A szülésznő-szülő nő kommunikáció vizsgálata tananyagfejlesztés céljából
Absztrakt
A szülészet–nőgyógyászat az egyetlen olyan orvosi szakterület, ahol minden páciens és a velük közvetlenül együttműködő szakdolgozó (szülésznő) azonos nemű. Speciális terület a szakember–páciens interakció idejét figyelembe véve is, mivel nincs még egy olyan műtéti beavatkozás, kórházban végzett eljárás, melynek során az egészségügyi szakember és a páciens akár 8-10 (vagy ennél lényegesebben több) órát töltenének szoros együttműködésben, folyamatosan kommunikálva. Tervezett kutatásomban szülésznő–szülő nő között zajló interakciókat rögzítek majd diktafonnal, melyek átírt változatát elemzem a konverzációelemzés módszereivel. Az elvégzett szakirodalmi kutatás tanúsága szerint még nem került középpontba az együttműködés vizsgálata a szülésznő–szülő nő párbeszédekben. A tanulmány célja, hogy bemutassa a szakember–páciens kommunikáció egy speciális területének lehetséges elemzési szempontjait. A konverzációelemzés módszerével elvégzett interakcióelemzés adatai még feldolgozásra várnak. A kapott eredmények várhatóan hozzájárulnak majd az egészségügyi kommunikáció egy speciális területének alkalmazott nyelvészeti elemzéséhez.
Hivatkozások
Asemani, O. (2011): A Review of the Models of Physician-Patient Relationship and Its Challenges. Iranian Journal of Medical Ethics and History of Medicine. 5. 44–57.
Attarha, M. et al. (2016): The Outcome of Midwife-Mother Relationship in Delivery Room: A Qualitative Content Analysis. Health. 8. 336–343. https://doi.org/10.4236/health.2016.84035
Bales, Robert F. (1950): Interaction process analysis: A method for the study of small groups. Addison-Wesley, Reading, MA.
Bálint, S. (2011): Szuggesztív kommunikáció a szülészet-nőgyógyászatban. In: Varga, K. (szerk.)(2011): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó: Budapest. 134–155.
Bálint, S. – Bálint, B. – H. Kondor, K. (2021): Szuggesztív kommunikáció a szülészetben. In: Varga K.(szerk.) (2021): A szülési fájdalom kezelése – nem farmakológiai módszerek. Medicina Könyvkiadó: Budapest
Bigi, S. (2016): Communicating (with) Care. A Linguistic Approach to the Study of Doctor Patient Interactions. IOS Press
Boronkai, D. (2014): A konverzációelemzés alkalmazása az orvos–beteg kommunikáció kutatásában. In: Bocz, Zs. (szerk.)(2014): Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Porta Lingua. 2014. SZOKOE: Budapest, 17–34.
Brown, D. C. – Hammond, D. C. (2007): Evidence-based clinical hypnosis for obstetrics, labor and delivery, and preterm labor. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis for Researchers. 55. (3), 355–371. https://doi.org/10.1080/00207140701338654
Byrne, P. S.– Long, B. E. L. (1976): Doctors talking to patients: A study of the verbal behaviours of doctors in the consultation. HMSO: London.
Chewning B. et al. (2012): Patient preferences for shared decisions: a systematic review. Patient Education and Counselling. 90/2. 207–212. https://doi.org/10.1016/j.pec.2011.02.004
Csabai, M. et. al. (2009): A gyógyító kapcsolat élménye. Kézikönyv és oktatólemez a kapcsolati készségek fejlesztéséhez. Oriold és Társa Kiadó.
Dahlberg, U.I.A. (2013): The Woman’s Birth Experience—The Effect of Interpersonal Relationships and Continuity of Care. Midwifery. 29. 407–415. https://doi.org/10.1016/j.midw.2012.09.006
Dahlberg, U. et al. (2016): How can midwives promote a normal birth and a positive birth experience? The experience of first-time Norwegian mothers. Sexual and Reproductive Healthcare. Mar.7. 2–7. https://doi.org/10.1016/j.srhc.2015.08.001
Drew, P. – Chatwin, J. – Collins, S. (2001): Conversation analysis: a method for research into interactions between patients and health-care professionals. Health Expectations. 4. 58–70 https://doi.org/10.1046/j.1369-6513.2001.00125.x
Frankel, R. (1983): The laying on of hands: aspects of the organization of gaze, touch and talk in a medical encounter. In: Fisher, S. – Todd, A. D. (eds.) (1983): The Social Organization of Doctor-Patient Communication. Center for Applied Linguistics: Washington D.C.
Garcia, J. et al. (1998): First Class Delivery. A National Survey on Women’s Views on Maternity Care. London: Audit Commission
Hambuchné Kőhalmi, A. (2014): Szubjetív betegség-elképzelések nyelvészeti elemzése hipertóniás betegháziorvos konzultációkban. PTE: Pécs (doktori értekezés)
Hambuch, A. et al. (2019): Ki dönt? Közös döntéshozatal interakcionális megvalósulása orvos–beteg konzultációkban. In: Besznyák, R. (szerk.)(2019): Interdiszciplináris megközelítések a szaknyelvoktatásban és -kutatásban cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és -kutatásról. Porta Lingua. 2019. SZOKOE: Budapest. 373–389.
Hargie, O. et al. (1998): A Survey of Communication Skills Training in UK Schools of Medicine: Present Practices and Prospective Proposals. Medical Education. 32. 25–34. https://doi.org/10.1046/j.1365-2923.1998.00154.x
Heath, C. (1982): Preserving the consultation: medical record cards and professional conduct. Social Health Illness. 4. 56–74. https://doi.org/10.1111/1467-9566.ep11345612
Heath, C. (1986): Body Movement and Speech in Medical Interaction. Cambridge University Press: Cambridge https://doi.org/10.1017/CBO9780511628221
Heritage, J. – Maynard, D. W. (2006a): Problems and prospects in the study of physician-patient interaction: 30 years of research. Annual Review of Sociology. 32/1. 351–74. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.32.082905.093959
Heritage, J. – Maynard, D. W. (eds.) (2006b): Communication in medical care. Interaction between primary care physicians and patients. Cambridge University Press: Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511607172
Hosseini, F. (2005): Effect of the One-to-One Midwifery Care during Labor on Modes of Delivery. Iran Nursing Journal. 18. 71–81.
Hunter, B. (2006): The importance of reciprocity in relationships between communitybased midwives and mothers, Midwifery Journal. 22 (4). 308–322. https://doi.org/10.1016/j.midw.2005.11.002
Iványi, Zs. (2001): A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr. 125. 74–93.
Jakusné Harnos, É. (2016): A szaknyelvi szövegek tipologizálásának lehetséges szempontjai. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.)(2016). A szaknyelv rétegződése a szakmában, az oktatásban és a kutatásban. Porta Lingua. SZOKOE: Budapest. 381–390.
Józsa, E. (2011): A rapport fogalma és szerepe az orvosi kommunikációban. In: Varga, K. (szerk.)(2011): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó: Budapest.
Kekecs, Z. (2011): Kutatási eredmények a pozitív szuggesztiók hatásáról a szomatikus orvoslásban. In: Varga, K. (szerk.)(2011): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó Zrt: Budapest.
Klemperer, D. (2005): Partizipative Entscheidungsfindung in Deutschland – Handlungsfelder zur Verbesserung der Entscheidungsqualität". In: Härter, M. – Loh, A. – Spies, C. (Hrsg.)(2005): Gemeinsam entscheiden – erfolgreich behandeln. Neue Wege für Ärzte und Patienten im Gesundheitswesen. Deutscher Ärzteverlag: Köln.
Kordi, M. – Bakhshi, M. – Tara, F. (2014): The Effect of Continuous Support during Labor on Labor Progress in Primigravida Women. The Iranian Journal of Obstetrics, Gynecology and Infertility (IJOGI). 14. 7–14 Korsch, B. M. – Negrete, V. F. (1972): Doctor-patient communication. Scientific American. 277/2. 66–75 https://doi.org/10.1038/scientificamerican0872-66
Kránicz, R. (2015): Kórházpedagógus tanóráinak interakciós vizsgálata. PTE: Pécs (doktori értekezés)
Kuna, Á. (2016a): Személydeixis és önreprezentáció az orvos-beteg találkozáson. Az első személyű deiktikus elemek mintázatai az orvosi kommunikációban. Magyar Nyelvőr. 140. 316–132.
Kuna, Á. (2016b): Hogy tetszik lenni? Hogy vagyunk, hogy vagyunk? Magyar Orvosi Nyelv. 16/2. 75–79.
Kuna, Á. (2020): Változás az orvos–beteg kommunikációban: Változó szemlélet, módszer és gyakorlat. Magyar Nyelvőr. 144 (3). 280–303. https://doi.org/10.38143/Nyr.2020.3.280
Kuna, Á. (2022): Az orvos-beteg kommunikáció kutatása és a nyelvészet. In: Deme, A. – Kuna, Á. (szerk.)(2022): Tanulmányok a nyelvészet alkalmazásainak területéről. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest
Kuna, Á. – Kaló, Zs. (2014): Az orvos-beteg kommunikáció a családorvosi gyakorlatban. In: Veszelszki, Á. – Lengyel, K. (szerk.)(2014): Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve. Éghajlat: Budapest. 117–130.
Málovics, É. – Vajda, B. – Kuba, P. (2009): Paternalizmus vagy közös döntés? Páciensek az orvos–beteg kommunikációról. Szolgáltatások világa. 250–264.
Maynard, D. – Heritage, J. (2005): Conversation analysis, doctor-patient interaction, and medical communication. Medical Education. 39. 428–35. https://doi.org/10.1111/j.1365-2929.2005.02111.x
Menz, F. (2011): Doctor-patient communication. In: Wodak, R. – Johnstone, B. – Kerswill, P. (eds.)(2011): The Sage Handbook of Sociolinguistics. SAGE: Los Angeles/California. 330–44 https://doi.org/10.4135/9781446200957.n24
Menz, F.– Al-Roubaie, A. (2008). Interruptions, status and gender in medical interviews: the harder you brake, the longer it takes. Discourse & Society. 19. (5) 645–666 https://doi.org/10.1177/0957926508092247
Mondada, L. (2003): Working with video: how surgeons produce video records of their actions. Vis. Stud. 18. 58–73. https://doi.org/10.1080/1472586032000100083
Odent, M. (2001): New reasons and new ways to study birth physiology. International Journal of Gynecology and Obstetrics. 75. (suppl 1) 39–45. https://doi.org/10.1016/S0020-7292(01)00512-4
Parratt, J. – Fahy, K. (2003): Trusting Enough to Be Out of Control: A Pilot Study of Women’s Sense of Self during Childbirth. Australian Midwifery. 16. 15–22. https://doi.org/10.1016/S1031-170X(03)80011-9
Pascali-Bonaro D. – Kroeger M. (2004): Continuous female companionship during childbirth: a crucial resource in times of stress or calm. Journal of Midwifery and Women's Health. 2. Jul-Aug. 49. (4 Suppl 1)19–27 https://doi.org/10.1016/j.jmwh.2004.04.017
Peräkylä, A. (1995). AIDS Counselling: Institutional Interaction and Clinical Practice. Cambridge University Press: Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511597879
Pilling, J. (2018): Orvosi kommunikáció a gyakorlatban. Medicina: Budapest.
Rákóczi, Á. (2011): Pár-beszéd: üzenetek egy gyermek születése körül. In: Varga, K. (szerk.) (2011): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó Zrt.: Budapest
Rijnders M. et al. (2008): Perinatal factors related to negative or positive recall of birth experience in women 3 years postpartum in the Netherlands. Birth. 2008 Jun. 35. (2). 107–16 https://doi.org/10.1111/j.1523-536X.2008.00223.x
Rossiter, L. (2008): The Development Midwife-Mother Relationship Questionnaire (MMRQ). PhD Thesis. Faculty of Graduate Studies and Research, University of Regina: Regina.
Roter, D. – Larson, S. (2002): The Roter Interaction analysis System (RIAS): Utility and flexibility for analysis of medical interaction. Patient Education Counseling 46/4: 243–51. https://doi.org/10.1016/S07383991(02)00012-5
Rowe, R. et al. (2001): Does Poor Communication Contribute to Stillbirth and Infants Death? A Review. Journal of Public Health. 23. 23–34. https://doi.org/10.1093/pubmed/23.1.23
Rowe, R. et al. (2002): Improving Communication between Health Professionals and Women in Maternity Care: A Structured Review. Health Expectations. 5. 63–83. https://doi.org/10.1046/j.1369-6513.2002.00159.x
Sárkányné Lőrinc, A. (2015): A családorvos – akut beteg kommunikáció nyelvészeti vonatkozásai. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola: Pécs (doktori disszertáció)
Sárkányné Lőrinc, A. et al. (2017): Az egészségügyi intézményi kommunikáció változása és a párbeszédek szekvenciális mintázata. In: Besznyák, R. (szerk.) (2017): Szaknyelvhasználat: A tudomány és a szakma nyelvének alkalmazása. Porta Lingua. SZOKOE: Budapest. 407–414.
Sehati, F. et al. (2009): The Effect of Continuity of Midwifery Care during the Length of Labor and Delivery. Nursing & Midwifery Journal. 4. 13–18.
Sengane, M. (2013): Mothers’ expectations of midwives’ care during labour in a public hospital in Gauteng. Curationis. 2013. 36(1). E1–9. https://doi.org/10.4102/curationis.v36i1.320
Sharpe, M. (2004): Intimate Business: Woman-Midwife Relationships. Dissertation Abstracts International: Ontario.
Silverman, D. (1997): Discourse of counselling: HIV counselling as social interaction. Sage: London.
ten Have, P. (2005): Doing conversation analysis. A practical guide. Sage: London.
Thachuk, A. (2007): Midwifery, Informed Choice, and Reproductive Autonomy: A Relational Approach. Feminism and Psychology. 17. 39–56. https://doi.org/10.1177/0959353507072911
Varga, K. (szerk.) (2008): Szuggesztív kommunikáció a szomatikus orvoslásban, VL Sugár Bt: Budapest.
Varga, K. (szerk.) (2011): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó Zrt.: Budapest.
Varga, K. (szerk.) (2021): A szülési fájdalom kezelése-nem farmakológiai módszerek. Medicina Könyvkiadó: Budapest.
Varga, K. – Diószeghy, Cs. (2008): A szuggesztiók jelentősége az orvos–beteg kommunikációban. In: Pilling, J.(szerk.)(2008): Orvosi kommunikáció. Medicina Könyvkiadó: Budapest. 147–163.
Yeh, J. – Nagel, E. E. (2010): Patient Satisfaction in Obstetrics and Gynecology: Individualized Patient-Centered Communication. Women’s Health. 3. 23–32. https://doi.org/10.4137/CMWH.S5870
