A nyugdíjak relatív változása, vegyes indexálása és alternatíváik
Absztrakt
Magyarországon 2010 óta a már megállapított nyugdíjak elvben csak a fogyasztói árindexeket követik, tehát értéktartók, ezért nagy valószínűséggel lemaradnak a hivatalosan kimutatott bérekhez képest: minél régebbi egy nyugdíj, ez annál inkább így van. Ezt a – hivatalos béremelkedés túlmértsége miatt részben látszólagos – lemaradást csökkenti a 13. és a 14. havi nyugdíj 2021–2022-es és 2026–2029-es bevezetése. Tartós megoldást csak az jelentene, ha visszatérnénk a vegyes (svájci) indexáláshoz, amelyet technikailag az támasztana alá, hogy 2020 óta a bérek változását tekintve szinkronba kerültek az alternatív statisztikai források jelzései. E váltás költségvetési terheit viszont az induló nyugdíjak visszafogásával kellene fedezni. Célszerű lenne a 14. havi nyugdíjat degresszívvé tenni, ezzel tompítani a túlzott nyugdíj-egyenlőtlenségeket.
Hivatkozások
Antal, K., Borlói, R., & Réti, J. (2000). Hogyan hatna az induló nyugdíjakra egy javított nyug-díjformula? In Augusztinovics, M. (szerk.), Körkép reform után. Tanulmányok a nyugdíj-rendszerről (155–182. o.). Közgazdasági Szemle Alapítvány.
Banyár, J. (2023). A magyar nyugdíjrendszer pontrendszerre való áttérésének vizsgálata. Közgazdasági Szemle, 70(9), 964–1000. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.9.964
Barr, N., & Diamond, P. (2008). Reforming pensions: Principles and policy choices. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195311303.001.0001
Dedák, I. (2022). Bérfelzárkózás Magyarországon – fikció vagy valóság? Közgazdasági Szemle, 69(4), 425–450. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.4.425
Dedák, I., & Fiser, N. (2024). Pension reforms in Hungary: Have they gone too far? Journal of Pension Economics and Finance. https://doi.org/10.1017/S1474747224000052
Freudenberg, C., Berki, T., & Reiff, Á. (2016). A long-term evaluation of recent Hungarian reforms (MNB Working Papers, No. 2016/2). Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-wp-2016-2-final.pdf
Gál, R. I., Simonovits, A., & Tarcali, G. (2000). Nyugdíjreform a korosztályi elszámolás tük-rében. In Augusztinovics, M. (szerk.), Körkép reform után. Tanulmányok a nyugdíjrend-szerről (272–297. o.). Közgazdasági Szemle Alapítvány.
Janák, K., & Szőkéné Boros, Zs. (2022). Lássunk tisztán a bérstatisztika kérdésében! Portfolio.hu https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220202/ksh-lassunk-tisztan-a-berstatisztika-kerdeseben-524065
Krémer, B. (2015). Mi is a kétségbeejtő abban, hogy tovább élünk? Avagy az idősödési válság és a halál egyenlőtlenségei. Napvilág.
Mellár, T. (2026). Reálkereset, GDP és termelékenység – van ok a büszkeségre? HVG. https://hvg.hu/360/20260224_mellar-tamas-realkereset-gdp-es-termelekenyseg
Oblath, G., & Simonovits, A. (2023). Keresetek, valorizáció és nyugdíjak. Koncepcionális kérdések és statisztikai problémák. Közgazdasági Szemle, 70(9), 929–963. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.9.929
Oblath, G., & Simonovits, A. (2025). Kiszámolták a szakértők, mennyivel nőttek volna a nyugdíjak a svájci indexálással. Portfolio.hu. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20251127/kiszamoltak-a-szakertok-mennyivel-nottek-volna-a-nyugdijak-a-svajci-indexalassal-802228
Organisation for Economic Co-operation and Development. (2024). Strengthening the Hungarian pension system. OECD Publishing. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/topics/policy-sub-issues/structural-reforms/country-policy-support/Strengthening-the-Hungarian-Pension-System.pdf
Organisation for Economic Co-operation and Development. (2025). Pensions at a glance. OECD Publishing. https://www.oecd.org/en/publications/pensions-at-a-glance-2025_e40274c1-en.html
Rézmovits, Á. (2015). Nyugdíjkiszámítási rendszerek összehasonlító vizsgálata. A magyar MIDAS előrejelző rendszer nyugdíjmodulja. Közgazdasági Szemle, 62(12), 1309–1327. https://doi.org/10.18414/KSZ.2015.12.1309
Simonovits, A. (2002). Nyugdíjrendszerek. Tények és modellek. Typotex.
Simonovits, A. (2018). Miért kell a nyugdíj-valorizálást és -indexálást pontrendszerrel fel-váltani? Közgazdasági Szemle, 65(9), 903–922. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.9.903
Simonovits, A. (2022). Élettartamrés, indexálás és korspecifikus nyugdíjeloszlás. Közgaz-dasági Szemle, 69(10), 1157–1169. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.10.1157
Simonovits, A. (2024a). A népességöregedés kihívásai és újraelosztás a nyugdíjrendszerben. Közgazdasági Szemle, 71(7–8), 833–849. https://doi.org/10.18414/KSZ.2024.7-8.833
Simonovits, A. (2024b). Nyugdíjreform Magyarországon, 2025? Adatok, modellek, jövő-kép. In Vakhal, P., & Vaskövi, Á. (szerk.), Tanulmányok és köszöntések Kovács Erzsébet 70. születésnapja alkalmából (264–287. o.). Budapesti Corvinus Egyetem. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/10684/1/Adatok_modellek_jovokep_20241216.pdf
Simonovits, A. (2024c). Egy középtávú magyar nyugdíjreform költségbecslése. Közgazda-sági Szemle, 71(12), 1325–1350. https://doi.org/10.18414/KSZ.2024.12.1325
Simonovits, A. (2025). Nyugdíjrejtélyek. Közgazdasági Szemle, 72(7-8), 694–707. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.7-8.694
World Bank. (1994). Averting old-age crisis: Policies to protect the old and promote growth.
