„Minél nagyobb a hátrány, annál jobb minőség kell mindenből” – esettanulmány a TaLéTa Interkulturális Központ és Inkubátorház tevékenységeiről
Absztrakt
Az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított támadás emberek millióit, elsősorban nőket és gyerekeket kényszerítette lakóhelyük elhagyására. A Magyarországra érkező menekültek támogatásában a korábbi években leépített állami menekültügyi rendszer intézményei mellett számos önkormányzat, karitatív és civil szervezet és informális kezdeményezés is részt vett. A támogató tevékenységek között az oktatás kérdése hamar elsődlegessé vált, melynek kapcsán a mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű, kárpátaljai roma menekült családok esetében is számos nehézség felmerült. Számukra az oktatás területén való segítségnyújtásban egyes civil kezdeményezések elsődleges szerepet játszottak, mely kutatási területet eddig kevés elemzés érintett. Jelen írás e témát egy esettanulmányon keresztül járja körbe: a TaLéTa Interkulturális Központ és Inkubátorház programját mutatja be annak vezetőivel, mentoraival, partnerszervezet képviselőjével, valamint menekült és nem menekült kedvezményezettekkel készített interjúk alapján, a társadalmi hatás és társadalmi innováció kontextusában. A fő kutatási kérdés, hogy a TaLéTa Interkulturális Központ és Inkubátorház hogyan valósítja meg a kárpátaljai roma menekülteket támogató tevékenységeit, és e tevékenységek mennyiben eredményeznek társadalmi hatást és társadalmi innovációt. Az eredmények alapján a kezdeményezés a hátrányos helyzetű gyerekek és családok problémáira hiánypótló és újszerű választ nyújt a képessé-tevést és befogadást erősítő, a pedagógiai támogatást mentális és szociális segítségnyújtással kiegészítő komplex szemléletben megvalósuló megoldás alkalmazásával. A teljes mértékben önkéntes alapon működő program rugalmassága, folytonossága, szakmaisága és partneri megvalósítása révén a célcsoport és a befogadó társadalom számára is pozitív társadalmi hatást és innovációt valósít meg, melynek hatékonysága az intézményi környezet hiányosságaiból fakadó nehézségek mérséklésével, valamint egyes működéshez kapcsolódó területek fejlesztésével tovább erősíthető.
Hivatkozások
Auerswald, P. (2009). Creating social value. Stanford Social Innovation Review, Spring. https://ssrn.com/abstract=1376425
Bakó, Cs. (2022). A társadalmi hatásmérésről – A civil-nonprofit szervezetek körében végzett hatásmérési projektek alapján. Önkéntes Szemle, 2(3), 30–57.
Clarke, V., & Braun, V. (2017). Thematic analysis. The Journal of Positive Psychology, 12(3), 297–298.
Defourny, J. (2014). From third sector to social enterprise. In J. Defourny, L. Hulgård, & V. Pestoff (Eds.), Social enterprise, third sector: Changing European landscapes in a comparative perspective (pp. 17–41). London: Routledge.
Gerő, M., Pokornyi, Zs., Sik, E., & Surányi, R. (2024). A migrációs narratívák keletkezése és mozgása – Magyarország. BRIDGES Working Papers, 31. https://doi.org/10.5281/zenodo.10479449
Guzmán, C., Santos, F. J., Valiente, L., & Santolaya, F. J. (2023). Social innovation for the socio-labour integration of refugees in new host countries: The Spanish case. Journal of Social Entrepreneurship, 1–26. https://doi.org/10.1080/19420676.2023.2275132
Kiss, A., Hegedüs, J., & Somogyi, E. (2023). Housing of Ukrainian refugees in Europe: Options for long-term solutions. Country case study Hungary. https://www.habitat.org/sites/default/files/documents/HU-case%20study.pdf
Kiss, J. (megjelenés alatt). Otthont adni az otthontalanságban – a Dorkász Szolgálat kárpátaljai roma menekülteket támogató programjának társadalmi innovációs vonatkozásai.
Moron, D., Małgorzata, M., & Csoba, J. (2025). Humanitarian aid and empowerment of Ukrainian refugees: The case of Visegrad Group countries: Czechia, Hungary, Poland, and Slovakia. London: Routledge.
Moulaert, F., Mehmood, A., MacCallum, D., & Leubolt, B. (2017). Social innovation as a trigger for transformations. Luxembourg: Publications Office of the European Union.
Nagy, Á., & Krátki, N. (2024). Open value creation for the common good. Social Enterprise Journal, 20(3), 308–327. https://doi.org/10.1108/SEJ-08-2023-0103
OECD. (2002.) Glossary of key terms in evaluation and results based management. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2023/06/glossary-of-key-terms-in-evaluation-and-results-based-management-for-sustainable-development-second-edition_2767e14e/632da462-en-fr-es.pdf
Periféria. (2023). Ukrajnából érkező menekülteknek szóló közép- és hosszú távú lakhatási program lehetőségei és korlátai – Az Utcáról Lakásba! Egyesület és a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási programjának értékelése. https://www.habitat.hu/wp-content/uploads/2023/06/magyar_riport_ULE_Habitat.pdf
Phills, J., Deiglmeier, K., & Miller, D. (2008). Rediscovering social innovation. Stanford Social Innovation Review, 6(4), 34–43.
Schröder, A., & Kuschmierz, L. (2017). Social innovation in education and lifelong learning: Case study results (Deliverable D4.3). SI-DRIVE Project. Technische Universität Dortmund. https://www.si-drive.eu/wp-content/uploads/2017/03/SI-DRIVE-Deliverable-D4_3-Education-final.pdf
Szathmári, A. (2024). Navigating the playing field: Reimagining the sports industry in the face of accelerated climate change. International Review for the Sociology of Sport, 60(3), 418–439. https://doi.org/10.1177/10126902241268256
Tóth, B. (2023). Az ukrajnai menekültek helyzete Magyarországon. Migrációkutató Intézet Gyorselemzések. https://migraciokutato.hu/wp-content/uploads/2023/01/20230104_MKI_GYORSELEMZES_2023_01_toth_bettina_az_-ukrajnai_menekultek_helyzete_magyarorszagon.pdf
Tóth, J., & Bernát, A. (2023). Menekültválság 2022-ben: Az Ukrajna elleni orosz agresszió menekültjeinek magyarországi fogad(tat)ása. In T. Kolosi, I. Szelényi, & I. Gy. Tóth (Eds.), Társadalmi Riport 2022 (pp. 347–370).
UNHCR. (2023.) What is innovation? Innovation Service. https://www.unhcr.org/innovation/innovation-boilerplate/
UNHCR. (2025.) Ukraine refugee situation. https://data.unhcr.org/en/situations/ukraine, (letöltve: 2025.06.01.)
