Hogyan használjuk a H&P dokumentációs módszert az angol orvosi terminológia és dokumentációírás oktatásában?
Absztrakt
A History and Physical (H&P) angolszász országokban használatos, szigorú szabályokat követő orvosi dokumentáció, amelyben a páciens kórtörténetét és az elvégzett vizsgálatokat rögzítik. Nagyon jól felhasználható az orvostanhallgatók angol szaknyelvi és terminológiai oktatásában, mivel jól tetten érhetők benne az angol nyelvű országok által használt szakkifejezések és lexikogrammatikai elemek. A Semmelweis Egyetemen bevezettük ezen dokumentáció használatát az angol szaknyelvi és terminológia órákon, különös tekintettel a sürgősségi osztályon készült dokumentumokra, mivel ezek jellegükből adódóan minden szervrendszerre vonatkozó információt tartalmaznak. A didaktikus célból készült H&P a diagnosztizált betegségekről általános információt is tartalmaz, ami még alkalmasabbá teszi az oktatásban való felhasználásra. Kutatásunkban tíz, online szabadon hozzáférhető H&P és tíz magyar nyelvű, sürgősségi osztályról származó dokumentumot vetettünk össze műfaji, szerkezeti és terminológiai szempontból. A szerkezeti és tartalmi különbségek mellett találtunk eltéréseket a terminológia és a rövidítések használatában is, melyekkel a hallgatókat megismertetjük. Orvosszerzőink javasolták a didaktikus sürgősségi dokumentáció bevezetését a magyar hallgatók és rezidensek oktatására is, mivel ez a műfaj hiánypótló eszköz lehet a megfelelő dokumentációs készségek elsajátításához a sürgősségi ellátásban.
Hivatkozások
Bechmann, S. (2017): Die Sprache der Arztbriefe: Ethnomethodologische Ansätze in der Fachtextanalyse klinischer Arztbriefe. In Bechmann, S. (ed.) (2017): Sprache und Medizin. Interdisziplinäre Beiträge zur medizinischen Sprache und Kommunikation. Frank & Timme: Berlin.
Bhatia, V. K. (1993): Analysing Genre – Language Use in Professional Settings. Longman: London.
Bhatia, V. K. (2002): Applied Genre Analysis: A Multi-Perspective Model. Ibérica. 4. 3–19.
Ehrlich, A. – Schoeder, C. (2013): Medical Terminology for Health Professions, 7th Edition. Cengage Learning: Delmar.
Fogarasi, K. (2018): A diagnózis jelentése és jelentősége a beteg szemszögéből. In: Dombi, J. – Farkas, J. – Gúti, E. (szerk.) (2018): Aszimmetrikus kommunikáció – aszimmetrikus viszonyok. SZAK Kiadó: Bicske.
Fogarasi, K. – Schneider, Ph. – Patonai, Z. (2019): Die Rolle von Diagnosen im medizinischen Fachsprachenunterricht: Eine interdisziplinäre Analyse deutscher, österreichischer und ungarischer klinischer Diagnosen. In: Vičič, P. – Gajšt, N. – Plos, A. (eds.) (2019) 10th International Language Conference on »The Importance of Learning Professional Foreign Languages for Communication between Cultures«, 20 and 21 September 2018, Celje, Slovenia: Conference Proceedings. E-publication: Online. https://doi.org/10.18690/978-961-286-252-7.9
Gledhill, Ch. (2011): The ‘lexicogrammar’ approach to analysing phraseology and collocation in ESP texts. Asp la revue du GERAS. 59. 5–23. https://doi.org/10.4000/asp.2169
Gréciano, G. (2006): Zur Textrelevanz von Phraseologie im Bereich Medizin. In Häcki Buhofer, A. – Burger, H. (eds.) (2006): Phraseology in Motion I. Methoden und Kritik. Akten der Internationalen Tagung zur Phraseologie (Basel, 2004). Schneider Verlag: Hohengehren.
Halász, R. – Fogarasi, K. (2018): Arztbriefe im medizinischen Fachsprachenunterricht. Journal of Languages for Specific Purposes. 5. 87–102.
Hild, G. – Németh, T. – Csongor, A. (2021): Magyar orvostanhallgatók angol nyelvi kommunikációs hajlandóságának fejlesztése szaknyelvi órákon. Porta Lingua. 2021/1. 147–160 https://doi.org/10.48040/PL.2021.12
Horváth, Á. (2021): Developing Genre Awareness in Medical Translation Training – Introducing a Genre Typology and Translation Guide. Working Papers in Language Pedagogy. 16. E-publication: Online. https://doi.org/10.61425/wplp.2021.16.1.17
Jámbor, M. et al. (2021): Native Speaker Playing Simulated Roles in ESP Courses. In: Kaščáková, E. (ed.) (2021): FORLANG: Foreign Languages in the Academic Environment. Technicka Univerzita v Kosiciach: Kosice.
Keifenheim, K. E. et al. (2015): Teaching history taking to medical students: a systematic review. BMC Medical Education. 15. E-publication: Online. https://doi.org/10.1186/s12909-015-0443-x
Keresztes, Cs. (2002): Mégis kinek a feladata?: Műfajok és diskurzusok a szaknyelvtanításban In: Kurtán, Zs. – Rébék-Nagy, G. – Heltai, P. (szerk.) (2002) Porta Lingua: Szaknyelvoktatásunk az EU kapujában. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum: Debrecen.
Keresztes, Cs. (2013): Genre-based teaching of medical translation. Jahr: Annual of the Department of Social Sciences and Medical Humanities. 7/4. 535–543.
Kühtz, S. (2007): Phraseologie und Formulierungsmuster in medizinischen Texten. Narr: Tübingen.
León Perez, I. K. – Martín-Martín, P. (2016): On the importance of a genre-based approach in the teaching of English for Medical Purposes. Language Learning in Higher Education 6/1. 95–117. https://doi.org/10.1515/cercles-2016-0005
Ludányi, Zs. (2012): Rövidítések a magyar orvosi nyelvben: szemészeti kórlapok rövidítéseiről és helyesírásukról. In: Drávucz, F. et al. (szerk.) (2012): Félúton 8. A nyolcadik Félúton konferencia (2012) kiadványa. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola: Budapest.
Plastina, A. F. (2016): Genre-knowledge Transfer in English for Medical Purposes: A Genre Activity-based Research Study. In: Garzone, G. – Heaney, D. – Riboni, G. (eds.) (2016): Focus on LSP Teaching: Development and Issues. LED: Milano. https://doi.org/10.7359/791-2016-plas
Swales, J. M. (1990): Genre Analysis. English in Academic and Research Settings. University Press: Cambridge
Varga, É. K. – Fogarasi, K. – Patonai, Z. (2021): A kórházi ellátás dokumentumai. In: Fóris Á. – Bölcskei A. (szerk.) (2021): Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti kutatások. Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó: Budapest.
Varga, É. K. – Gyenes, G. – Fogarasi, K. (2022): A státusz terminológiai jellemzői. Porta Lingua. 2022/2. 7990. https://doi.org/10.48040/PL.2022.2.8
