafoglalása. Budapest: Noran Libro Kiadó. pp. 85–102.
Kiss, G. (2025): Hídfoglalásokkal folytatódott a gyülekezési jog csorbítása elleni tüntetés Budapesten. Euronews, 2025.04.01. https://hu.euronews.com/2025/04/01/ujabb-tomegtuntetes-gyulekezesi-jog-budapest-pride-hadhazy-momentum. Letöltve: 2025.04.02.
Klandermans, P. G. (2014): Identity Politics and Politicized Identities: Identity Processes and the Dynamics of Protest. Political Psychology, 35., (1.), pp. 1–22. DOI: https://doi.org/10.1111/pops.12167
Kontró, F.–Susánszky, P. (2023): Oktatással kapcsolatos tüntetések Magyarországon 2015 és 2021 között. Politikatudományi Szemle, 32., (2.), pp. 49–71.
Kopecký, P. (2003): Civil Society, Uncivil Society and Contentious Politics in Postcommunist Europe. In Kopecký, P.–Mudde, C. (Eds.): Uncivil Society? Contentious Politics in Post-Communist Europe. London: Routledge. pp. 1–17.
Körösényi, A. (2018): The Theory and Practice of Plebiscitary Leadership: Weber and the Orbán Regime. East European Politics and Societies, 33., (2.), pp. 280–301. DOI: https://doi.org/10.1177/0888325418796929
Körösényi, A.–Illés, G.–Gyulai, A. (2020): Az Orbán-rezsim – A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata. Budapest: Osiris.
Kovács, Z. – Vida, G. (2015): Geography of the New Electoral System and Changing Voting Patterns in Hungary. Acta Geobalcanica, 1., (2.), pp. 55–64. DOI: https://doi.org/10.18509/AGB.2015.06
Kövér, Á. (2015): Demokrácia és civil társadalom. Kérdések és összefüggések magyarországi kontextusban. Civil Szemle, 12., (3.), pp. 5–27.
Krasztev, P. (2015): Social Responses to the “Hybridization” of the Political System: The Case of Hungary in the Central and Eastern European Context. In Krasztev, P.–Van Til, J. (Eds.): The Hungarian Patient. Social Opposition to an Illiberal Democracy. Budapest–New York: CEU Press. pp. 167–179.
Magyar, G.–Páll, K. Á.–Szabó, A.–Szabó M. (2000): Tüntetések és rendőri biztosítások Budapesten (1996–1997). Szociológiai Szemle, 10., (3–4.), pp. 21–39.
McCarthy, J.–McPhail, C. D.–Smith, J. (1996): Images of Protest: Dimensions of Selection Bias in Media Coverage of Washington Demonstrations, 1982 and 1991. American Sociological Review, 61., (3.), pp. 478–499. DOI: https://doi.org/10.2307/2096360
Meyer, M.–Moder, C. M.–Neumayr, M.–Traxler, N.–Vandor, P. (2017): Civil társadalmi mintázatok Közép- és Kelet-Európában: Történelmi fejlődési utak és jelenlegi kihívások. Civil Szemle, 16., (1.), pp. 35–65.
Mikecz, D. (2020): Semmit rólunk nélkülünk. Tüntetések, politikai aktivizmus az Orbán-rezsim idején. Budapest: Napvilág Kiadó – TK Politikatudományi Intézet.
Nagy, Á.–Nizák, P.–Vercseg, I. (2014): Civil társadalom, nonprofit világ. Budapest: Új Ifjúsági Szemle Alapítvány.
Oross, D.–Róna, D.–Szabó, A. (2017): Patterns of Civic Participation Among Politically Active Students in Hungary. Socio, 5., (Special issue), pp. 71–89. DOI: https://doi.org/10.18030/socio.hu.2017en.71 .
Pásztóy, A. (2018): A magyar szakszervezeti mozgalom a politikai térben. In A. Antal (Ed.): Mozgalmi társadalom. Budapest: Noran Libro. pp. 147–165.
Pietrzyk-Reeves, D. (2023): New Trends in Civic Activism in Central and Eastern Europe. Studia Politologiczne, 70., pp. 9–32. DOI: https://doi.org/10.33896/SPolit.2023.70.1
Piotrowski, G. (2015): What are Eastern European Social Movements and How to Study Them? Intersections, 1., 3., pp. 4–15. DOI: https://doi.org/10.17356/ieejsp.v1i3.42
Sebestény, I. (2016): Fél évtized – egészen új környezetben. Kormányzati szándék és eredmény a civil szféra NER-konformizálásában. In Antal, A. (Ed.) A civilek hatalma. A politikai tér visszafoglalása. Budapest: Noran Libro. pp. 61–84.
Susánszky, P.–Gerő, M.–Unger, A. –Takács, F.–Takács E.–Kopper, Á. (2019): Magyarország tiltakozási kultúrája. Tüntetések Magyarországon 2015–2017. Civil Szemle, 16., (4.), pp. 43–59.
Szabó, A. (2009): Politikai tiltakozások Magyarországon, 1993, 2003. PhD értekezés. https://books.google.hu/books/about/Politikai_tiltakoz%C3%A1sok_Magyarorsz%C3%A1gon.html?id=EwBQ0AEACAAJ&redir_esc=y. Letöltve: 2024.02.15.
Szabó, B. – Erőss Á. (2024): Street Protest in the First Decade of Illiberal Hungary: The Case of Budapest. Journal of Contemporary Central and Eastern Europe, 10 November, pp. 1–20. DOI: https://doi.org/10.1080/25739638.2024.2426332
Szabó, M. (1993): Alternatív mozgalmak Magyarországon. Budapest: Gondolat.
Szabó, M. (1995): Politikai tiltakozás, mint az új politikai kultúra eleme: Magyarország, Szlovénia, Szlovákia. Szociológiai Szemle, 5., (3.), pp. 51–72.
Szabó, M. (2001): Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás történeti és összehasonlító perspektívában. Budapest: Rejtjel.
Szabó, M. (2007): A tiltakozás kultúrája Magyarországon. Budapest: Rejtjel.
Szabó, M. (2009): Demonstration Democracy in Hungary: Policing Protest – from the Catacomb of Unofficial Activities to Rioting. In Sajó A. (Ed.): Free to Protest: Constituent Power and Street Demonstration. Utrecht: Eleven International Publishing. pp. 221–242.
Szabó, M. (2014): Az ellenzéki mozgalmak reneszánsza? – Új tendenciák a politikai mozgalmak és tiltakozások fejlődésében. Civil Szemle, 11., (2.), pp. 49–65.
Szabó, M. (2015): Az új autoritarizmus és a hibrid rendszerek kihívása a posztkommunista civil társadalom számára. Civil Szemle, 12., (4.), pp. 5–23.
Szabó, M. (2019): A politikai konfliktusok átrendeződésének hatása a mozgalmi mobilizációkra és a tiltakozási kultúra területeire. Civil Szemle, 12., (4.), pp. 37–40.
Toepler, S.–Zimmer, A.–Fröhlich, C.–Obuch, K. (2020): The Changing Space for NGOs: Civil Society in Authoritarian and Hybrid Regimes. Voluntas, 31., (4.), pp. 649–662. DOI: https://doi.org/10.1007/s11266-020-00240-7
Torma, J. (2016):. A norvég-ügy – Civil szervezetek elleni kormányzati támadássorozat Magyarországon (2013 és 2016).” In Antal, A. (Ed.): Mozgalmi társadalom. Budapest: Noran Libro. pp. 266–281.
Upor, L. (2024): Majdnem lehetetlen. Az SZFE autonómiaharcának története. Budapest: Tea Kiadó.
Urbán, Á. (2021): Hungary: Growing Concentration, Intensifying Control. In Fengler, S.–Eberwein, T.–Karmasin, M. (Eds.): The Global Handbook of Media Accountability. London: Routledge. pp. 165–174.
Van Til, J. (2015): Democratic Resurgence in Hungary: Challenges to Oppositional Movement (An Open-Ended Conclusion). In P. Krasztev – J. Van Til (Eds.): The Hungarian Patient. Social Opposition to an Illiberal Democracy. Budapest–New York: CEU Press. pp. 367–383.
Vásárhelyi, Á. (2015): A Milla tündöklése és bukása. Civil Szemle, 12., (3.), pp. 59–72.
White, D. (2015): Political Opposition in Russia: The Challenges of Mobilisation and the Political–Civil Society Nexus. East European Politics, 31., (3.), pp. 314–325. https://doi.org/10.1080/21599165.2014.990628
Zontea, A. (2015): The Hungarian Student Network: A Counterculture in the Making. In Krasztev, P.–Van Til, J. (Eds.): The Hungarian Patient. Social Opposition to an Illiberal Democracy. Budapest–New York: CEU Press. pp. 263–290.
