Relative changes in pensions, mixed indexation, and their alternatives
Abstract
In Hungary, since 2010, existing pensions have in principle followed only consumer price indices, meaning they maintain their real value but are highly likely to lag behind officially reported wages; the older a pension, the more pronounced this gap becomes. This relative depreciation – partly illusory due to the overstatement of official wage growth – is mitigated by the introduction of 13th and 14th-month pensions between 2021–2022 and 2026–2029. A sustainable solution would require a return to mixed (Swiss) indexation, which is technically supported by the fact that since 2020, alternative statistical sources regarding wage changes have become synchronised. However, the budgetary costs of this shift should be covered by moderating initial pensions. It would be advisable to make the 14th-month pension progressive (i.e., a decreasing function of the reference wage), thereby dampening excessive pension inequalities.
References
Antal, K., Borlói, R., & Réti, J. (2000). Hogyan hatna az induló nyugdíjakra egy javított nyug-díjformula? In Augusztinovics, M. (szerk.), Körkép reform után. Tanulmányok a nyugdíj-rendszerről (155–182. o.). Közgazdasági Szemle Alapítvány.
Banyár, J. (2023). A magyar nyugdíjrendszer pontrendszerre való áttérésének vizsgálata. Közgazdasági Szemle, 70(9), 964–1000. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.9.964
Barr, N., & Diamond, P. (2008). Reforming pensions: Principles and policy choices. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195311303.001.0001
Dedák, I. (2022). Bérfelzárkózás Magyarországon – fikció vagy valóság? Közgazdasági Szemle, 69(4), 425–450. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.4.425
Dedák, I., & Fiser, N. (2024). Pension reforms in Hungary: Have they gone too far? Journal of Pension Economics and Finance. https://doi.org/10.1017/S1474747224000052
Freudenberg, C., Berki, T., & Reiff, Á. (2016). A long-term evaluation of recent Hungarian reforms (MNB Working Papers, No. 2016/2). Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-wp-2016-2-final.pdf
Gál, R. I., Simonovits, A., & Tarcali, G. (2000). Nyugdíjreform a korosztályi elszámolás tük-rében. In Augusztinovics, M. (szerk.), Körkép reform után. Tanulmányok a nyugdíjrend-szerről (272–297. o.). Közgazdasági Szemle Alapítvány.
Janák, K., & Szőkéné Boros, Zs. (2022). Lássunk tisztán a bérstatisztika kérdésében! Portfolio.hu https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220202/ksh-lassunk-tisztan-a-berstatisztika-kerdeseben-524065
Krémer, B. (2015). Mi is a kétségbeejtő abban, hogy tovább élünk? Avagy az idősödési válság és a halál egyenlőtlenségei. Napvilág.
Mellár, T. (2026). Reálkereset, GDP és termelékenység – van ok a büszkeségre? HVG. https://hvg.hu/360/20260224_mellar-tamas-realkereset-gdp-es-termelekenyseg
Oblath, G., & Simonovits, A. (2023). Keresetek, valorizáció és nyugdíjak. Koncepcionális kérdések és statisztikai problémák. Közgazdasági Szemle, 70(9), 929–963. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.9.929
Oblath, G., & Simonovits, A. (2025). Kiszámolták a szakértők, mennyivel nőttek volna a nyugdíjak a svájci indexálással. Portfolio.hu. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20251127/kiszamoltak-a-szakertok-mennyivel-nottek-volna-a-nyugdijak-a-svajci-indexalassal-802228
Organisation for Economic Co-operation and Development. (2024). Strengthening the Hungarian pension system. OECD Publishing. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/topics/policy-sub-issues/structural-reforms/country-policy-support/Strengthening-the-Hungarian-Pension-System.pdf
Organisation for Economic Co-operation and Development. (2025). Pensions at a glance. OECD Publishing. https://www.oecd.org/en/publications/pensions-at-a-glance-2025_e40274c1-en.html
Rézmovits, Á. (2015). Nyugdíjkiszámítási rendszerek összehasonlító vizsgálata. A magyar MIDAS előrejelző rendszer nyugdíjmodulja. Közgazdasági Szemle, 62(12), 1309–1327. https://doi.org/10.18414/KSZ.2015.12.1309
Simonovits, A. (2002). Nyugdíjrendszerek. Tények és modellek. Typotex.
Simonovits, A. (2018). Miért kell a nyugdíj-valorizálást és -indexálást pontrendszerrel fel-váltani? Közgazdasági Szemle, 65(9), 903–922. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.9.903
Simonovits, A. (2022). Élettartamrés, indexálás és korspecifikus nyugdíjeloszlás. Közgaz-dasági Szemle, 69(10), 1157–1169. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.10.1157
Simonovits, A. (2024a). A népességöregedés kihívásai és újraelosztás a nyugdíjrendszerben. Közgazdasági Szemle, 71(7–8), 833–849. https://doi.org/10.18414/KSZ.2024.7-8.833
Simonovits, A. (2024b). Nyugdíjreform Magyarországon, 2025? Adatok, modellek, jövő-kép. In Vakhal, P., & Vaskövi, Á. (szerk.), Tanulmányok és köszöntések Kovács Erzsébet 70. születésnapja alkalmából (264–287. o.). Budapesti Corvinus Egyetem. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/10684/1/Adatok_modellek_jovokep_20241216.pdf
Simonovits, A. (2024c). Egy középtávú magyar nyugdíjreform költségbecslése. Közgazda-sági Szemle, 71(12), 1325–1350. https://doi.org/10.18414/KSZ.2024.12.1325
Simonovits, A. (2025). Nyugdíjrejtélyek. Közgazdasági Szemle, 72(7-8), 694–707. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.7-8.694
World Bank. (1994). Averting old-age crisis: Policies to protect the old and promote growth.
