Unknown Exorcists
“In the name of Jesus”, or rather “all things are possible to him who believes”?
Abstract
Starting from the story of the unknown exorcist, the study first interprets this activity of Jesus. It concludes that Jesus’ exorcisms are acts that were interpreted by his contemporaries in the credibility system of his time. The New Testament accounts of Jesus’ activities suggest that their primary purpose was not exorcism and healing, but the proclamation of the good news of the Kingdom of God. All his actions, which were understood as healing and exorcism, were based on his efforts to revive the faith of those in need and to encourage them to rely on this faith in God’s benevolent approach. This faith would be the guarantee of their healing. In contrast, the disciples of Jesus and the ’exorcists’ who did not join Jesus sought to use the name of Jesus as a magical tool to achieve success. But in doing so, they demonstrated that they had not understood the meaning of the gospel. This type of instrumental Christianity is still present in religious practice today, and puts those who claim to be followers of the Jesus of Nazareth at a crossroads.
References
Bolyki János 2001. „Igaz tanúvallomás”. Kommentár János evangéliumához. Osiris Kiadó, Budapest.
Bultmann, Rudolf 1998. Az Újszövetség teológiája. Ford. Koczó Pál. Osiris Kiadó, Budapest.
Buber, Martin 2023. A hit két formája. Ford. Görföl Tibor. Typotex Kiadó, Budapest.
Cave, C. H. 1964. The Obedience of Unclean Spirits. New Testament Studies, 11. évf. 1. sz. 93–97. o. https://doi.org/10.1017/S0028688500002988
Chilton, Bruce 1999. An Exorcism of History. Mark 1:21-28. In: Bruce Chilton – Craig Evans (szerk.): Autenticating the Activities of Jesus. Brill, Leiden. New Testament Studies 28/2.) 215–245. o.
Crossan, John Dominic 1979. Finding is the First Act. Trove Folktales and Jesus’ Treasure Parable. Fortress Press, Philadelphia.
Cserháti Márta 2016. Jézus és a sziroföniciai asszony találkozása. In: Szabó Lajos (szerk.): Teológia és nemzetek. Evangélikus Hittudományi Egyetem – Luther Kiadó, Budapest. 57–64. o.
Czire Szabolcs 2013. Két jézusi gyógyítás szocioszomatikus olvasata. In: uő (szerk.): Az egység tükröződései. Unitárius teológiai tanulmányok. 1. köt. Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár. 47–61. o.
Czire Szabolcs 2018. Szövetség a démonok fejedelmével? Jézus elleni vádak az evangéliumokban. Studia Doctorum Theologiae Protestantis, 9. évf. 1. sz. 7–34. o.
Dóka Zoltán 2005. Márk evangéliuma. Hévízgyörki Evangélikus Egyházközség, Hévízgyörk.
Dunn, James D. G. – Twelftree, Graham 1980. Demon-Possession and Exorcism in the New Testament. Churchman, 94. évf. 3. sz. 210–225. o.
Fröhlich, Ida 2017. Demons and Illness in Second Temple Judaism. Theory and Practice. In: Siam Bhayro – Catherine Rider (szerk.): Demons and Illness from Antiquity to the Early-Modern Period. Brill, Leiden–Boston. (Magical and Religious Literature of Late Antiquity 5.) 79–96. o. https://doi.org/10.1163/9789004338548_007
Fröhlich, Ida 2018. Origins of Evil in Genesis and Apocalyptic Tradition. In: Cecilia Wassen – Sidnie White Crawford (szerk.): Apocalyptic Thinking in Early Judaism. Engaging with John Collins’ The Apocalyptic Imagination. Brill, Leiden–Boston. (Supplements to the Journal for the Study of Judaism 182.) 141–159. o. https://doi.org/10.1163/9789004358386_008
Funk, Robert W. – Hoover, Roy W. – The Jesus Seminar 1997. The Five Gospels. Harper, San Francisco.
Gnilka, Joachim 2000. Márk. Ford. Turay Alfréd. Agapé, Szeged.
Gnilka, Joachim 2001. A Názáreti Jézus. Üzenet és történelem. Ford. Kőszeghy Miklós – Odrobina László. Szent István Társulat, Budapest.
Klausner, Joseph 1993. Jézus. Ford. Halmai István – Kolben György. Logos Kiadó, Budapest.
Lau, Markus 2007. Die Legio X Fretensis und der Besessene von Gerasa. Anmerkungen zur Zahlengabe „ungefähr Zweitausend” (Mk 5,13). Biblica, 88. évf. 3. sz. 351–364. o.
Leicht, Reimund 2006. Mashbia’ Ani ’Alekha. Types and Patterns of Ancient Jewish and Christian Exorcism Formulae. Jewish Studies Quarterly, 13. évf. 4. sz. 319–343. o. https://doi.org/10.1628/094457006780130466
Lewis, I. M. 1971. Ecstatic Religion. An Antropological Study of Spirit Posession and Shamanism. Penguin Books, Harmondsworth.
Löfstedt, Torsten, 2016. Jesus the Angry Exorcist. Connection Between Healing and Strong Emotions in the Gospels. Svenks Exegetisk Ǻrsbok, 81. évf. 1. sz. 113–126. o. https://doi.org/10.58546/se.v81i1.15379
Lüdemann, Gerd 2014. Jesus nach 2000 Jahren. Klampen Verlag, Lüneburg.
Pákozdy László Márton 1984. Ószövetségi revíziónk kérdései II. Exodus 3,14 értelmezése és fordítása (2). In: uő: Válogatott tanulmányok az általános és bibliai vallástörténet köréből. Budapest. (A Ráday Kollégium kiadványai.)
Perkins, Pheme 1995. The Gospel of Mark. Abingdon Press, Nashville. (The New Interpreters Bible 8.)
Sahlin, Harald 1964. Die Perikope vom gerasenischen Besessenen und der Plan des Markusevangeliums. Studia Theologica – Nordic Journal of Theology, 18. évf. 2. sz. 159–172. o. https://doi.org/10.1080/00393386408599858
Twelftree, Graham 2007. In the Name of Jesus. Exorcism Among Early Christians. Baker Academic, Grand Rapids.
Verhoeven, Paul 2010. Názáreti Jézus. Az ember fia. Ford. Horváth Viktor. Nyitott Könyvműhely, Budapest.
Vermes Géza 2005. A zsidó Jézus. Ford. Hajnal Piroska. Osiris, Budapest.
Wrede, William 1901. Das Messiasgeheimnis in den Evangelien. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
