Nem géppel fordítandó szakkönyvek fordítási kérdései

Absztrakt

A gépi fordítás gyors fejlődésére jellemző, hogy mire egy-egy szakmai cikk megjelenik, már sok minden megváltozik a szoftverek minőségét illetően, illetve az egyes fordíttatók és fordítóképző intézmények gyakorlatában is. Vajon a pillanatnyilag géppel nem fordítható, kreatív technikai tudást, illetve mély tartalmi megfontolásokat kívánó műfajok esetében is ilyen gyors változásra lehet számítani? Hogyan indokolhatjuk jelenleg azt a könyvkiadói hozzáállást, hogy igényes, több tudományterületre kiterjedő szakkönyveket ne fordítsuk géppel? Kiemelem a címben szereplő ’szakkönyvek’ kifejezést, hiszen sok más szakmai műfajra, például a gépi fordítással és utószerkesztéssel kiválóan fordítható útmutatókra, szakmai le- írásokra egyáltalán nem érvényesek a megfigyeléseim. Alapvető, hogy olyan fel- adatot adjunk a gépnek, amelyre alkalmas (Prószéky 2025), célszerű lenne tehát, ha képünk lenne arról, jelenleg mely szövegtípusok, műfajok fordítására használ- ható elfogadható eredménnyel. Írásomban felvázolok egy pillanatképet, amelyhez viszonyítva egy-két év múlva megvizsgálhatjuk: történt-e ezeken a területeken is előrelépés a gépi fordításban. Megfigyeléseim „korpuszát” angolról magyarra fordított szakkönyvek alkotják. A jelenségeket csoportosítom, és egy-egy példán keresztül bemutatom. Összegzésképpen a gépi fordítástól és a mesterséges intelligenciától kapott megoldások azt jelzik, hogy a gépi fordítás és a mesterséges intelligencia közös alkalmazásából sikeres fordítóprogramok születhetnek, és minden bizonnyal részben már meg is születtek. Jelenleg azonban szükség van a szakfordító biztos szaktudására, ebből következően a szakfordítók képzésre is.