Consulting Needs of Social Enterprises in the Context of Sustainability
Abstract
The study examines the consulting needs of social enterprises and their evolution in recent years, with a particular focus on sustainability and the impacts of the COVID–19 pandemic. The aim of the research is to explore the factors that have hindered the operation of these enterprises and how these factors have evolved over the past five years. The research hypotheses, conducted using quantitative and qualitative methods, suggest that social enterprises and control groups have been hindered by similar factors during COVID–19 as before. The results highlight that although social enterprises prioritize sustainability, their operations are hampered by significant challenges, mainly in terms of limited access to expertise and financial resources. Price competition and higher personnel costs have had a less significant impact on social enterprises than in the control group. Social enterprises are increasingly focusing on solutions aimed at sustainable development and in this way aim to contribute to the achievement of broader social and environmental goals. The study also highlights that for social enterprises, sustainability is not just a marketing or communication element, but a fundamental operational aspect that they want to further integrate into their strategies with the help of consultants. Based on the results, further research directions are presented, focusing on the differences between social enterprises and the control group in terms of long- term sustainability goals and challenges. The research findings can help us to better understand the specific consulting needs of social enterprises and how strategies focused on sustainability and social well-being can be developed for these enterprises. to contribute to the achievement of broader social and environmental goals.
References
Angyal, Á. (2009): Vállalatok Társadalmi Felelőssége, Felelős Társaságirányítás (Corporate Social Responsibility). Kossuth Kiadó, Budapest.
Ásványi, K. (2019): CSR-marketingmix a gyakorlatban. Marketing és Menedzsment, 46(3) pp. 32-41.
Ásványi, K., Kiss, D. (2019): CSR kurzus hatása a hallgatók attitűdjére. Studia Mundi 6(2) pp. 3-14.
Bembenek, B. (2015): The Sustainable Development of an Industrial Cluster in the Context of Corporate Social Responsibility – A New Challenge for Cluster Management. European Scientific Journal, 11(3) pp. 225-235.
Borzaga, C., Defourny, J. (2004): The Emergence of Social Enterprise. London and New York: Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203164679
Bouma, J. J., Jeucken, M. (2001): Sustainable banking: the greening of finance. Greenleaf Publishing Ltd.
Bowen, H. R. (1953): Social Responsibility of the Businessmen. New York University Press.
Carroll, A. B. (1991): The Pyramid of Corporate Social Responsibility: Toward the Moral Management of Organizational Stakeholders, Business Horizons, 34(4) pp. 39-48. DOI: https://doi.org/10.1016/0007-6813(91)90005-G
Crook, C. (2005): Special Report on Corporate Social Responsibility. The Economist, 20 Jan.
Cohen, B., Warwick, M. (2006): Values-driven Business – How to Change the World, Make Money, and Have Fun. Berrett - Koehler Publishers.
Cramer, J. (2005): Experiences with structuring corporate social responsibility in Dutch industry, Journal for Cleaner Production, 13 (6) pp. 583-592. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2003.12.008
Crane, A., McWilliams, A., Matten, D., Moon, J., Siegel, D. S. (2008) (ed.): The Oxford Handbook of Corporate Social Responsibility. Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199211593.001.0001
Davis, K. (1976): Social Responsibility is Inevitable. California Management Review 19(1) pp.14-20. DOI: https://doi.org/10.2307/41164678
Dyllick, T., Hockerts, K. (2002): Beyond the Business Case for Corporate Sustainability, Business Strategy and the Environment, 11(2) pp. 131-141. DOI:10.1002/bse.323
Elkington J. (1997): Cannibals With Forks: the Triple Bottom Line of 21st Century Business. Capstone Oxford, pp. 229-231. DOI:10.1023/A:1006129603978
European Commission (2001): Green Paper: Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility. http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/gpr/2001/com2001_0366en01.pdf Letöltés ideje: 2024.09.02.
Eötvös Loránd Tudományegyetem (2024): http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Pszichologia/123Kiss/Kutat%-E1sm%F3dszertan_szoci%E1lpszichol%F3gia/bin/Ora_4/04_fogalomtar.html . Letöltés ideje: 2024.07.03.
Franklin, D. (2008): Just good business: a special report on corporate social responsibility. The Economist, 19 Jan.
Friedman, M. (1970): The social responsibility of business is to increase its profits, New York Times Magazine, 13/09/1970, pp.17.
Goodpaster, K. E. (2007): Conscience and Corporate Culture. Blackwell Publishing, Oxford.
Holliday, C. O., Schmidheiny, S., Watts, P. (2002): Walking the Talk - The Business Case for Sustainable Development. Greenleaf Publishing, Berrett-Koehler Publishers. DOI: https://doi.org/10.4324/9781351281966
Kiss J. (2018): A társadalmi vállalkozások megjelenése, intézményesülése és kapcsolódása a nonprofit szektorhoz Magyarországon. Doktori disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/41602
Kiss J. (2024): Társadalmi vállalkozások Magyarországon: a kutatásokból kirajzolódó kép. Civil szemle 21(4) pp. 51-69.
Koltai L., Rácz K. (2019): Társadalmi vállalkozások az élelmiszergazdaságban. Munkaügyi szemle. 62(5). pp. 26-37.
Kotler, P., Lee, N. (2007): Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, Jót tenni – egy ügyért és a vállalatért. HVG Kiadó, Budapest.
Kubr, M. (2002): Management consulting A guide to the profession (fourth edition). International Labour Organization, Geneva
Matolay R., Révész É. E. (2020): Mit adhatnak a társadalmi vállalkozások a felsőoktatásnak? – Perspektívák és kapcsolódások. Educatio, 29(1), pp. 33–47.
Mihály, M. (2017): Mit értünk társadalmi vállalkozás alatt és miért kutatjuk? – Narratívák a nemzetközi szakirodalomból Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 14(1), pp. 101-115.
Rossouw, G. J. (2006): A Response to Bouckaert’s Ethics Management Paradox, in Zsolnai, L. (ed.): Interdisciplinary Yearbook of Business Ethics, 1(1) pp. 200- 202.
Sajtos, L., Mitev, A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest.
Szenttamási, K. (2020): Társadalmi vállalkozások és a koronavírus járvány, Máltai Tanulmányok, 2020/3-4, pp. 467-490.
Szegedi, K., Fülöp, G., Bereck, Á. (2015): Fogalmi meghatározások, modellek és példák a vállalati társadalmi felelősség és a társadalmi innováció hazai és nemzetközi irodalmából. Észak- magyarországi Stratégiai Füzetek, 12(2), pp. 122-128.
Tokár-Szadai, Á. (2015): A társadalmi vállalkozások tanácsadás iránti igényei. Észak- magyarországi Stratégiai Füzetek, 12(2), pp. 49-58.
Tokár-Szadai, Á. (2021): Társadalmi vállalkozások tanácsadási igényének változása Északkelet-Magyarországon 2015 és 2020 között. Észak- magyarországi Stratégiai Füzetek 18(1), pp. 98-109.
Vogel, D. (2006): The Market for Virtue - The Potential and Limits of Corporate Social Responsibility. Brookings Institution Press, Washington, D. C. DOI: 10.1177/1086026606292475.
Wartick, S., Cochran, P. (1985): The Evolution of the Corporate Social Performance Model The Academy of Management Review 10(4) pp. 758-769. DOI: https://doi.org/10.2307/258044
World Bank Institute (2004): Can Small Be Responsible? A WBI „The Possibilities and Challenges of Corporate Social Responsibility among Small and Medium Enterprises” c. e-konferenciájáról készült összefoglaló http://info.worldbank.org/etools/docs/library/126862/small_responsible.pdf. Letöltés ideje: 2024.08.29.
World Business Council for Sustainable Development (1999): Meeting changing expectations. Corporate Social responsibility. New York, WBCSD. http://www.wbcsd.org/pages/edocument/edocumentdetails.aspx?id=82&nose Letöltés ideje: 2024.08.29.
