Könnyekre fakadt

Jn 11,35

  • Isó Dorottya Magyarországi Evangélikus Egyház

Absztrakt

Olyan emberi könnyekre fakadni, sírni kezdeni, zokogni, sírdogálni, szipogni, megkönnyezni. Életünk első jele a sírás. Életünk szoros velejárója, hogy könnyek törnek ki a szemünkből. Sírunk, ha fáj valami, sírunk, ha rettegünk valamitől, sírunk, ha megsajnálunk valakit, egy beteget, a hozzátartozónkat, a barátunkat. Sírunk, ha búcsúznunk kell, akár egy időre, akár egész élethosszra. A gyász sírásra késztet, sokszor még akkor is, ha nem ismertük az elhunytat, csak látjuk a gyászolók fájdalmát.

Információk a szerzőről

Isó Dorottya, Magyarországi Evangélikus Egyház

lelkész – Veszprém

Hivatkozások

Lelkipásztor 101. évf. 2026/3. szám

Megjelent
2026-03-17
Rovat
Mécses a te igéd