A migráns nem kormányzati szervezetek intézményi szerepe Középés Kelet-Európában:
Összehasonlító elemzés az Eu és nemzetközi szervezetek jelentései alapján
Absztrakt
A tanulmány a menekültekkel foglalkozó nem kormányzati szervezetek (NGO-k) intézményi szerepét vizsgálja a kisebbségi jogok kialakításában és érvényesítésében a Közép- és Kelet-Európai (KKE) régióban. Az Európai Unió és jelentősebb nemzetközi szervezetek által készített szakpolitikai dokumentumokra, monitorozási jelentésekre és intézményi kiadványokra támaszkodva a kutatás azt elemzi, hogyan működnek a migráns NGO-k mint a kormányzati intézmények és a kisebbségi közösségek közé ékelődő közvetítő szereplők. A vizsgálat nem primer terepmunkán alapul, hanem dokumentumokra épülő összehasonlító megközelítést alkalmaz annak feltárására, milyen mértékben járulnak hozzá a migráns NGO-k a kisebbségi jogok intézményesüléséhez érdekérvényesítés, szolgáltatásnyújtás és konzultatív mechanizmusokban való részvétel révén. Eredményei szerint a KKE-régióban működő migráns NGO-k többdimenziós intézményi pozíciót töltenek be, amely jóval túlmutat a formális képviseleten: magába foglalja a szakpolitikai befolyásolást, integrációs programok megvalósítását, valamint a kulturális és nyelvi jogok előmozdítását. Intézményi kapacitásuk és működési autonómiájuk azonban jelentősen eltér az egyes nemzeti kontextusok között; ezeket a különböző jogi keretek, az állam–civil társadalom viszonyának konfigurációi és a demokratikus kormányzás fejlődési pályái alakítják. A tanulmány azt állítja, hogy a migráns NGO-k
a posztszocialista társadalmak fejlődő civil szférájának kritikus elemeit képezik, közvetítve a nemzetközi kisebbségi jogi normák és a hazai intézményi gyakorlatok között. Az EU-csatlakozási jelentések, az Európa Tanács monitorozó mechanizmusai és NGO-értékelések szintézisére építve a kutatás hozzájárul a civil társadalomról és a kisebbségi jogokról folytatott tudományos diskurzushoz azáltal, hogy feltárja azokat a strukturális feltételeket, amelyek mellett a migráns szervezetek hatékony intézményi szereplőkké válnak. A tanulmány zárásaként politikai ajánlásokat fogalmaz meg a civil társadalom szerepének megerősítésére a kisebbségi jogok kormányzásában a régióban.
Hivatkozások
Ambrosini, M., & Van der Leun, J. (2015). Introduction to the special issue: Implementing human rights: Civil society and migration policies. Journal of Immigrant & Refugee Studies, 13(2), 103-115. https://doi.org/10.1080/15562948.2015.1017632
Ambrosini, M. (2021). The battleground of asylum and immigration policies: a conceptual inquiry. Ethnic and Racial Studies, 44(3), 374-395. https://doi.org/10.1080/01419870.2020.1836380
Anheier, H. K. (2017). Civil society challenged: Towards an enabling policy environment. Economics: The Open-Access, Open-Assessment E-Journal, 11(2017-29): 1–19. http://dx.doi.org/10.5018/economics-ejournal.ja.2017-29
Auer, D., & Schaub, M. (2024). Mass emigration and the erosion of liberal democracy. International Studies Quarterly, 68(2), sqae026. https://doi.org/10.1093/isq/sqae026
Bourdieu, P. (1991). Language and symbolic power. Harward University Press.
Bowen, G. A. (2009). Document analysis as a qualitative research method. Qualitative Research Journal, 9(2), 27–40. https://doi.org/10.3316/QRJ0902027
Börzel, T. A., & Buzogány, A. (2010). Governing EU accession in transition countries: The role of non-state actors. Acta Politica, 45(1–2), 158–182. https://doi.org/10.1057/ap.2009.26
Brunarska, Z., Kindler, M., Szulecka, M., Toruńczyk-Ruiz, S. (2016). Ukrainian Migration to Poland: A “Local” Mobility?. In: Fedyuk, O., Kindler, M. (eds) Ukrainian Migration to the European Union. IMISCOE Research Series. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-319-41776-9_7
Checkel, J. T. (2005). International institutions and socialization in Europe: Introduction and framework. International Organization, 59(4), 801–826. https://doi.org/10.1017/S0020818305050289
Civil Liberties Union for Europe. (2025). Rule of law report 2024. https://www.liberties.eu/en/publications/rule-of-law-report-2024
CIVICUS. (2024). CIVICUS Monitor 2024: Global findings. https://monitor.civicus.org/globalfindings_2024/
Eikenberry, A. M., & Kluver, J. D. (2004). The marketization of the nonprofit sector: Civil society at risk? Public Administration Review, 64(2), 132–140. https://doi.org/10.1111/j.1540-6210.2004.00355.x
Ekiert, G., & Kubik, J. (2010). Rebellious civil society: Popular protest and democratic consolidation in Poland, 1989–1993. University of Michigan Press
Ekiert, G., & Dasanaike, N. (2024). The return of dictatorship. Journal of Democracy, 35(4), 177-191. DOI: 10.1353/jod.2024.a937742
European Commission. (2024). 2024 Rule of law report: Country chapter on the rule of law situation in Hungary. Publications Office of the European Union. https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/rule-law/rule-law-mechanism/2024-rule-law-report_en
Eurostat. (2024). Temporary protection for persons fleeing Ukraine — annual statistics. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Temporary_protection_for_persons_fleeing_Ukraine
Faist, T. (2000). Transnationalization in international migration: Implications for the study of citizenship and culture. Ethnic and Racial Studies, 23(2), 189–222. https://doi.org/10.1080/014198700329024
Fairclough, N. (2013). Critical discourse analysis: The critical study of language (2nd ed.). Routledge.
Habermas, J. (1996). Between facts and norms: Contributions to a discourse theory of law and democracy. MIT Press.Foucault
Howard, M. M. (2003). The weakness of civil society in post-communist Europe. Cambridge University Press.
Human Rights Watch. (2025). World report 2025: Hungary. https://www.hrw.org/world-report/2025/country-chapters/hungary
Jacobsson, K., & Saxonberg, S. (2016). Beyond NGO-ization: The development of social movements in Central and Eastern Europe. Routledge.
Kelley, J. G. (2004). International actors on the domestic scene: Membership conditionality and socialization by international institutions. International Organization, 58(3), 425–457. https://doi.org/10.1017/S0020818304583017
Koopmans, R. (2013). Multiculturalism and immigration: A contested field in cross-national comparison. Annual Review of Sociology, 39(1), 147-169. https://doi.org/10.1146/annurev-soc-071312-145630
Kozachuk, O. (2018). Rethinking Central and Eastern Europe’S Identity: Cultural Pluralism And Multiculturalism Versus The Rise Of Nationalism. EURINT, 5(1), 27-43. https://ideas.repec.org/a/jes/eurint/y2018v5p27-43.html
Lang, S. (2012). NGOs, civil society, and the public sphere. Cambridge University Press.
Marks, G., & Hooghe, L. (2004). Contrasting visions of multi-level governance. In I. Bache & M. Flinders (Eds.), Multi-level governance (pp. 15–30). Oxford University Press.
Nagy, Á., Béres-Áfra, Z., & Szalóki, V. (2025). The Domestication of the Civil Sphere. Civil Szemle, 22(2), 9-24. https://doi.org/10.62560/csz.2025.02.1
North, D. C. (1990). Institutions, institutional change and economic performance. Cambridge University Press.
Petrova, T., & Tarrow, S. (2007). Transactional and participatory activism in the emerging European polity: The puzzle of East-Central Europe. Comparative political studies, 40(1), 74-94.
https://doi.org/10.1177/0010414006291
Polgár, I. J. (2023). The role of Civil Society organisations in migration management. Cooperation between public authorities and civil society actors at the EU’s South Eastern Borders. Civil Szemle, 20(4), 27-40.
Polgár, I. J., Penzes, J., & Radics, Z. (2025). Assessing the role of Moldovan Civil Society Organizations and International Funds in migration management. Civil Szemle, 22(1), 55-69. https://doi.org/10.62560/csz.2025.01.4
Politico. (2024, November 28). 7 reasons why Romanian voters are hacked off—by the numbers. Politico. https://www.politico.eu/article/romania-presidential-election-voters-demographics-cost-of-living-crisis-poverty/
Pries, L., & Zülfikar Savci, B. S. (2023). Between Humanitarian Assistance and Externalizing of EU Borders: The EU-Turkey Deal and Refugee Related Organizations in Turkey. Journal on Migration and Human Security, 11(1), 57-74. DOI: 10.1177/23315024231156381
Putnam, R. D., Nanetti, R. Y., & Leonardi, R. (1994). Making democracy work: Civic traditions in modern Italy.
Schreier, M. (2012). Qualitative content analysis in practice. Sage.
Schrover, M., & Vermeulen, F. (2005). Immigrant organisations. Journal of Ethnic and Migration Studies, 31(5), 823–832. https://doi.org/10.1080/13691830500177792
Spirova, M. (2025). Bulgaria: Political Developments and Data in 2024: Elections, EPlections, Elections!. Political Data Yearbook, 64(1), 64-87. https://doi.org/10.1111/2047-8852.70025
UNHCR. (2024). Operational data portal: Ukraine refugee situation. https://data.unhcr.org/en/situations/ukraine
University of Vienna. (2024). Romania’s fragile successes and the rise of the far right. EastBlog. https://eastblog.univie.ac.at/2024/12/19/
Vermeersch, P. (2006). The Romani movement: Minority politics and ethnic mobilization in contemporary Central Europe (Vol. 4). Berghahn books.
Wolch, J. R. (1990). The shadow state: Government and voluntary sector in transition. Foundation Center.
