Open-air protest events in Budapest between 2010–2022
Abstract
The paper investigates into the social protest against the development of the Hungarian illiberal regime. The empirical analysis based on media reports focuses on the anti-governmental street demonstrations organized in Budapest between 2010 and 2022. Its results are compared to the findings of previous research. The data reveal that the continuity, which had been a constant feature of the protest culture from 1989 till 2010, prevailed only for some years after the autocratic turn. The number of street protests increased until 2014 – despite the deteriorating political climate or maybe because of it – but it started to decline later on and dramatically decreased in 2020 due to the COVID pandemic. Anti-governmental demonstrations remained dominant throughout the whole period. The diversity of aims also proved to be a lasting feature of protest movements. The protection of democracy and human rights was the single most important aim of demonstrations. A large part of protests revolved around economic and welfare issues. The number of demonstrations related to cultural, historical and environmental issues fluctuated depending on the intensity of government measures affecting these fields. Some professionalization and better efficiency could be detected in the organization of protest events by the end of the period: the share of very small demonstrations decreased. As it was expected by several researchers, the rise and
strengthening of the illiberal regime pushed the protest movement toward the informal sphere and basic democratic actions. Besides the usual protest organizers (trade unions, civil society organizations) that became a target of harassment by government authorities, there appeared new, less established or completely informal organizers. This resulted in a content and form renewal: both the civil disobedience and the attention-grabbing, spectacular protest events became more frequent.
References
Ágh, A. (2016): A védekező társadalom, avagy a civilek hatalma: Töprengések a magyar civil társadalom helyzetéről. Civil Szemle, 13., (1.), pp. 5–29.
Anheier, H. K.–Lang, M.–Toepler, S. (2020): Civil társadalom változás idején – Szűkülő, változó, táguló terek és egy új szabályozási szemléletmód szükségessége. Civil Szemle, 17., (2.), pp. 5–35.
Arató, A. (1992): Civil társadalom Lengyelországban és Magyarországon. Politikatudományi Szemle, 1., (2.), pp. 53–80.
Bajomi-Lázár, P. (2015): Party Colonization of the Media: The Case of Hungary. In Krasztev, P. – Van Til, J. (Eds.): The Hungarian Patient. Social Opposition to an Illiberal Democracy. Budapest–New York: CEU Press. pp. 59–80.
Benedek, I. (2018): Mennyire volt forró a tavasz? A 2017. tavaszi politikai tiltakozáshullám rövid története és elemzése. In Antal, A. (Ed.): Mozgalmi társadalom. Budapest: Noran Libro. pp. 279–312.
Bernhagen, P. – Marsh M. (2007): Voting and Protesting: Explaining Citizen Participation in Old and New European Democracies. Democratization, 14., (1.), pp. 44–72. DOI: https://doi.org/10.1080/ 13510340601024298
Borbáth, E. – Gessler, T. (2020): Different worlds of contention? Protest in Northwestern, Southern and Eastern Europe. European Journal of Political Research, 59., (4.), pp. 910–935. DOI: https://doi.org/10.1111/1475-6765.12379
Borbáth, E. – Susánszky, P. (2025): Party system transformation from below: Protests by Jobbik and LMP. Acta Politica, 60., (1.), pp. 17–37.
Boris, J.–Vári, Gy. (2015): The Road of the Hungarian Solidarity Movement. In Krasztev, P.–Van Til, J- (Eds.): The Hungarian Patient. Social Opposition to an Illiberal Democracy. Budapest–New York: CEU Press. pp. 181–206.
Boros, L. (2019): Társadalmi konfliktusok a köztéren – a budapesti Szabadság tér példája. Településföldrajzi Tanulmányok, 8., (1.), pp. 91-109.
Bozóki, A.–Hegedűs, D. (2018): An Externally Constrained Hybrid Regime: Hungary in the European Union. Democratization, 25., (7.), pp. 1173–1189. DOI: https://doi.org/10.1080/13510347.2018.1455664
Císař, O.–Vráblíková K. (2019): National Protest Agenda and the Dimensionality of Party Politics: Evidence from Four East-Central European Democracies. European Journal of Political Research, 58., (4.), pp. 1152–1171. DOI: https://doi.org/10.1111/1475-6765.12328
Ekiert, G.–Kubik, J. (2018): The Study of Protest Politics in Eastern Europe in the Search of Theory. In Fagan, A.–Kopecky, P. (Eds.): Routledge Handbook of East European Politics. Abingdon, UK: Routledge. pp. 197–209.
Fazekas, A. (2023): Mozgalmárok kora? Az ifjúsági civil aktivitás tendenciáinak diskurzusa Európában. Civil Szemle, 20., (3.), pp. 23–38.
Gadó, G.–Kerekes, Zs.–Magyar, B. (Eds.) (2024): A joguralomtól az uralom jogáig. A jogállam felszámolása Magyarországon 2010–2024. Budapest: CEU Demokrácia Intézet.
Gagyi, Á. (2018): Mozgalomkutatás Kelet-Közép-Európában. A második világháború utáni nyugati mintára szabott eszközrendszer korlátai. In Antal, A. (Ed.): Mozgalmi társadalom. Budapest: Noran Libro. pp. 33–82.
Gerő, M.–Fejős, A.–Kerényi, Sz.–Szikra, D. (2023): From Exclusion to Co‐Optation: Political Opportunity Structures and Civil Society Responses in De‐Democratising Hungary. Politics & Governance 11., (1.), pp. 16–27. DOI: https://doi.org/10.17645/pag.v11i1.5883
Havasi, V. (2022): Hatalomnélküliek-e a civilek a magyar illiberális demokráciában? 2010–2022 főbb történéseinek elemzése. Civil Szemle, 19., (3.), pp. 47–74.
Hummel, S. (2020): The Contested Spaces of Civil Society – On the Paradox of Shrinking and Growing in Civil Society’s Sphere of Action. Civil Szemle, 17., (4.), pp. 55–71.
Hutter, S. (2014): Protest Event Analysis and Its Offspring. In della Porta, D. (Ed.): Methodological Practices in Social Movement Research. Oxford: Oxford University Press. pp. 397–445.
Kákai, L. (2024): Nonprofit szervezetek lehetőségei az egyre inkább centralizálódó közszolgáltatási rendszerben. Civil Szemle, 21., (3.), pp. 89–115. DOI: https://doi.org/10.62560/csz.2024.03.06
Jakli, L.–Greskovits, B.–Wittenberg, J. (2025): Asymmetric Mass Mobilization and the Vincibility of Democracy in Hungary. Comparative Political Studies, DOI: https://doi.org/10.1177/00104140241312093
Kákai, L.–Glied, V. (2017): Sketch of the Hungarian Nonprofit Sector after the Regime Change. Civil Szemle, 14., (3.), pp. 13–33.
Kákai, L.–Glied, V. (2023): Civil Society in the Crosshairs. Studia Politologiczne, 70., pp. 52–79. DOI: https://doi.org/10.33896/SPolit.2023.70.3
Karolewski, I. P. (2016): Protest and Participation in Post-Transformation Poland: The Case of the Committee for the Defense of Democracy (KOD). Communist and Post-Communist Studies, 49., (3.), pp. 255–267. DOI: https://doi.org/10.1016/j.postcomstud.2016.06.003
Kerényi, Sz. (2016): Mozgalmi ciklusok és az alulról szerveződő mozgalmak strukturális csapdái. In Antal, A. (Ed.) A civilek hatalma: a politikai tér visszafoglalása. Budapest: Noran Libro Kiadó. pp. 85–102.
Kiss, G. (2025): Hídfoglalásokkal folytatódott a gyülekezési jog csorbítása elleni tüntetés Budapesten. Euronews, 2025.04.01. https://hu.euronews.com/2025/04/01/ujabb-tomegtuntetes-gyulekezesi-jog-budapest-pride-hadhazy-momentum. Letöltve: 2025.04.02.
Klandermans, P. G. (2014): Identity Politics and Politicized Identities: Identity Processes and the Dynamics of Protest. Political Psychology, 35., (1.), pp. 1–22. DOI: https://doi.org/10.1111/pops.12167
Kontró, F.–Susánszky, P. (2023): Oktatással kapcsolatos tüntetések Magyarországon 2015 és 2021 között. Politikatudományi Szemle, 32., (2.), pp. 49–71.
Kopecký, P. (2003): Civil Society, Uncivil Society and Contentious Politics in Postcommunist Europe. In Kopecký, P.–Mudde, C. (Eds.): Uncivil Society? Contentious Politics in Post-Communist Europe. London: Routledge. pp. 1–17.
Körösényi, A. (2018): The Theory and Practice of Plebiscitary Leadership: Weber and the Orbán Regime. East European Politics and Societies, 33., (2.), pp. 280–301. DOI: https://doi.org/10.1177/0888325418796929
Körösényi, A.–Illés, G.–Gyulai, A. (2020): Az Orbán-rezsim – A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata. Budapest: Osiris.
Kovács, Z. – Vida, G. (2015): Geography of the New Electoral System and Changing Voting Patterns in Hungary. Acta Geobalcanica, 1., (2.), pp. 55–64. DOI: https://doi.org/10.18509/AGB.2015.06
Kövér, Á. (2015): Demokrácia és civil társadalom. Kérdések és összefüggések magyarországi kontextusban. Civil Szemle, 12., (3.), pp. 5–27.
Krasztev, P. (2015): Social Responses to the “Hybridization” of the Political System: The Case of Hungary in the Central and Eastern European Context. In Krasztev, P.–Van Til, J. (Eds.): The Hungarian Patient. Social Opposition to an Illiberal Democracy. Budapest–New York: CEU Press. pp. 167–179.
Magyar, G.–Páll, K. Á.–Szabó, A.–Szabó M. (2000): Tüntetések és rendőri biztosítások Budapesten (1996–1997). Szociológiai Szemle, 10., (3–4.), pp. 21–39.
McCarthy, J.–McPhail, C. D.–Smith, J. (1996): Images of Protest: Dimensions of Selection Bias in Media Coverage of Washington Demonstrations, 1982 and 1991. American Sociological Review, 61., (3.), pp. 478–499. DOI: https://doi.org/10.2307/2096360
Meyer, M.–Moder, C. M.–Neumayr, M.–Traxler, N.–Vandor, P. (2017): Civil társadalmi mintázatok Közép- és Kelet-Európában: Történelmi fejlődési utak és jelenlegi kihívások. Civil Szemle, 16., (1.), pp. 35–65.
Mikecz, D. (2020): Semmit rólunk nélkülünk. Tüntetések, politikai aktivizmus az Orbán-rezsim idején. Budapest: Napvilág Kiadó – TK Politikatudományi Intézet.
Nagy, Á.–Nizák, P.–Vercseg, I. (2014): Civil társadalom, nonprofit világ. Budapest: Új Ifjúsági Szemle Alapítvány.
Oross, D.–Róna, D.–Szabó, A. (2017): Patterns of Civic Participation Among Politically Active Students in Hungary. Socio, 5., (Special issue), pp. 71–89. DOI: https://doi.org/10.18030/socio.hu.2017en.71 .
Pásztóy, A. (2018): A magyar szakszervezeti mozgalom a politikai térben. In A. Antal (Ed.): Mozgalmi társadalom. Budapest: Noran Libro. pp. 147–165.
Pietrzyk-Reeves, D. (2023): New Trends in Civic Activism in Central and Eastern Europe. Studia Politologiczne, 70., pp. 9–32. DOI: https://doi.org/10.33896/SPolit.2023.70.1
Piotrowski, G. (2015): What are Eastern European Social Movements and How to Study Them? Intersections, 1., 3., pp. 4–15. DOI: https://doi.org/10.17356/ieejsp.v1i3.42
Sebestény, I. (2016): Fél évtized – egészen új környezetben. Kormányzati szándék és eredmény a civil szféra NER-konformizálásában. In Antal, A. (Ed.) A civilek hatalma. A politikai tér visszafoglalása. Budapest: Noran Libro. pp. 61–84.
Susánszky, P.–Gerő, M.–Unger, A. –Takács, F.–Takács E.–Kopper, Á. (2019): Magyarország tiltakozási kultúrája. Tüntetések Magyarországon 2015–2017. Civil Szemle, 16., (4.), pp. 43–59.
Szabó, A. (2009): Politikai tiltakozások Magyarországon, 1993, 2003. PhD értekezés. https://books.google.hu/books/about/Politikai_tiltakoz%C3%A1sok_Magyarorsz%C3%A1gon.html?id=EwBQ0AEACAAJ&redir_esc=y. Letöltve: 2024.02.15.
Szabó, B. – Erőss Á. (2024): Street Protest in the First Decade of Illiberal Hungary: The Case of Budapest. Journal of Contemporary Central and Eastern Europe, 10 November, pp. 1–20. DOI: https://doi.org/10.1080/25739638.2024.2426332
Szabó, M. (1993): Alternatív mozgalmak Magyarországon. Budapest: Gondolat.
Szabó, M. (1995): Politikai tiltakozás, mint az új politikai kultúra eleme: Magyarország, Szlovénia, Szlovákia. Szociológiai Szemle, 5., (3.), pp. 51–72.
Szabó, M. (2001): Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás történeti és összehasonlító perspektívában. Budapest: Rejtjel.
Szabó, M. (2007): A tiltakozás kultúrája Magyarországon. Budapest: Rejtjel.
Szabó, M. (2009): Demonstration Democracy in Hungary: Policing Protest – from the Catacomb of Unofficial Activities to Rioting. In Sajó A. (Ed.): Free to Protest: Constituent Power and Street Demonstration. Utrecht: Eleven International Publishing. pp. 221–242.
Szabó, M. (2014): Az ellenzéki mozgalmak reneszánsza? – Új tendenciák a politikai mozgalmak és tiltakozások fejlődésében. Civil Szemle, 11., (2.), pp. 49–65.
Szabó, M. (2015): Az új autoritarizmus és a hibrid rendszerek kihívása a posztkommunista civil társadalom számára. Civil Szemle, 12., (4.), pp. 5–23.
Szabó, M. (2019): A politikai konfliktusok átrendeződésének hatása a mozgalmi mobilizációkra és a tiltakozási kultúra területeire. Civil Szemle, 12., (4.), pp. 37–40.
Toepler, S.–Zimmer, A.–Fröhlich, C.–Obuch, K. (2020): The Changing Space for NGOs: Civil Society in Authoritarian and Hybrid Regimes. Voluntas, 31., (4.), pp. 649–662. DOI: https://doi.org/10.1007/s11266-020-00240-7
Torma, J. (2016):. A norvég-ügy – Civil szervezetek elleni kormányzati támadássorozat Magyarországon (2013 és 2016).” In Antal, A. (Ed.): Mozgalmi társadalom. Budapest: Noran Libro. pp. 266–281.
Upor, L. (2024): Majdnem lehetetlen. Az SZFE autonómiaharcának története. Budapest: Tea Kiadó.
Urbán, Á. (2021): Hungary: Growing Concentration, Intensifying Control. In Fengler, S.–Eberwein, T.–Karmasin, M. (Eds.): The Global Handbook of Media Accountability. London: Routledge. pp. 165–174.
Van Til, J. (2015): Democratic Resurgence in Hungary: Challenges to Oppositional Movement (An Open-Ended Conclusion). In P. Krasztev – J. Van Til (Eds.): The Hungarian Patient. Social Opposition to an Illiberal Democracy. Budapest–New York: CEU Press. pp. 367–383.
Vásárhelyi, Á. (2015): A Milla tündöklése és bukása. Civil Szemle, 12., (3.), pp. 59–72.
White, D. (2015): Political Opposition in Russia: The Challenges of Mobilisation and the Political–Civil Society Nexus. East European Politics, 31., (3.), pp. 314–325. https://doi.org/10.1080/21599165.2014.990628
Zontea, A. (2015): The Hungarian Student Network: A Counterculture in the Making. In Krasztev, P.–Van Til, J. (Eds.): The Hungarian Patient. Social Opposition to an Illiberal Democracy. Budapest–New York: CEU Press. pp. 263–290.
