Retorikai közgazdaságtan?
Megjegyzések Mihályi Péter cikkéhez
Absztrakt
Jelen tanulmány hozzászólás Mihályi Péter Miért nem lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? című cikkéhez. A szerző a közgazdaságtanban gyakran használt, de kevéssé definiált fogalmak – mint a versenyképesség vagy a hozzáadott érték – értelmezési problémáit járja körül, különös tekintettel azok gazdaságpolitikai kommunikációban betöltött retorikai szerepére. Kritizálja azt a megközelítést, mintha a hozzáadott érték valóban a magyar gazdaságpolitika iránytűje lenne, és rávilágít arra, hogy ezek az állítások gyakran inkább retorikai fogások, mint megalapozott szakmai tények. Bevezeti a „retorikai közgazdaságtan” fogalmát, amely olyan eseteket ír le, ahol számszerűleg nem megragadható közgazdasági tényeknek indokolatlanul kvantitatív jelentőséget tulajdonítanak. A tanulmány Mihályi Péter nyolc pontban megfogalmazott érveit elemzi a hozzáadott érték gazdaságpolitikai felhasználásával szemben, miközben számos ponton egyező álláspontot képvisel. Különös figyelmet fordít a mosolygörbe elméleti megalapozatlanságára és az innovációval kapcsolatos felületes politikai állásfoglalásokra, kiemelve a szakmailag bizonytalan fogalomhasználat káros hatásait mind a kommunikációban, mind a gyakorlatban.
Hivatkozások
Balassa, B. (1977). A “stages approach” to comparative advantage. World Bank Reprint Series, 136, 120–157.
Braun, E., & Sebestyén, T. (2025). Szerkezeti változások és függőségek: Magyarország helyzete a globális értékláncokban. Közgazdasági Szemle, 72(9-10), 805–841. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.9-10.805
Charpin, J. M. (1974). A hozzáadott érték közgazdasági és pénzügyi fogalma. Közgazdasági Szemle, 21(1), 106–108. (Cikkismertetés a Revue des sciences financières alapján.)
Davis, P. J., & Hersh, R. (1984). A matematika élménye. Műszaki Könyvkiadó. (Az eredeti mű: The Mathematical Experience. Birkhäuser, 1981.)
Davis, P. J., & Hersh, R. (1986). Descartes’ dream: The world according to mathematics. Houghton Mifflin.
Gereffi, G. (2018). Global value chains and development: Redefining the contours of 21st century capitalism. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108559423
Lutz, R. A. (2011). Car guys vs. bean counters: The battle for the soul of American business. Kindle Edition.
Meng, B., Ye, M., & Wei, S.-J. (2020). Measuring smile curves in global value chains. Oxford Bulletin of Economics and Statistics, 82(5), 988–1016. https://doi.org/10.1111/obes.12364
Mihályi, P. (2026). Miért nem lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? Köz-gazdasági Szemle, 73(2), 125–147. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.2.125
Neuwirth, G. (2005). Egyházi iskolák eredményességi és „hozzáadott érték” mutatói. Educatio, 14(3), 502–518.
Schultz, T. W. (1983). Beruházás az emberi tőkébe. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Török, Á. (2000). Reális-e a magyar tudomány 20. helyezése a (képzeletbeli) világranglistán? Magyar Tudomány, 45(11), 1307–1328.
Vernon, R. (1966). International investment and international trade in the product cycle. The Quarterly Journal of Economics, 80(2), 190–207. https://doi.org/10.2307/1880689
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
