Analyzing communication between midwives and women in labour for developing LSP course material
Abstract
Obstetrics and gynaecology is the only field of medical care where all patients and the professionals who work directly with them (midwives) are of the same gender. It is a special field, even taking into account the time of interaction between the specialist and the patient, there is no other surgical intervention or procedure performed in a hospital, during which the healthcare professional and the patient spend up to 8-10 (or significantly more) hours in close cooperation, communicating continuously. In my research, I record interactions between a midwife and a woman giving birth and analyse the transcribed version using the methods of conversation analysis. According to the evidence of the literature research carried out, the investigation of cooperation in the dialogues between midwives and women giving birth has not yet been focused on. The aim of this study is to present the possible aspects for analysis of a special field of professional-patient communication. The data of the interaction analysis carried out using the conversation analysis method are still waiting to be processed. The obtained results are expected to contribute to the applied linguistic analysis of a special field of health care communication. Getting to know the linguistic characteristics of midwife-woman in labour communication, the results of the research can help to develop a useful professional language course material for midwifery students studying at the Faculty of Health Sciences of Semmelweis University. The aim of the new course material is to prepare the students faster and more successfully for the specialist-patient communication essential for their field practice in the hospital, and later, as practicing midwives, they can contribute more effectively to the labouring process.
References
Asemani, O. (2011): A Review of the Models of Physician-Patient Relationship and Its Challenges. Iranian Journal of Medical Ethics and History of Medicine. 5. 44–57.
Attarha, M. et al. (2016): The Outcome of Midwife-Mother Relationship in Delivery Room: A Qualitative Content Analysis. Health. 8. 336–343. https://doi.org/10.4236/health.2016.84035
Bales, Robert F. (1950): Interaction process analysis: A method for the study of small groups. Addison-Wesley, Reading, MA.
Bálint, S. (2011): Szuggesztív kommunikáció a szülészet-nőgyógyászatban. In: Varga, K. (szerk.)(2011): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó: Budapest. 134–155.
Bálint, S. – Bálint, B. – H. Kondor, K. (2021): Szuggesztív kommunikáció a szülészetben. In: Varga K.(szerk.) (2021): A szülési fájdalom kezelése – nem farmakológiai módszerek. Medicina Könyvkiadó: Budapest
Bigi, S. (2016): Communicating (with) Care. A Linguistic Approach to the Study of Doctor Patient Interactions. IOS Press
Boronkai, D. (2014): A konverzációelemzés alkalmazása az orvos–beteg kommunikáció kutatásában. In: Bocz, Zs. (szerk.)(2014): Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Porta Lingua. 2014. SZOKOE: Budapest, 17–34.
Brown, D. C. – Hammond, D. C. (2007): Evidence-based clinical hypnosis for obstetrics, labor and delivery, and preterm labor. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis for Researchers. 55. (3), 355–371. https://doi.org/10.1080/00207140701338654
Byrne, P. S.– Long, B. E. L. (1976): Doctors talking to patients: A study of the verbal behaviours of doctors in the consultation. HMSO: London.
Chewning B. et al. (2012): Patient preferences for shared decisions: a systematic review. Patient Education and Counselling. 90/2. 207–212. https://doi.org/10.1016/j.pec.2011.02.004
Csabai, M. et. al. (2009): A gyógyító kapcsolat élménye. Kézikönyv és oktatólemez a kapcsolati készségek fejlesztéséhez. Oriold és Társa Kiadó.
Dahlberg, U.I.A. (2013): The Woman’s Birth Experience—The Effect of Interpersonal Relationships and Continuity of Care. Midwifery. 29. 407–415. https://doi.org/10.1016/j.midw.2012.09.006
Dahlberg, U. et al. (2016): How can midwives promote a normal birth and a positive birth experience? The experience of first-time Norwegian mothers. Sexual and Reproductive Healthcare. Mar.7. 2–7. https://doi.org/10.1016/j.srhc.2015.08.001
Drew, P. – Chatwin, J. – Collins, S. (2001): Conversation analysis: a method for research into interactions between patients and health-care professionals. Health Expectations. 4. 58–70 https://doi.org/10.1046/j.1369-6513.2001.00125.x
Frankel, R. (1983): The laying on of hands: aspects of the organization of gaze, touch and talk in a medical encounter. In: Fisher, S. – Todd, A. D. (eds.) (1983): The Social Organization of Doctor-Patient Communication. Center for Applied Linguistics: Washington D.C.
Garcia, J. et al. (1998): First Class Delivery. A National Survey on Women’s Views on Maternity Care. London: Audit Commission
Hambuchné Kőhalmi, A. (2014): Szubjetív betegség-elképzelések nyelvészeti elemzése hipertóniás betegháziorvos konzultációkban. PTE: Pécs (doktori értekezés)
Hambuch, A. et al. (2019): Ki dönt? Közös döntéshozatal interakcionális megvalósulása orvos–beteg konzultációkban. In: Besznyák, R. (szerk.)(2019): Interdiszciplináris megközelítések a szaknyelvoktatásban és -kutatásban cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és -kutatásról. Porta Lingua. 2019. SZOKOE: Budapest. 373–389.
Hargie, O. et al. (1998): A Survey of Communication Skills Training in UK Schools of Medicine: Present Practices and Prospective Proposals. Medical Education. 32. 25–34. https://doi.org/10.1046/j.1365-2923.1998.00154.x
Heath, C. (1982): Preserving the consultation: medical record cards and professional conduct. Social Health Illness. 4. 56–74. https://doi.org/10.1111/1467-9566.ep11345612
Heath, C. (1986): Body Movement and Speech in Medical Interaction. Cambridge University Press: Cambridge https://doi.org/10.1017/CBO9780511628221
Heritage, J. – Maynard, D. W. (2006a): Problems and prospects in the study of physician-patient interaction: 30 years of research. Annual Review of Sociology. 32/1. 351–74. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.32.082905.093959
Heritage, J. – Maynard, D. W. (eds.) (2006b): Communication in medical care. Interaction between primary care physicians and patients. Cambridge University Press: Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511607172
Hosseini, F. (2005): Effect of the One-to-One Midwifery Care during Labor on Modes of Delivery. Iran Nursing Journal. 18. 71–81.
Hunter, B. (2006): The importance of reciprocity in relationships between communitybased midwives and mothers, Midwifery Journal. 22 (4). 308–322. https://doi.org/10.1016/j.midw.2005.11.002
Iványi, Zs. (2001): A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr. 125. 74–93.
Jakusné Harnos, É. (2016): A szaknyelvi szövegek tipologizálásának lehetséges szempontjai. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (szerk.)(2016). A szaknyelv rétegződése a szakmában, az oktatásban és a kutatásban. Porta Lingua. SZOKOE: Budapest. 381–390.
Józsa, E. (2011): A rapport fogalma és szerepe az orvosi kommunikációban. In: Varga, K. (szerk.)(2011): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó: Budapest.
Kekecs, Z. (2011): Kutatási eredmények a pozitív szuggesztiók hatásáról a szomatikus orvoslásban. In: Varga, K. (szerk.)(2011): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó Zrt: Budapest.
Klemperer, D. (2005): Partizipative Entscheidungsfindung in Deutschland – Handlungsfelder zur Verbesserung der Entscheidungsqualität". In: Härter, M. – Loh, A. – Spies, C. (Hrsg.)(2005): Gemeinsam entscheiden – erfolgreich behandeln. Neue Wege für Ärzte und Patienten im Gesundheitswesen. Deutscher Ärzteverlag: Köln.
Kordi, M. – Bakhshi, M. – Tara, F. (2014): The Effect of Continuous Support during Labor on Labor Progress in Primigravida Women. The Iranian Journal of Obstetrics, Gynecology and Infertility (IJOGI). 14. 7–14 Korsch, B. M. – Negrete, V. F. (1972): Doctor-patient communication. Scientific American. 277/2. 66–75 https://doi.org/10.1038/scientificamerican0872-66
Kránicz, R. (2015): Kórházpedagógus tanóráinak interakciós vizsgálata. PTE: Pécs (doktori értekezés)
Kuna, Á. (2016a): Személydeixis és önreprezentáció az orvos-beteg találkozáson. Az első személyű deiktikus elemek mintázatai az orvosi kommunikációban. Magyar Nyelvőr. 140. 316–132.
Kuna, Á. (2016b): Hogy tetszik lenni? Hogy vagyunk, hogy vagyunk? Magyar Orvosi Nyelv. 16/2. 75–79.
Kuna, Á. (2020): Változás az orvos–beteg kommunikációban: Változó szemlélet, módszer és gyakorlat. Magyar Nyelvőr. 144 (3). 280–303. https://doi.org/10.38143/Nyr.2020.3.280
Kuna, Á. (2022): Az orvos-beteg kommunikáció kutatása és a nyelvészet. In: Deme, A. – Kuna, Á. (szerk.)(2022): Tanulmányok a nyelvészet alkalmazásainak területéről. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest
Kuna, Á. – Kaló, Zs. (2014): Az orvos-beteg kommunikáció a családorvosi gyakorlatban. In: Veszelszki, Á. – Lengyel, K. (szerk.)(2014): Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve. Éghajlat: Budapest. 117–130.
Málovics, É. – Vajda, B. – Kuba, P. (2009): Paternalizmus vagy közös döntés? Páciensek az orvos–beteg kommunikációról. Szolgáltatások világa. 250–264.
Maynard, D. – Heritage, J. (2005): Conversation analysis, doctor-patient interaction, and medical communication. Medical Education. 39. 428–35. https://doi.org/10.1111/j.1365-2929.2005.02111.x
Menz, F. (2011): Doctor-patient communication. In: Wodak, R. – Johnstone, B. – Kerswill, P. (eds.)(2011): The Sage Handbook of Sociolinguistics. SAGE: Los Angeles/California. 330–44 https://doi.org/10.4135/9781446200957.n24
Menz, F.– Al-Roubaie, A. (2008). Interruptions, status and gender in medical interviews: the harder you brake, the longer it takes. Discourse & Society. 19. (5) 645–666 https://doi.org/10.1177/0957926508092247
Mondada, L. (2003): Working with video: how surgeons produce video records of their actions. Vis. Stud. 18. 58–73. https://doi.org/10.1080/1472586032000100083
Odent, M. (2001): New reasons and new ways to study birth physiology. International Journal of Gynecology and Obstetrics. 75. (suppl 1) 39–45. https://doi.org/10.1016/S0020-7292(01)00512-4
Parratt, J. – Fahy, K. (2003): Trusting Enough to Be Out of Control: A Pilot Study of Women’s Sense of Self during Childbirth. Australian Midwifery. 16. 15–22. https://doi.org/10.1016/S1031-170X(03)80011-9
Pascali-Bonaro D. – Kroeger M. (2004): Continuous female companionship during childbirth: a crucial resource in times of stress or calm. Journal of Midwifery and Women's Health. 2. Jul-Aug. 49. (4 Suppl 1)19–27 https://doi.org/10.1016/j.jmwh.2004.04.017
Peräkylä, A. (1995). AIDS Counselling: Institutional Interaction and Clinical Practice. Cambridge University Press: Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511597879
Pilling, J. (2018): Orvosi kommunikáció a gyakorlatban. Medicina: Budapest.
Rákóczi, Á. (2011): Pár-beszéd: üzenetek egy gyermek születése körül. In: Varga, K. (szerk.) (2011): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó Zrt.: Budapest
Rijnders M. et al. (2008): Perinatal factors related to negative or positive recall of birth experience in women 3 years postpartum in the Netherlands. Birth. 2008 Jun. 35. (2). 107–16 https://doi.org/10.1111/j.1523-536X.2008.00223.x
Rossiter, L. (2008): The Development Midwife-Mother Relationship Questionnaire (MMRQ). PhD Thesis. Faculty of Graduate Studies and Research, University of Regina: Regina.
Roter, D. – Larson, S. (2002): The Roter Interaction analysis System (RIAS): Utility and flexibility for analysis of medical interaction. Patient Education Counseling 46/4: 243–51. https://doi.org/10.1016/S07383991(02)00012-5
Rowe, R. et al. (2001): Does Poor Communication Contribute to Stillbirth and Infants Death? A Review. Journal of Public Health. 23. 23–34. https://doi.org/10.1093/pubmed/23.1.23
Rowe, R. et al. (2002): Improving Communication between Health Professionals and Women in Maternity Care: A Structured Review. Health Expectations. 5. 63–83. https://doi.org/10.1046/j.1369-6513.2002.00159.x
Sárkányné Lőrinc, A. (2015): A családorvos – akut beteg kommunikáció nyelvészeti vonatkozásai. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola: Pécs (doktori disszertáció)
Sárkányné Lőrinc, A. et al. (2017): Az egészségügyi intézményi kommunikáció változása és a párbeszédek szekvenciális mintázata. In: Besznyák, R. (szerk.) (2017): Szaknyelvhasználat: A tudomány és a szakma nyelvének alkalmazása. Porta Lingua. SZOKOE: Budapest. 407–414.
Sehati, F. et al. (2009): The Effect of Continuity of Midwifery Care during the Length of Labor and Delivery. Nursing & Midwifery Journal. 4. 13–18.
Sengane, M. (2013): Mothers’ expectations of midwives’ care during labour in a public hospital in Gauteng. Curationis. 2013. 36(1). E1–9. https://doi.org/10.4102/curationis.v36i1.320
Sharpe, M. (2004): Intimate Business: Woman-Midwife Relationships. Dissertation Abstracts International: Ontario.
Silverman, D. (1997): Discourse of counselling: HIV counselling as social interaction. Sage: London.
ten Have, P. (2005): Doing conversation analysis. A practical guide. Sage: London.
Thachuk, A. (2007): Midwifery, Informed Choice, and Reproductive Autonomy: A Relational Approach. Feminism and Psychology. 17. 39–56. https://doi.org/10.1177/0959353507072911
Varga, K. (szerk.) (2008): Szuggesztív kommunikáció a szomatikus orvoslásban, VL Sugár Bt: Budapest.
Varga, K. (szerk.) (2011): A szavakon túl. Kommunikáció és szuggesztió az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó Zrt.: Budapest.
Varga, K. (szerk.) (2021): A szülési fájdalom kezelése-nem farmakológiai módszerek. Medicina Könyvkiadó: Budapest.
Varga, K. – Diószeghy, Cs. (2008): A szuggesztiók jelentősége az orvos–beteg kommunikációban. In: Pilling, J.(szerk.)(2008): Orvosi kommunikáció. Medicina Könyvkiadó: Budapest. 147–163.
Yeh, J. – Nagel, E. E. (2010): Patient Satisfaction in Obstetrics and Gynecology: Individualized Patient-Centered Communication. Women’s Health. 3. 23–32. https://doi.org/10.4137/CMWH.S5870
