Általános elvek, tipográfiai beállítások

A tanulmányok szerzőinek javasoljuk, hogy az útmutatóhoz mellékelt „sablont” használják, amelyben minden alább leírt beállítást érvényesítettünk, tehát csak a megfelelő szövegrészeket kell kicserélni. Kérjük, hogy a szerkesztés megkönnyítése érdekében a sablonban lévő formázásokat tanulmányukban ne módosítsák.

Alapbeállítások minden dokumentumban
‒ Lapméret: A4
‒ Oldalbeállítás: minden margó 4 cm
‒ Betűtípus: Times New Roman
‒ Bekezdés → térköz: előtte és utána 0 pt
‒ Bekezdés → sortávolság: legalább 14 pt (a bibliográfia és a lábjegyzetek kivételével, ld. alább)

A tanulmányok első oldalával kapcsolatos szabályok
‒ Szerző és cím

• Szerző neve: balra zárt, kurzív, 14 pt
• Cím: balra zárt, normál, 16 pt
• A cím után 3 sor kihagyás (11 pt)

‒ Kivonat és kulcsszavak

• Kivonat alcím: balra zárt, fett, 10 pt
• Kivonat szövege: sorkizárt, 10 pt
• Kulcsszavak alcím: fett, 10 pt; utána ugyanabban a sorban a 3–5 kulcsszó

‒ Angol cím

• 14 pt, balra zárt, előtte 2 sor kihagyás (10 pt), utána 1 sor kihagyás (10 pt)
• Az angol címben nem alkalmazzuk a csupa nagybetűs írásmódot.

‒ Angol nyelvű Abstract és Keywords

• Abstract alcím: balra zárt, fett, 10 pt
• Abstract szövege: sorkizárt, 10 pt
• Keywords alcím: fett, 10 pt; utána ugyanabban a sorban a 3–5 angol kulcsszó
• Az angol kulcsszavak után 3 sor kihagyás (11 pt)

‒ A Kivonat és az Abstract hossza egyenként: max. 800 leütés
‒ A Miscellanea rovatban szereplő írásoknál a kivonat és a kulcsszavak nem kötelezők.

A főszöveggel kapcsolatos alapbeállítási szabályok
‒ Betűméret: 11pt
‒ Sorkizárt
‒ Első sor behúzása: 0,5 cm

• Az első bekezdés azonban minden sorkihagyás után (azaz minden cím, alcím stb. után, továbbá képek, ábrák, külön szedett idézetek stb. után) tompa, vagyis nincs behúzva az első sor.

‒ A szövegen belüli alcímek tipográfiája

• Előtte 2 sor kihagyás, utána 1 sor kihagyás (11 pt)
• Alcím, fejezetcím: balra zárt, fett, 11 pt
• Alalcím, alfejezetcím: balra zárt, kurzív, 11 pt
• A fejezetcímek stb. számozása (nem feltétlenül szükséges): 1. Fejezetcím; 1.1. Alfejezetcím; 1.1.6. Alalfejezetcím stb. (tehát a szám[ok] után mindig pont van)
• A „Függelék” cím: középre, nagybetű, 10 pt
• A függeléken belüli címek: középre, kurzív, 10 pt; a függelékben közölt dokumentumoknál, forrásoknál azok száma és dátuma: középre, normál

‒ Mindenfajta elválasztás kerülendő (manuális, automatikus, feltételes elválasztójel stb.).

A lábjegyzetekkel kapcsolatos alapbeállítási szabályok
‒ Betűméret: 9pt
‒ Sortávolság: szimpla
‒ Sorkizárt
‒ Első sor behúzása: 0,5 cm

Könyvismertetés, recenzió
‒ Az ismertetett mű szerzője (utána kettőspont), címe (eredeti nyelven): balra zárt, fett és nagybetű, 12 pt
‒ A többi adat új sorban: balra zárt, normál, 12 pt
‒ A sorozatcím, ha van, zárójelben áll, utána nincs írásjel (a sorozatokról ld. alább)
‒ Az ismertetett műveknél a sorozat szerkesztőjét a sorozatcím után adjuk meg (a szerkesztésre utaló rövidítés mindig az eredeti nyelven szerepel, azaz pl. Ed. by [nincs Eds.!]; Éd. par; Hrsg. von; Haz. stb.).
‒ Ezt követi (egyenként vesszővel elválasztva): kiadó, kiadás helye, kiadás éve, oldalak száma (a végén nincs írásjel)
‒ Utána 1 sor kihagyás (11 pt)
‒ A recenzens neve a recenzió végén (egy sor kihagyás után): jobbra zárt, kurzív, 11 pt
‒ Kivonat és kulcsszavak nélkül  (esetleg kivételesen a nagy terjedelmű ún. recenziótanulmánynál, „review article”-nél)
‒ A könyvismertetésekhez, recenziókhoz hasonlóan járunk el a kiállítás- és konferenciabeszámolók címénél.
‒ Példa:

NÉMETH KELEMEN: A KELETI KULTÚRÁK HITVILÁGA
(A Vallástudomány Kiskönyvtára, 15. Szerk. Tóth Örs) Osiris Kiadó, Budapest, 2020, 457 oldal
[Az ismertetés szövege…]
Varga Vendel

Nekrológ
‒ A cím: balra zárt, fett, nagybetű, 12 pt
‒ A szerző neve a nekrológ végén (egy sor kihagyás után): jobbra zárt, kurzív, 11 pt
‒ Kivonat és kulcsszavak nélkül
‒ A cím szövegezése mindig így:

IN MEMORIAM VARGA KÁLMÁN (1942‒2022)
[A nekrológ szövege…]
Varga Vendel

A lábjegyzetek hivatkozási szabályai
‒ A hivatkozások nem a főszövegben szerepelnek, hanem a lábjegyzetekben.
‒ A hivatkozások a „szerző vezetékneve + rövidített cím + oldalszám (+ jegyzetszám)” sémát követik, már az első előfordulásnál (a teljes bibliográfiai leírás csak a Bibliográfiában szerepel a tanulmány végén; erről ld. alább).

• Szerző vezetékneve, utána vessző, majd rövidített cím, vessző, oldalszám
• Ha egynél több azonos vezetéknevű szerző van, akkor a keresztnév kezdőbetűje is fel van tüntetve.
• A hivatkozásokban az összes szerző nevét külön kiírjuk (azaz itt nem használjuk az „et al.” rövidítést).
• A rövid cím az eredeti cím értelemmel bíró eleje.
• A rövid cím könyveknél, önálló köteteknél kurzív, folyóiratban, gyűjteményes kötetben megjelent cikknél, tanulmánynál normál (és ugyanilyen a vessző is az oldalszám előtt).
• Ha többkötetes mű valamelyik kötetére hivatkozunk: Szerző, vessző, rövid cím, pont, római számmal a kötet száma, pont, oldalszám
• Az oldalszámoknál kerülendő az „sk.”, „skk.” rövidítések használata. Pontos tól–ig oldalszámokat adunk meg (az oldalszámok között hosszú kötőjellel!). A hivatkozott mű (főleg tanulmány, folyóiratcikk) teljes terjedelmét csak akkor tüntetjük fel, ha 1. valóban a teljes műre utalunk, 2. ha az egész írás fontos, de bizonyos oldalakat kiemelünk belőle. Az utóbbi esetben így járunk el: pl. 12–20 (főleg 13–14).
• Internetes írásokra történő hivatkozás: szerző, vessző, rövid cím (vessző, oldalszám, ha van). Ha szerző és cím sem adható meg, akkor az URL-t tüntetjük fel (ha túl hosszú, akkor rövidített formában).
• Használható az (álló betűs) „passim” rövidítés, amely az oldalszám helyén szerepel
• Jegyzetre történő hivatkozás: pl. 140/14. jegyzet
• Az oldalszám után semmilyen írásjel előtt nem teszünk pontot, amennyiben a hivatkozás része. (Mondat végén azonban az oldalszám után természetesen kitesszük a pontot.) Az oldalszám után akkor teszünk pontot, ha az (sorszámnévként kiolvasva) a mondatszerkezetbe illeszkedik.

‒ Több hivatkozás egymás után: pontosvesszővel elválasztva (a pontosvessző előtt nincs pont az oldalszám után)
‒ Egy lábjegyzeten belüli szoros felsorolásnál (de közbe ékelt mondat után már nem!) az azonos szerzőre így utalunk: Uő, (a rövidítés után nincs pont!).
‒ Az Uo. rövidítés csak akkor használható, ha pont ugyanarra a műre és pont ugyanarra az oldalszámra kívánunk utalni, mint a közvetlenül megelőző jegyzetben, annak is a legutolsó hivatkozásában (más esetben a normál hivatkozási mód használatos).
‒ A „lásd” rövidítése: Ld. vagy ld. (utána nincs kettőspont), amely új mondat elején nagybetűvel kezdődik, a mondatszerkezetbe illeszkedve kisbetűvel
‒ Példák:
Kovács, Az Anjou-kor művészete, 4.
Kovács, Az Anjou-kor művészete, 4–12.
Hertelendy, A Morva Birodalom története. I. 4/3. jegyzet.
Nagy P.–Varga, Az özbeg névszóképzés, 78.
Ld. Tóth, 16. századi defterek, 11, 14; Nagy, A timár-rendszer, 15.
Erre utal művének 11. oldalán maga Tóth is.
Erről Horváth Miklós írt részletesen. Ld. Horváth, Metaforák, 23.
Ezt a megoldást ld. a folyóirat utolsó számában.

A bibliográfia

Formai szabályok
‒ A bibliográfia előtt, a tanulmány vége után két sor kihagyás (11 pt)
‒ A bibliográfia betűmérete végig: 10 pt
‒ Sortávolság: legalább 12 pt
‒ Bibliográfia cím: balra zárt, fett; utána egy sor kihagyás (10 pt)
‒ Bibliográfiai tételek: sorkizárt, függő behúzás 0,5 cm

Könyv, önálló kötet, disszertáció
‒ Szerző neve: normál, utána vessző

• A vezetéknév áll elöl. Utána magyar szerzők magyar nyelvű műveinél vessző nélkül következik a keresztnév. Minden egyéb esetben a vezetéknév után vessző áll.
  Tóth István, Az Oszmán Birodalom …
  Smith, John, The English Verb …
  Tóth, István, The Ottoman Empire …

• Keresztnév: legalább egy keresztnév legyen kiírva. Ha a címoldalon nem szerepel, keressünk rá az interneten (Worldcat stb.). Ha így sem deríthető ki, akkor alkalmazható a rövidítés kezdőbetűvel.
• Több szerzőnél a nevek elválasztása hosszú kötőjellel történik, amely mindkét irányban tapad: pl. Horváth Mihály‒Nagy Vendel; Smith, John–Jones, Paul
• Az összes szerző nevét külön kiírjuk (azaz itt nem használjuk az „et al.” rövidítést).

‒ Mű címe: kurzív, utána pont

• Angol címek: minden fontosabb szó nagybetűvel kezdődik.
• Egyéb nyelvű címeknél szintén követjük az adott nyelvre vonatkozó szabályokat. A törökországi török nyelvű címeknél nem alkalmazunk csupa nagybetűs írásmódot.
• A cím és az alcím között (a címlap eredeti írásmódjától függetlenül) mindig pontot használunk. Az alcím minden nyelven nagybetűvel kezdődik.
  Tóth István, Magyarország története. Rövid áttekintés. Budapest, 2000.
  Smith, John, The Turkic Languages. Synchronic and Diachronic Investigations. London, 2000.

• Ha a címben a szöveges részt évszám követi, akkor ezt alapesetben úgy írjuk, ahogy a címoldalon szerepel. Ha a címoldalon nincs írásjel, akkor vesszőt teszünk.
  Tóth István, Magyarország politikai évkönyve. 1975. Budapest, 1976.
  Tóth István, Magyarorszég politikai évkönyve, 1975. Budapest, 1976.

‒ Kötetszám: római számmal, normál, utána pont. Ezt követheti ‒ amennyiben van külön ilyen ‒ a kurzivált kötetcím.
             Tóth István, Magyarország története. III. A reformkor. Budapest, 1976.

‒ Sorozatcím és sorozatszám: zárójelben; a zárójelen belül: sorozatcím, utána vessző, sorozaton belüli szám (arab számmal), utána pont (a sorozatszerkesztőt a Bibliográfiában nem adjuk meg, ellenétben az ismertetett művek címleírásával; ld. fentebb); a zárójel után nincs írásjel, csak szóköz.

• Sorozatcímet nem rövidítünk.
• A sorozaton és „alsorozaton” belüli szám minden nyelven így használatos: pl. XII/1.
• Az olyan sorozatokat, amelyeken belül nincsenek számozva az egyes kötetek, nem szükséges feltüntetni, de megadható.
  Horváth Pál, A dél-ázsiai nyelvek tipológiai sajátosságai. I. (A Keleti Nyelvek Tipológiája, 10.) Budapest, 2000, 123.

‒ Kiadás helye: normál, utána vessző

• Az ismeretlen kiadási hely rövidítése minden nyelvű mű esetében: H. n. (= Hely nélkül)
• Több kiadási hely között hosszú kötőjel áll, amely mindkét irányban tapad: pl. Budapest‒Szeged

‒ A kiadó nevét nem tüntetjük fel.

‒ Kiadás éve: normál, utána vessző

• A többedik kiadást a kiadási évszám után felső indexben adjuk meg. Alkalmazható, de nem kötelező a „Revised ed.” vagy hasonló megjegyzés a cím után (álló betűvel).
• Az ismeretlen kiadási év rövidítése minden nyelvű mű esetében: é. n. (= évszám nélkül)
• Az ismeretlen kiadási hely és év rövidítése: H. és é. n. (= Hely és évszám nélkül)
• A reprint kiadások évszámának jelölése:

          o  ha nem ismert az eredeti kiadás ideje: pl. 1991 (reprint)
          o ha ismert az eredeti és a reprint kiadásának ideje is: pl. 1923 (reprint 1991)

‒ Doktori és egyéb disszertációkra, szakdolgozatokra, diplomamunkákra vonatkozó szabályok:

• A „műfaji” megjelölés megadása álló betűvel és pontosan úgy történik, ahogy a mű címlapján szerepel: pl. Doktori disszertáció, PhD dissertation, PhD thesis stb.
• Utána az egyetemet (magyarországi egyetemeknél a kart is) minden esetben feltüntetjük zárójelben. Magyar egyetemeknél lehet a jól ismert rövidítéseket (pl. ELTE, PPKE, KRE) alkalmazni.
• Ezt követi a benyújtás helye (azaz az egyetem székhelye) és az évszám (a kiadás helye és ideje mintájára)
  Nagy Géza, Cicero metaforái. Doktori disszertáció (ELTE BTK). Budapest, 2000.
  Smith, John, The Metaphors of Cicero. PhD Dissertation (Harvard University). Cambridge (MA), 2000.
  Kiss Sándor, A török kávé története. MA szakdolgozat (ELTE BTK). Budapest, 1999.

Folyóiratcikk, újságcikk
‒ Szerző neve: normál, utána vessző (részletesen ld. fent)
‒ Tanulmány, cikk címe: álló, utána pont (részletesen ld. fent)

• Az alcím előtt kettőspont

‒ Folyóirat címe: kurzív, utána szóköz

• Ha a folyóiratnak új sorozata indul, akkor ezt a folyóirat kurzív címe után ponttal elválasztva, álló betűvel és rövidítést nem alkalmazva tüntetjük fel: pl. Acta Turcica. New Series

‒ Kötetszám: arab számmal, utána szóköz; évszám: zárójelben, utána szóköz

• Ha egy köteten/évfolyamon belül folyamatos az oldalszámozás, akkor elég megadni a kötetszámot, nem szükséges azon belül a füzet, fasciculus számát feltüntetni. 4 (1998)

• Ha egy köteten/évfolyamon belül több füzet, fasciculus, szám stb. jelenik meg (rendre 1-gyel kezdődően), és ezek oldalszámozása mindig újra kezdődik, akkor erre a kötet/évfolyam száma után / jellel utalunk. 4/1 (1998)

‒ Hivatkozott oldalszám: normál (részletesen ld. fentebb)
          Nagy Vendel, A nyelvek élete. Nyelvtudományi Értesítő 23 (1987) 123‒125.
          Smith, Peter, The Meaning of Meaning. Linguistic Studies 2 (1999) 13/15. jegyzet.

‒ A Keletkutatás folyóiratban és más hasonló elvet követő periodikákban (amelyeknek évi kettő [tavaszi és őszi] vagy több száma nincsen sorszámmal jelölve) található írásoknál ez alkalmazandó:
          Balogh Béla, Az oszmán-török hivatali ranglétra buktatói. Keletkutatás 1999. tavasz, 14‒26.

‒ Az újságcikkeknél a cím után az adott lapszám dátumát adjuk meg, és nem tüntetjük fel az esetleges évfolyamra, kötetre, számra stb. utaló adatokat.
          Tóth Géza, Rendkívüli cikk. Vasárnapi Újság 1906. január 11., 15–16.

Gyűjteményes kötetben található tanulmány
‒ Szerző neve: normál, utána vessző (részletesen ld. fent)
‒ Tanulmány címe: álló, utána pont

• Angol címek: minden fontosabb szó nagybetűvel kezdődik

‒ In:
‒ Kötet címe: kurzív, utána pont
‒ (Ha szükséges:) Sorozatcím és sorozaton belüli szám zárójelben (részletesen ld. fent)
‒ Szerkesztésre utaló rövidítés: mindig az eredeti nyelven (azaz pl. Ed. by [nincs Eds.!]; Éd. par; Hrsg. von; Haz. stb.)
‒ Szerkesztő neve: normál, utána pont.

• Három szerkesztőig minden nevet feltüntetünk.
• Négy vagy annál több szerkesztő esetén csak az első szerkesztőt adjuk meg, és utána az „et al.” rövidítést használjuk.
• A vezetéknév–keresztnév sorrendre         és         köztük a          vessző használatára vonatkozólag ugyanazok érvényesek, mint a szerzőknél.
• Az enciklopédiáknál (így pl. az Encyclopaedia of Islam esetében) nem tüntetjük fel a szerkesztőket, de az In: előttük is szükséges.

‒ Kiadás helye: normál, utána vessző (részletesen ld. fent)
‒ Kiadás éve: normál, utána vessző (részletesen ld. fent)
‒ Hivatkozott oldalszám: normál (részletesen ld. fent)
         Nagy Vendel, A nyelvek élete. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv témakörében. Szerk. Kiss
         Kálmán–Tóth János. (A Magyar Nyelvtudomány Kincsestára, 13.) Budapest, 2001, 123‒134.
         Smith, Peter, The Meaning of Meaning. In: Studies on Semantics. Ed. by Terry, John L.–Connor, Paul. Oxford, 1999, 12–32.

Internetes írások

‒ Ha ismert a szerző és a cím: szerző neve (a fentebbi szabályok szerint), vessző, cím (normál betűvel), vessző, URL, nincs vessző, zárójelben a megtekintés időpontja („2024. január 15.” formában), pont
          Lakatos Péter, Az indológia fő kérdései, https://centre-for-indology/studies/pdf/lakatos (2024. március 20.).

‒ Ha nem ismert a szerző és a cím: URL, nincs vessző, zárójelben a megtekintés időpontja („2024. január 15.” formában), pont
 https://www.google.com/maps/place/Malah,+Jemen/@14.4169751,44.7549629,13.25z/data=!4m6!3m5!1s0x1602bdce6cdc75a7:0x241d79ed6b4c0731!8m2!3d14.4169213!4d44.7873545!16s%2Fg%2F11r7phbmq?entry=ttu&g_ep=EgoyMDI1MDMxMi4wIKXMDSoASAFQAw%3D%3D (2025. március 15.).

Mindegyik típusra érvényes szabályok
‒ Ha egy szerzőnek több műve is szerepel a bibliográfiában, akkor minden esetben kiírjuk a nevét (nem használunk kötőjelet vagy más jelölést az első utáni tételeknél a név kiváltására).
‒ Az internetes letöltés, megtekintés dátumát mindig meg kell adni a bibliográfiában. A dátum előtt nem használandó a „letöltve” stb. szó. Pl. (2001. március 12.)
‒ A DOI-val rendelkező műveknél fel kell tüntetni a DOI-linkeket a bibliográfiában (a jegyzetbeli hivatkozásnál nem). A DOI-k kereséséhez ajánljuk a https://search.crossref.org/ keresőfelületet.
‒ A DOI megadásának formátuma: a bibliográfiai tétel végi pont után szóköz, majd a link:
          Smith, Paul, Interesting Article. Important Journal 12 (2024) 12–22. https://doi.org/10.1010/101010

Egyéb szerkesztési megjegyzések

1. A tőszámnevek betűvel vagy számmal történő írására nincs általános szabály, az egyes esetek egyedileg vizsgálandók, figyelembe véve a Helyesírási szabályzatot (290. §).
2. Az ezresek és annál nagyobb számok számjeggyel írandók. Négy számjegyig egybeírjuk őket, azon felül nem elváló szóközt (MS Wordben Shift+Ctrl+Space billentyűkombináció) teszünk a százasok stb. elé.
   1198
   11 989
3. Az évszámok írásával kapcsolatos kérdések:

• Utalás évszámokra:

           ‒ élettartamra (ez az „alapértelmezett”, vagyis ilyenkor nincs az évszám előtt semmilyen rövidítés): pl. (1126‒1186)
           születés időpontjára: pl. (szül. 1223)
           halál időpontjára: pl. (megh. 1106)
           aktív működés vagy alkotói tevékenység idejére (a latin floruit megfelelőjeként): pl. (aktív 1550–1560)
           uralkodás idejére: pl. (uralk. 1222‒1234); ha az illető kétszer uralkodott, akkor „és”-sel választjuk el a kettőt: pl. (uralk. 1555‒1556 és 1558‒1560)

• Az évszámoknál mindig minden számjegyet kiírunk: pl. 1998‒1999
• Az évszázadot és az évezredet arab számmal jelöljük: pl. 12. század, 3. évezred
• A keresztény időszámításban megadott évszámoknál a Kr. e., ill. Kr. u. rövidítéseket használjuk.
• A hidzsra szerinti évet csak abban az esetben tüntetjük fel a keresztény időszámítás szerinti év mellett, ha ez feltétlenül szükséges. Ennek formátuma: (911/1505). Ha nem ismert a pontos évmegfelelés, mind a két szóba jövő keresztény évet kiírjuk (911/1505‒1506). Ugyanezek az elvek vonatkoznak más nem keresztény időszámítások szerinti évek megadására is (idegen/keresztény sorrendben).
• Évtizedekre való utalásnál mind a betűvel, mind a számmal írt forma használható, de ha a 20. századról van szó, csak az utolsó két számjegyet írjuk le, és aposztrófot sem teszünk.
  hatvanas évek / 60-as évek (nem pedig: ’60-as évek)
  1760-as évek

4. A főszövegben nem rövidítünk (tudniillik, illetve, című, például, úgynevezett stb.). Kivétel: stb., illetve évszámokra történő zárójeles utalásnál uralk., szül., megh. A jegyzetekben viszont használjuk a rövidítéseket (Uő, ld., pl., stb.).
5. A magyarban csak Nr. rövidítést használunk, idegen nyelvű szövegben alkalmazható a No.
6. Angol szövegekben a sorszámneveket betűvel írjuk (sixteenth century). A címleírásokban nem használjuk a 16th írásmódot.
7. A címek írásmódja a főszövegben (illetve nem hivatkozás részeként a lábjegyzetben is):

• A főszövegben a könyvcímeket, folyóiratok címét (vagyis amelyeket a hivatkozásokban is dőlttel írunk) kurziváljuk.
• A főszövegben említve idézőjelbe tesszük a tanulmányok, cikkek, fejezetek stb. címét (vagyis amelyeket hivatkozásokban egyébként álló betűvel írunk).
• A kiadatlan kéziratokat is tekinthetjük önálló műnek, tehát ezek címét is kurziváljuk.
  Tóth Géza a Kínai irodalom című monográfiájában …
  Nagy Péter a Keletkutatás című folyóiratban megjelent „Szanszkrit igeragozás” című tanulmányában …
  Horváth Elemér a Metaforák a szanszkrit irodalomban című, kiadatlan kéziratos munkájában …

8. A kéziratoknál a fóliókra való hivatkozás fol. rövidítéssel és (nem emelt) r, ill. v jelöléssel történik.
   fol. 6r
   fol. 6r–v
   fol. 6r–8v
9. Könyvismertetésben, recenzióban a tárgyalt mű lapszámára így hivatkozunk: (131. old.)
10. A szerzőknek lehetőségük van a többször előforduló, elsősorban az adott tudományszakban alapmunkának számító szótárakra, kézikönyvekre való hivatkozásokat rövidíteni: pl. (a továbbiakban: EWAia)
11. Képaláírások (valamint táblázatok, ábrák, diagramok aláírásai) és ezekre történő hivatkozások:

• Betűméret: 10 pt
• 1. kép, 1. ábra stb., utána pont (és egy szóköz)
  1.kép. Amrita Sher-Gil …

• A szövegben a képekre stb. történő zárójeles hivatkozás az írásjel elé kerül
  … látható (1. kép). Ezt követően …

12. Az idézőjelek használata:

• Alapeset: „…”
• Idézeten belüli idézet: »…« (ezek is tapadnak)
• Szó/kifejezés jelentésének megadása: ’…’
• Forrás idézése eredeti nyelven: kurzív, nincs idézőjel; ha utána megadjuk a magyar fordítást, akkor álló betűt használunk idézőjelek között: „…”
• Az idézőjel utáni toldalék kötőjellel kapcsolódik: pl. az „éljen”-t
• Az idézőjel és az írásjel viszonya: mondattöredéknél az írásjel az idézőjel után, teljes mondatnál az idézőjel előtt helyezkedik el.
  Ez volt az oka annak, hogy „fiatalabb éveimben ellenálltam”.
  Horváth hozzátette: „Ez volt az oka annak, hogy fiatalabb éveimben ellenálltam.”

15. Terjedelmesebb (körülbelül 5‒6 sornál hosszabb) idézetek formája: előtte és utána egy-egy sor kihagyás; mindkét oldalon 1 cm behúzás; elején-végén van idézőjel; az idézet utáni első bekezdés tompa.
16. Idézetbeli kihagyásnál csak három pontot teszünk, és nem használunk (előtte-utána) szögletes zárójelet. A három pontot egy karakterrel írjuk (MS Wordben Alt+Ctrl+. billentyűkombináció). A három pont ilyen esetekben nem tapad: sem akkor, ha egész mondatok között áll, sem akkor, ha egy mondaton belül hagyunk ki valamit. (A három pont csak akkor tapad a megelőző szóhoz, ha elhallgatást stb. fejez ki.)
    A tudás mindennél többet ér. … Megállapíthatjuk, hogy ezt mindenki így gondolta. Megállapíthatjuk, hogy ezt … mindenki így gondolta.
    Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy ennek eldöntésére a legnagyobb tudósok sem mernek vállalkozni…
17. A zárójelek használata kiegészítéseknél (fordításokban): szögletes zárójel, ha a szöveg érthetőségéhez feltétlenül szükséges a kiegészítés; kerek, ha értelmileg nem szükséges, hanem magyarázó jellegű:
    A szultán (ti. Szulejmán) elhagyta [a palotát].
18. A kerek zárójelen (…) belüli zárójel szögletes […], kivéve, ha 1. egy szó egy részét tesszük zárójelbe a zárójelen belüli mondatban; 2. ha egy folyóiratcikkre, újságcikkre stb. történő hivatkozásban az évszám zárójelben szerepel. Célszerű azonban kerülni a zárójelen belüli zárójelhasználatot.
    (Mindezeket a kérdéseket [egy sajátos egyéni nézőpontot érvényesítve] alaposan tárgyalja Kiss Péter tanulmánya.)
    (Megjegyezhetjük, hogy ezt nem mindig lehet(ne) egyértelműen azonosítani.)
    (Erre a szempontra hivatkozik az alábbi tanulmány: Kiss Péter, A barbárok. Acta Orientalia 22 (2022) 12–20.)
19. Felsorolásnál az egyes elemek előtt hosszú kötőjelet használunk (‒), nem pontot.
20. A jegyzetszámok zárójel esetén mindig a zárójelen belül vannak:
    … (egy szó vagy kifejezés1) …
    … (Itt egy teljes mondat van a zárójelben.2) …
21. A kiemelés eszköze elsődlegesen a kurziválás. Félkövér betűtípust fejezetek, alfejezetek stb. címén kívül nem alkalmazunk.
22. Az írásjelek kurziválása: Kurzív szó után alapesetben az írásjel is kurzív, kivéve a jegyzetszámot. A zárójel csak akkor kurzív, ha benne minden elem kurzív. Ha a zárójelben vegyesen van álló és kurzív szó, akkor a zárójel álló.
    A szerző legfontosabb műve Az Oszmán Birodalom története, amely …
    A gazeleket követő szövegegységben három tahmísz12 olvasható.
    Az illető igazolást, temesszüköt (temessük) kapott.
    … erre mindig a megfelelő dokumentum (temessük, vagyis igazolás) szolgált.
23. Az idegen szavak kurziválási és kötőjelezési szabályai:

• Az idegen szavak kurziválásánál az alapelv az, hogy azt kurziváljuk, ami a magyarban még nem számít bevettnek (ha már meghonosodott[nak tekinthető], akkor álló betűvel írjuk). A magyaros átírás, a tudományos átírás és a jelentés megadása szempontjából különféle esetek lehetségesek.
  … igazolást, temesszüköt (temessük) kapott.
  … utána csak temesszüköt kapott.
  Ezen a területen helyezkedett el egy náhije ’járás’.
  Ebben a járásban, náhijében (nahiye) volt a birtoka.
• A kurzív idegen szóhoz a toldalék álló betűvel csatlakozik: pl. fiqhet
• Ha egy összetett szóban idegen elő- vagy utótag szerepel, akkor azt kötőjellel kapcsoljuk a magyar összetételi taghoz a szótagszámtól függetlenül, akkor is, ha már bevettnek számít, és ezért nem kurziváljuk, de főleg akkor, ha kurzívan írjuk.
  bráhmana-életrajz
  vilájet-lista
• Több idegen szóból álló szókapcsolat esetén nem kell kötőjel: pl. timár defteri

22. A nem latin betűs írást használó nyelvek átírása: az egységesség szigorú feltételével a szerzők választhatnak, hogy magyaros vagy valamilyen nemzetközileg bevett tudományos átírást használnak-e (szükség esetén a szerző egyeztet a szerkesztőséggel). Az arab nyelvű szövegek átírására a Kőrösi Csoma Társaság honlapján található irányelvek vonatkoznak. A cirill betűs ábécét használó nyelveket alapszabályként a magyar helyesírás szerint írjuk át, de vannak egyedi esetek is (pl. az özbeg, amelynek a cirill betűs korszak után van hivatalos latin betűs helyesírása, ezért a régi munkákból való idézeteknél lehet ezt használni).
23. Figyelemre méltó írásmódok és átírási kérdések:

• Az arab „al-” határozott névelőt nagybetűvel írjuk, ha mondat elején áll (pl. jegyzetben), különben kicsi.
• Az aint hatos vesszővel ‘ (Unicode karakterkód: 2018) jelöljük (nem pedig az alig látható ʿ jellel). A hamzát kilences vessző ’ (Unicode karakterkód: 2019) jelöli. Magyaros átírás használatakor nem jelöljük sem az aint, sem a hamzát.
• Az oszmán-török cselebi, pasa és hasonlók a nevekben is kisbetűvel írandók, kivéve Evlija Cselebi, amely már bevett alaknak számít.
• A magyarban megszokott formában írunk egyes tulajdonneveket is (pl. Murád, Szulejmán).
• A szandzsákok és vilájetek nevét nagybetűvel írjuk (pl. a Hatvani szandzsák).

24. Az indiai településneveknél, földrajzi neveknél az alapeset az angolos írásmód, néha azonban szükség lehet a tudományos átírásra, illetve a magyarban meghonosodott alakra.
25. A hosszú kötőjel használata követi a helyesírási szabályzat követelményeit (pl. tól‒ig oldalszámoknál stb.).
26. Ha a Helyesírási szabályzat 12. kiadása több lehetőséget is megenged, akkor mindegyik elfogadható, a szerző döntését figyelembe vesszük (de fontos a következetesség).
    1-jei / 1-ji / 1-i
    1-én / 1-jén
    e-mail / ímél