Transzkulturális archívumok

Talamon Alfonz: Samuel Borkopf. Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából; Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek. Phytolegendárium

Absztrakt

A transzkulturalizmus mint irodalomelméleti megközelítés főként a kulturális és nyelvi hibriditás jelenségeire, az idegenség és másság kezelésének irodalmi lehetőségeire, a két- és többnyelvűség irodalmi reprezentációira fókuszál. Elfogadott álláspont ezeket a jelenségeket a mozgás és a határátlépés kategóriái mentén értelmezni, és a transzkulturális kutatásokat a migráció és a globalizáció felől vizsgálni. A transzkulturalizmus fogalmába azonban egy másfajta perspektíva is beleíródik. Rogers Brubaker kétféle mozgást különböztet meg: amikor az emberek lépik át a határokat, illetve amikor a határok lépnek át az emberek fölött: „the movement of people over borders”, „the movement of borders over people”. Ez utóbbi fogalom az ún. autochton kisebbségi irodalom terében nyer új hangsúlyokat, és az emlékezet fogalmához is kötődik. Tanulmányomban az emberek fölött átlépő határ nyomába indulok, és a mozgást időben is vizsgálom: Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából és Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek. Phytolegendárium című könyvei kapcsán. A tanulmányban nemcsak transzkulturális helyzeteket és poétikákat vizsgálok, hanem az archívum fogalmára is kitérek. Mindkét mű esetében a nyelv maga is archívumként működik.