Ismeretlen ördögűzők
„Jézus nevében”, vagy inkább „minden lehetséges annak, aki hisz”?
Absztrakt
Az ismeretlen ördögűző történetéből kiindulva első renden Jézus ilyen tevékenységét értelmezi a tanulmány. Arra következtet, hogy Jézus „ördögűzései” olyan cselekedetek, amelyeket a saját korának hihetőségi rendszerében értelmeztek annak kortársai. Az Újszövetségben leírt beszámolók alapján Jézus tevékenységének célja elsősorban nem az „ördögűzés” és a gyógyítás volt, hanem az Isten országa örömhírének meghirdetése. Minden olyan cselekedete, amelyet gyógyításnak, ördögűzésnek értelmeztek, azon alapult, hogy a rászorulók hitét igyekezett feléleszteni, és arra biztatta őket, hogy ezzel a hittel hagyatkozzanak Isten jóindulatú közeledésére. Ez a hit lesz a záloga gyógyulásuknak. Ezzel szemben Jézus tanítványai és a Jézushoz nem csatlakozó „ördögűzők” Jézus nevét mágikus eszközként használva igyekeztek sikereket elérni. Ezzel azonban éppen azt bizonyították, hogy nem értették meg az örömhír lényegét. Az ilyen „instrumentális” kereszténység a mai napig fellelhető a vallásos gyakorlatban, és válaszút elé állítja azokat, akik a názáreti Jézus követőinek vallják magukat.
Hivatkozások
Bolyki János 2001. „Igaz tanúvallomás”. Kommentár János evangéliumához. Osiris Kiadó, Budapest.
Bultmann, Rudolf 1998. Az Újszövetség teológiája. Ford. Koczó Pál. Osiris Kiadó, Budapest.
Buber, Martin 2023. A hit két formája. Ford. Görföl Tibor. Typotex Kiadó, Budapest.
Cave, C. H. 1964. The Obedience of Unclean Spirits. New Testament Studies, 11. évf. 1. sz. 93–97. o. https://doi.org/10.1017/S0028688500002988
Chilton, Bruce 1999. An Exorcism of History. Mark 1:21-28. In: Bruce Chilton – Craig Evans (szerk.): Autenticating the Activities of Jesus. Brill, Leiden. New Testament Studies 28/2.) 215–245. o.
Crossan, John Dominic 1979. Finding is the First Act. Trove Folktales and Jesus’ Treasure Parable. Fortress Press, Philadelphia.
Cserháti Márta 2016. Jézus és a sziroföniciai asszony találkozása. In: Szabó Lajos (szerk.): Teológia és nemzetek. Evangélikus Hittudományi Egyetem – Luther Kiadó, Budapest. 57–64. o.
Czire Szabolcs 2013. Két jézusi gyógyítás szocioszomatikus olvasata. In: uő (szerk.): Az egység tükröződései. Unitárius teológiai tanulmányok. 1. köt. Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár. 47–61. o.
Czire Szabolcs 2018. Szövetség a démonok fejedelmével? Jézus elleni vádak az evangéliumokban. Studia Doctorum Theologiae Protestantis, 9. évf. 1. sz. 7–34. o.
Dóka Zoltán 2005. Márk evangéliuma. Hévízgyörki Evangélikus Egyházközség, Hévízgyörk.
Dunn, James D. G. – Twelftree, Graham 1980. Demon-Possession and Exorcism in the New Testament. Churchman, 94. évf. 3. sz. 210–225. o.
Fröhlich, Ida 2017. Demons and Illness in Second Temple Judaism. Theory and Practice. In: Siam Bhayro – Catherine Rider (szerk.): Demons and Illness from Antiquity to the Early-Modern Period. Brill, Leiden–Boston. (Magical and Religious Literature of Late Antiquity 5.) 79–96. o. https://doi.org/10.1163/9789004338548_007
Fröhlich, Ida 2018. Origins of Evil in Genesis and Apocalyptic Tradition. In: Cecilia Wassen – Sidnie White Crawford (szerk.): Apocalyptic Thinking in Early Judaism. Engaging with John Collins’ The Apocalyptic Imagination. Brill, Leiden–Boston. (Supplements to the Journal for the Study of Judaism 182.) 141–159. o. https://doi.org/10.1163/9789004358386_008
Funk, Robert W. – Hoover, Roy W. – The Jesus Seminar 1997. The Five Gospels. Harper, San Francisco.
Gnilka, Joachim 2000. Márk. Ford. Turay Alfréd. Agapé, Szeged.
Gnilka, Joachim 2001. A Názáreti Jézus. Üzenet és történelem. Ford. Kőszeghy Miklós – Odrobina László. Szent István Társulat, Budapest.
Klausner, Joseph 1993. Jézus. Ford. Halmai István – Kolben György. Logos Kiadó, Budapest.
Lau, Markus 2007. Die Legio X Fretensis und der Besessene von Gerasa. Anmerkungen zur Zahlengabe „ungefähr Zweitausend” (Mk 5,13). Biblica, 88. évf. 3. sz. 351–364. o.
Leicht, Reimund 2006. Mashbia’ Ani ’Alekha. Types and Patterns of Ancient Jewish and Christian Exorcism Formulae. Jewish Studies Quarterly, 13. évf. 4. sz. 319–343. o. https://doi.org/10.1628/094457006780130466
Lewis, I. M. 1971. Ecstatic Religion. An Antropological Study of Spirit Posession and Shamanism. Penguin Books, Harmondsworth.
Löfstedt, Torsten, 2016. Jesus the Angry Exorcist. Connection Between Healing and Strong Emotions in the Gospels. Svenks Exegetisk Ǻrsbok, 81. évf. 1. sz. 113–126. o. https://doi.org/10.58546/se.v81i1.15379
Lüdemann, Gerd 2014. Jesus nach 2000 Jahren. Klampen Verlag, Lüneburg.
Pákozdy László Márton 1984. Ószövetségi revíziónk kérdései II. Exodus 3,14 értelmezése és fordítása (2). In: uő: Válogatott tanulmányok az általános és bibliai vallástörténet köréből. Budapest. (A Ráday Kollégium kiadványai.)
Perkins, Pheme 1995. The Gospel of Mark. Abingdon Press, Nashville. (The New Interpreters Bible 8.)
Sahlin, Harald 1964. Die Perikope vom gerasenischen Besessenen und der Plan des Markusevangeliums. Studia Theologica – Nordic Journal of Theology, 18. évf. 2. sz. 159–172. o. https://doi.org/10.1080/00393386408599858
Twelftree, Graham 2007. In the Name of Jesus. Exorcism Among Early Christians. Baker Academic, Grand Rapids.
Verhoeven, Paul 2010. Názáreti Jézus. Az ember fia. Ford. Horváth Viktor. Nyitott Könyvműhely, Budapest.
Vermes Géza 2005. A zsidó Jézus. Ford. Hajnal Piroska. Osiris, Budapest.
Wrede, William 1901. Das Messiasgeheimnis in den Evangelien. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
