Internet és telemedicina az orvos-beteg kommunikációban

  • Nagy Renáta
  • Egyed Csilla
  • Csongor Alexandra
Kulcsszavak: telemedicina, orvos–beteg kommunikáció, nyelvi kommunikációs stratégiák, internetbetegek, szimulációs betegek

Absztrakt

Az orvos–beteg kommunikáció napjainkban jelentős átalakuláson megy keresztül a digitális technológiáknak köszönhetően. Az internet, a közösségi média, illetve egyéb digitális eszközök orvosi célú felhasználásának térhódítása miatt új készségek elsajátítására van szükség. A tanulmány célja a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézetében meghirdetett, „Internet és telemedicina az orvos–beteg kommunikációban” című új kurzus tapasztalatainak a bemutatása. A kurzus célja, hogy bemutassa az internet hatását az orvos–beteg kapcsolatra, illetve az orvostanhallgatóknak lehetőségük legyen kipróbálni nyelvi kommunikációs stratégiákat szimulációs betegekkel végzett helyzetgyakorlatok során. Jelenleg az oktatás két programon angol és német nyelven folyik 4-4 oktató, illetve szimulációs páciensek bevonásával. Az eddigi visszajelzések alapján a hallgatók újszerűnek, hasznosnak és a pandémia utáni időszakban relevánsnak ítélték meg a kurzuson szerzett tudást.

Hivatkozások

Bán, A. (2017): A telemedicina potenciális szerepe a háziorvosi ellátás hozzáférhetőségének és minőségének javításában. Válogatott tanulmányok a társadalomtudományok köréből. Sturovo.

Csongor, A. – Németh, T. – Hild, G. (2019): Új kihívások az orvosi szaknyelvoktatásban. In: Bocz Zs. – Besznyák R. (eds.) Porta Lingua 2019: Interdiszciplináris megközelítések a szaknyelvoktatásban és kutatásban. SZOKOE: Budapest. 167–173.

Fajt, B. (2019): Aspects of improving 21st century skills in tertiary education: cognitive flexibility and complex problem solving. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (eds.) Porta Lingua 2019: Interdiszciplináris megközelítések a szaknyelvoktatásban és -kutatásban. SZOKOE: Budapest. 19–27.

Gill, K. – Hussain, F.N. – Husnain, A. – Khan, S. (2010): Communication skills of specialist doctors: Assessment with SKAF scale a new tool. Pakistan Journal of Medical Sciences. 2010;26(4):753–758.

Győrffy, Zs. – Meskó, B. (2012): E-doktorok és e-páciensek Magyarországon – Kvalitatív vizsgálat a magyarországi orvosok gyógyítással kapcsolatos internethasználatáról és attitűdjeiről. LAM (Lege Artis Medicinæ): Budapest.

Iorio, S. – Cilione, M. – Martini, M. – Tofani, M. – Gazzaniga, V. (2022): Soft Skills Are Hard Skills – A Historical Perspective. Medicina 2022. 58/8, 1044. DOI: https://doi.org/10.3390/medicina58081044

Kazai, A. (2014): Egészségtudatosság, e-gészség, health literacy. https://kazaianita.wordpress.com/2014/07/08/egeszsegtudatossag-e-geszseg-health-literacy/#more-319

Kránicz, R. – Hambuch, A. – Halász, R. – Makszin, L. – Sárkányné Lőrinc, A. (2022): Háziorvosi és szakorvosi távkonzultációk nyelvi-kommunikatív vizsgálata. Porta Lingua. 2022/2. 7–15. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2022.2.1

Kurtán, Zs. (2003): Szakmai Nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest

Németh, T. – Hild, G. – Csongor, A. (2019): Szaknyelvoktatás 2.0. In: Bocz Zs. – Besznyák R. (eds.) Porta Lingua 2019: Interdiszciplináris megközelítések a szaknyelvoktatásban és -kutatásban. SZOKOE: Budapest. 2019. 323–333.

Papp-Zipernovszky, O. – Náfrádi, L. – Schulz, P. J. – Csabai, M. (2016): „Hogy minden beteg megértse!” – Az egészségműveltség (health literacy) mérése Magyarországon. Orvosi Hetilap: Budapest. DOI: https://doi.org/10.1556/650.2016.30498

Strehle, E. M. – Shabde, N. (2006): One hundred years of telemedicine: does this new technology have a place in paediatrics? Archives of Disease of Childhood. DOI: https://doi.org/10.1136/adc.2006.099622

Szűts, Z. (2014). Egyetem 2.0. www.kodolanyi.hu/images/tartalom/File/kiadvanyok/szuts-zoltan-egyetem2.0.pdf

Vajer, P. et al.: (2020): Háziorvoslás a COVID–19-járvány idején. Orvosi Hetilap. 161/40. 1699-1705. DOI: https://doi.org/10.1556/650.2020.31954

Wald, H.S. – Dube, C.E. – Anthony, D.C. (2007): Untangling the Web—the impact of internet use on health care and the physician-patient relationship. Patient Educ Couns: DOI: https://doi.org/10.1016/j.pec.2007.05.016

Warta, V. (2005): Szerzői hang: Angol nyelvű orvosi esetismertetések műfajelemzése korpusznyelvészeti módszerekkel. PhD értekezés. Kézirat. Pécsi Tudományegyetem: Pécs.

Internetes hivatkozások

Eurostat (Európai Statisztikai Adatok): https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/edn20210406-1

Primary Care Development Coropration: https://www.pcdc.org/resources/communication-strategies-fortelehealth-2

Herz Medicine (Információk orvosoknak és szakembereknek) www.kardiologie.org

Physiopedia szaklap: https://www.physio-pedia.com/Calgary-Cambridge_Guide_to_the_Medical_Interview__Initiating_the_Session

Megjelent
2024-01-31
Folyóirat szám
Rovat
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás