Supply chains from a logistics perspective
Trends and adaptation
Abstract
By the early 2020s, globalisation had become one of those fundamental issues whose processes previously taken-for-granted, had become contested. For decades, the integration of the world economy was regarded as a natural component of economic development. The crisis following the Covid–19 pandemic and the intensification of political conflicts, however, have called into question the continuation of previous trends in globalisation. A considerable number of researchers therefore anticipate a reversal of these processes, that is, deglobalisation. This article examines one of the central business phenomena of our time, supply chains, by placing them in the broader context of globalisation. It argues that the processes observed in reality should not be interpreted as deglobalisation, but rather as a new phase of globalisation. The article analyses the changing characteristics of global supply chains and their logistics, focusing in particular on the increasing importance of resilience, the growing complexity of coordination, the changing role of inventories, the geographical reorganisation of sourcing and investment, and the interaction between physical and digital globalisation. It also considers the implications of these changes for Hungary as a small open economy.
References
Al-Rodhan, N. (2006). Definitions of globalization: A comprehensive overview and a proposed definition. The International Relations and Security Network (ISN), ETH Zurich.
Attinasi, M. G., Balatti, M., Mancini, M., & Metelli, L. (2021). Supply chain disruptions and the effects on the global economy. ECB Economic Bulletin, 8. https://www.ecb.europa.eu/press/economic-bulletin/focus/2022/html/ecb.ebbox202108_01~e8ceebe51f.en.html
Baldwin, R. (2022). The globotics upheaval: Globalization, robotics, and the future of work. Oxford University Press.
Bayer, J. (2025). A deglobalizáció határai. Magyar Tudomány, 186(10), 1927–1935. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.7
Benigno, G., Di Giovanni, J., Groen, J. J., & Noble, A. I. (2022). The GSCPI: A new barometer of global supply chain pressures (Staff Report, No. 1017). Federal Reserve Bank of New York. https://doi.org/10.2139/ssrn.4114973
Bod, P. Á. (2026). Iparpolitika, fejlesztéspolitika. Visszapillantás és kitekintés. Közgazdasági Szemle, 73(3), 352–365. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.3.352
Boda, Gy. (2026). Hogyan lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? Közgaz-dasági Szemle, 73(4), 456–466. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.456
Csaba, L. (2025). Globalizáció és közgazdaságtan. Magyar Tudomány, 186(10), 1911–1919. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.5
Csath, M. (2026). A fejlesztéspolitika iránytűje és a hozzáadott érték. Kritikai elemzés és új megközelítések. Közgazdasági Szemle, 73(4), 467–473. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.467
Éltető, A., & Sass, M. (2021). A kapitalizmus változatai és az ipar 4.0 a visegrádi országokban. Közgazdasági Szemle, 68(5), 490–514. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.5.490
Fertő, I. (2026). A hozzáadott érték helye a fejlesztéspolitikai indikátorok között. Közgaz-dasági Szemle, 73(5), 587–599. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.5.587
Guo, Y., Liu, F., Song, J.-S. J., & Wang, S. (2024). Supply chain resilience: A review from the inventory management perspective [Working paper]. SSRN. https://doi.org/10.2139/ssrn.4393061
Halmai, P. (2025). Globalizáció vagy deglobalizáció? Magyar Tudomány, 186(10), 1898–1910. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.4
Halmai, P., & Csaba, L. (2025). Globalizáció a 21. században. Magyar Tudomány, 186(10), 1894–1897. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.3
McKinsey & Company. (2024). Supply chains still vulnerable. https://www.mckinsey.com/capabilities/operations/our-insights/supply-chain-risk-survey-2024
Mihályi, P. (2026a). Miért nem lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? Közgazdasági Szemle, 73(2), 125–147. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.2.125
Mihályi, P. (2026b). Viszonválasz a hozzáadott érték alkalmazhatóságáról szóló vitában. Közgazdasági Szemle, 73(4), 480–485. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.480
Organisation for Economic Co-operation and Development. (2025). OECD supply chain resilience review: Navigating risks. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/94e3a8ea-en
Rodrik, D. (2014). A globalizáció paradoxona: Demokrácia és a világgazdaság jövője (Felcsuti P., ford.). Corvina. (Az eredeti mű megjelenése: 2011.)
Ruggie, J. G. (1982). International regimes, transactions, and change: Embedded liberalism in the postwar economic order. International Organization, 36(2), 379–415. https://doi.org/10.1017/S0020818300018993
Tétényi, T. (2026). A bruttó hozzáadott érték fogalmának védelmében. Közgazdasági Szemle, 73(4), 474–479. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.474
Török, Á. (2026). Retorikai közgazdaságtan? Megjegyzések Mihályi Péter cikkéhez. Köz-gazdasági Szemle, 73(3), 342–351. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.3.342
Vékas, L. (2025). Globalizáció és nemzetközi magánjog. Magyar Tudomány, 186(10), 1936–1943. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.10.8
Williamson, J. (1990). What Washington means by policy reform. In J. Williamson (Ed.), Latin American adjustment: How much has happened? (pp. 7–20). Institute for Interna-tional Economics.
World Bank. (2023). Connecting to compete 2023: Trade logistics in an uncertain global economy – The Logistics Performance Index and its indicators. https://doi.org/10.1596/39760
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
