A mangafordítás szemiotikai kérdései és Mona Baker új ekvivalenciaelmélete

Lilla Zsófia Cseh

doi:10.35924/fordtud.24.2.5

Lilla Zsófia Cseh

DOI: https://doi.org/10.35924/fordtud.24.2.5

Kulcsszavak: Mona Baker, szemiotika, korlátozott fordítás, audiovizuális for- dítás, képregény, manga

Absztrakt

A cikk a szemiotikai ekvivalencia kérdését járja körül a korlátozott fordítás szemszögéből. Kiindulópontként Mona Baker In Other Words kötetének az első (és legtöbbet hivatkozott, 1992-es) és a legújabb, harmadik (2018-as) kiadá- sa közötti fő különbséget vizsgálja. A különbség egy új fejezet: Szemiotikai ekvivalencia. Ennek alapján a cikk a korlátozott fordítás területeit mutatja be: az audiovizuális fordítást és a képregények fordítását. A szemiotikai ekvivalencia mindkettő esetében rendkívül fontos. Ezt követően megismerjük, hogy Baker hogyan határozza meg a szemiotikai ekvivelanciát, és milyen kérdéseket vet fel, valamint milyen lehetséges megoldásokat javasol az In Other Words 2018-as kiadásában. Hogy bemutassa a szemiotika fontosságát a fordításban, a cikk a manapság igen népszerű japán képregények, a mangák szemiotikai jellegzetességeit is leírja, valamint hogy ezek hogyan érintik a fordítást. Végül néhány mangából vett képpel illusztrál egy-egy szemiotikai jelenséget.

A mangafordítás szemiotikai kérdései és Mona Baker új ekvivalenciaelmélete

Absztrakt

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei