Diákok hibajavítással kapcsolatos preferenciái az angolórákon
Absztrakt
A nyelvtanulók hibáinak javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy nyelvi és kommunikációs kompetenciáik fejlődhessenek. Ezzel szemben viszont az is elmondható, hogy a túlzott mértékű és túl gyakori hibajavítás demotiválhatja a nyelvtanulókat, aminek az eredményeként a tanulók jobban szoronghatnak és kevésbé szívesen szólalnak meg a nyelvórákon. A tanulmány célja, hogy feltárja a tanulók hibajavítási preferenciáit. Jelen pilotvizsgálatban 75 angolul szaknyelvet tanuló középiskolás diákot vontam be, akiktől kvantitatív kutatás keretében, kérdőíves formában tettem fel kérdéseket. Az adatgyűjtéshez egy saját készítésű kérdőívet használtam, amely a háttérkérdéseken kívül a hibajavítással kapcsolatos preferenciákat, attitűdöket igyekezett feltárni. Eredményeink azt mutatják, hogy a különböző hibajavítási módszerek közül legnagyobb mértékben a késleltetett javítást, és kisebb mértékben az azonnali hibajavítást, valamint az óra végén történő javítást preferálják a résztvevők.
Hivatkozások
Asifa, S. (2009): Error correction in ESL Classrooms. BRAC University Journal. 1. 11–19.
Allwright, D. – Bailey, K. (1991): Focus on the language classroom. Cambridge University Press: Cambridge.
Bárdos, J. (2000): Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó
Corder, P. (1967): The significance of leraners’ errors. International Review of Applied Linguistics in Language Teaching. 5. 161-170. DOI: http://dx.doi.org/10.1515/iral.1967.5.1-4.161
Donald, S. (2010): Learning how to speak: Reticence in the ESL classroom. ARECLS. 10. 41–58.
Dörnyei, Z. – Taguchi, T. (2010): Questionnaires in second language research: Construction, administration, and processing (2nd ed.). Routledge: London. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203864739
Ellis, R. (2009): Corrective feedback and teacher development. L2 Journal. 1(1)
Ellis, R. – Shintani, N. (2013): Exploring Language Pedagogy through Second Language Acquisition Research. Abingdon, Oxon.: Routledge.
Fajt, B. (2022): Hungarian secondary school EFL teachers’ perceptions of their students’ individual differences: A validation study. Porta Lingua. 2022/2. 93–100. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2022.2.9
Hendrickson, J. (1978): Error Correction in Foreign Language Teaching: Recent Theory, Research and Practice. In: Croft, K. (ed.): Readings on English as a Second Language. Cambridge, Mass.: Winthrop, 153–175.
Harmer, J. (1983): The practice of English language teaching. Longman: London.
Harmer, J. (2014): How to Teach English. Longman: London.
Harmer, J. (2007): The Practice of English Language Teaching (7th ed). Pearson Longman: London.
Huang, Q. (2009): Accuracy & Fluency – Inspiration from Error-correction of Interlanguage Theory. Asian Social Science. 5/2. 84–86.
Park, H. S. (2010): Teachers’ and learners’ preferences for error correction. Unpublished Master’s thesis. California State University: Sacramento.
Rostoványi, B. (2022): Angolul tanuló egyetemisták idegen nyelvi szorongása az online térben. Porta Lingua. 2022/2. 153–160. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2022.2.16
Salikin, H. (2011): Correcting error in a communicative speaking classes. Journal Bahasa Lingua Scienta. 3/2. 113–121. DOI: https://doi.org/10.21274/ls.2011.3.2.113-121.
Tedick, D – Gortari, B. (1998): Research on Error Correction and Implications for Classroom Teaching. The Bridge, ACINE Newsletter. Center of Advanced Research on Language Acquisition
Truscott, J. (1996): The case against grammar correction in L2 writing classes. Language Learning. 46/2. 327369
Tingfeng, F. – Hossein, N. (2016): Corrective Feedback, learner uptake, and feedback perception in a Chinese az a foreign language classroom. Studies in Second Language Learning and Teaching.
Wieczorek, J. A. (1991): Error evaluation, interlanguage analysis, and the preterit in the Spanish L2 classroom. The Canadian Modern Language Review. 47/3. 497–511.
