Pünkösd ünnepe
Jn 14,23–31 Illés palástja
Abstract
Az ünnep jellege
Pünkösdvasárnap, a Jézus feltámadása utáni ötvenedik nap, a Szentlélek kiáradásának és hagyományosan az egyház születésének ünnepe. Pünkösd az ószövetségi sávuót ünnep helyére került, amely eredetileg a törvényadás, a tóra átadása emléknapja, később az első búzatermés ünnepe, aratási hálaadó alkalom is volt a zsidó nép ünnepeinek sorában. Jézus mennybemenetelét követően ígérete szerint elküldte a Szentlelket, amely kiáradt tanítványaira. Hatására sokan hitre jutottak, és kérték megkeresztelésüket, belőlük közösség formálódott, és megkezdődött az egyház élete. Az apostoli várakozás beteljesedett a megígért Szentlélek megjelenésével. Ő az, aki Krisztus egyházát építi, azét az egyházét, amelyben és amennyiben Krisztushoz köti magát. Az evangéliumban megtaláljuk Jézus szavait a vigasztaló Szentlélek munkájáról, az igazságban való vezetésről, amellyel a Krisztusban való egységben és Krisztus békességében megtartja a benne hívőket. A Szentlélek által válik képessé az egyház a kereszthordozásra, a vértanúságra és a bizonyságtételre, valamint a mindennapi, hívő keresztény életre.
References
Gyökössy Endre 2011. Életet adó örömhír. János evangéliumának teljes magyarázata. Szent Gellért Kiadó és Nyomda, Budapest.
Jubileumi Kommentár. A Szentírás magyarázata. Kálvin Kiadó, Budapest, 1995.
Magyarázatos Károli Biblia. Veritas Kiadó, Budapest, 2001.
Szabó Andor 1995. „Lábam előtt mécses a te igéd”. Kálvin Kiadó, Budapest.
Victor János 2006. Csendes percek. 1. köt. Koinónia Kiadó, Budapest.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
