A könnyen érthető kommunikáció alkalmazhatósága magyar betegtájékoztató oldalakon
Absztrakt
Egyre fontosabb társadalmi igény, hogy biztosítsuk a nyelvi-értelmi akadállyal küzdők jogait, köztük azt, hogy hozzáférjenek az egészségügyi információkhoz. Ezt az igényt szolgálja a könnyen érthető kommunikáció (KÉK) szabályrendszere, amely azonban a magyar nyelvű KÉK egészségügyi szövegekhez még nem ad útmutatást. Jelen kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a jövőbeli magyar nyelvű könnyen érthető betegtájékoztatókban milyen terminusokat javasolhatunk. Vizsgálatunk előzménye egy korábbi pilotkutatásunk, amelyben német nyelvű standard és könnyen érthető (Leichte Sprache) betegtájékoztató szövegpárok terminológiahasználatát és terminusmagyarázó stratégiáit vizsgáltuk. Jelen kutatásunk korpusza három alkorpuszból áll: a magyar webbeteg.hu portál osteoporosis (csontritkulás) témájú magyar standard nyelvű betegtájékoztatóiból; ugyanezen témában német standard nyelvű és német KÉK betegtájékoztatókból. A három alkorpuszból szoftverrel és manuálisan kigyűjtöttük a terminusokat, majd ezeket szótári adatok alapján szaknyelvi szintekhez soroltuk, szemantikai transzparencia és webkorpuszokban való gyakoriság szempontjából elemeztük. Cikkünkben lépésről lépésre bemutatjuk azt a javasolt eljárást, amellyel a standard magyar nyelvű betegtájékoztatókból kiindulva összeállíthatjuk a magyar KÉK betegtájékoztatók terminuskészletét. A későbbiekben célunk könnyen érthető mintaszövegek kidolgozása orvosokkal és gyógypedagógusokkal együttműködve és az érintett célcsoportokkal tesztelve.
Hivatkozások
Baker, M. (1995): Corpora in Translation Studies. An Overview and Some Suggestions for Future Research. Target 7/2. 223-243
Csató, Zs. (szerk, 2002): Egyszerűen, érthetően. Útmutató könnyen érthető tájékoztatók készítéséhez. ÉFOÉSZ: Budapest
DIN – Deutsches Institut für Normung e. V. (2025): DIN SPEC 33429 (2025): Empfehlungen für Deutsche Leichte Sprache. Berlin. Online elérhető: https://www.din.de/de/mitwirken/normenausschuesse/naerg/veroeffentlichung-der-din-spec-33429-2025-03-1210752
Dobos, Cs. (2018): Intralingvális fordítás és szaknyelvi terminológia. In: Szoták, Sz. (szerk.) (2019): Diszciplínák találkozása. Nyelvi közvetítés a XXI. században. OFFI Kiadó: Budapest
Dobos, Cs. (2022): A Könnyen Érthető Kommunikáció mint a globális intralingvális fordítás egyik sajátos típusa. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica. 26/3. 67-83
Dzuganova, B. (2002): A brief outline of the development of medical English. Bratisl Lek Listy. 103/6. 223-227
Farkasné Gönczi, R. (2018): A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve magyar tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle. 16/1. 67-76
Farkasné Gönczi, R. (2021): Könnyen érthető kommunikáció – könnyen érthető élet. In: Farkasné Gönczi R. – Kármán B. (szerk.) (2021): Könnyen Érthető Kommunikáció, egyenlő esélyű hozzáférés. Nemzetközi szakmai konferencia tanulmánykötete. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar: Budapest. 7-25
Fogarasi, K. (2018): A diagnózis jelentése és jelentősége a beteg szemszögéből. In: Dombi J. – Farkas J. – Gúti E. (szerk.) Aszimmetrikus kommunikáció aszimmetrikus viszonyok. Szak Kiadó: Pécs
Gruiz, K. (é.n.): Hogyan készítsünk könnyen érthető környezetismereti segédanyagot? –Irányelvek. Down Alapítvány: Budapest
Goumovskaya, G. (2007): English for Medical Studies. English, 24. Online elérhető: http://eng.1september.ru/article.php?ID=200702407
Hansen-Schirra, S. – Maaß, C.: Easy Language – Plain Language – Easy Language Plus: Perspectives on Comprehensibility and Stigmatisation. In: Hansen-Schirra, S. (Ed.) – Maaß, C. (eds) (2020): Easy Language Research: Text and User Perspectives. Frank Thieme Verlag: Berlin. https://doi.org/10.26530/20.500.12657/42088
Horváth P. L. (2020): A Könnyen Érthető Kommunikációs Képzési programok képzésfejlesztésének története Magyarországon a fogyatékosággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény tükrében. Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola: Eger
Inclusion Europe és Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (2009a): Információt mindenkinek! A könnyen érthető kommunikáció európai alapelvei. ÉFOÉSZ - Inclusion Europe - Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége: Brüsszel – Budapest
Inclusion Europe és Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (2009b): Az egész életen át tartó tanulás oktatóinak képzése. Inclusion Europe – Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége: Brüsszel – Budapest
Inclusion Europe és Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (2009c): Ne írjon nekünk, nélkülünk! Hogyan vonjunk be értelmi fogyatékossággal élő embereket könnyen érthető szövegek készítésébe. Inclusion Europe - Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége: Brüsszel – Budapest
Kolyuzhina, V., Proskurina, A., Proskurina, O. (2024): Etymological analysis of the term «Stroke» in Russian, English and German medical terminology. In: Илунина, A. A. (отв. ред.) Наука преображает реальность – 2024: материалы Международной междисциплинарной научно-практической конференции, Воронеж, 1-3 апреля 2024 г. ВГЛТУ: Воронеж. https://doi.org/10.58168/REALITY2024_191-195
Kuna, Á. (2024): Az orvos-beteg kommunikáció nyelvészeti elemzése. Elmélet, gyakorlat, módszer. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest. https://doi.org/10.21862/BeszKutAlk2024/Kuna/6944
Kuna, Á. – Mány, D. (2021): „Rák, tumor, NPL”. A betegtájékoztató szövegtípusának terminológiai kérdései. In: Fóris, Á. – Bölcskei, A. (szerk.) (2021): Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti kutatások. Károli Gáspár Református Egyetem. L’Harmattan Kiadó: Budapest
Ladányi, M. (2005): A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Oszkó, B. – Sipos, M. (szerk.): Uráli grammatizáló. MTA Nyelvtudományi Intézet: Budapest
Mány, D. (2022): Információátadás és érzelmi dimenzió az orvosi szakfordításban. Fordítástudomány 24/1. 72 86. https://doi.org/10.35924/fordtud.24.1.5
Maaß, C. (2015): Leichte Sprache. Das Regelbuch. LIT Verlag: Berlin
Maaß, C. – Bredel, U. (2016): Leichte Sprache. Theoretische Grundlagen. Orientierung für die Praxis. DUDEN: Berlin
Maaß, C. (2020): Easy Language – Plain Language – Easy Language Plus: Balancing Comprehensibility and Acceptability. Frank Thieme Verlag: Berlin. https://doi.org/10.26530/20.500.12657/42089
Pusztai, F. (főszerk.) (2003): Magyar értelmező kéziszótár. 2. átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó: Budapest.
Péch, O. (2010): Korpusznyelvészeti módszer a fordításkutatásban. In: Zimányi, Á. (szerk.) (2010): A tudomány nyelve – A nyelv tudománya. XIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. MANYE – Eszterházy Károly Főiskola: Székesfehérvár – Eger
Roelcke, T. (2014): Zur Gliederung von Fachsprache und Fachkommunikation. Fachsprache. 36/3–4. 154-178. https://doi.org/10.24989/fs.v36i3-4.1305
United States Securities and Exchange Commission (1998): A Plain English Handbook: How to Create Clear SEC Disclosure Documents: Washington. Online elérhető: http://www.sec.gov/news/extra/handbook.htm
Varga, É. K. – Fogarasi, K. (2023): Determinologisation of Russian and German Medical Terms in the Wake of the Pandemic. In: Scientific, Administrative and Educational Dimensions of Terminology, The 5th International Conference on Terminology, Vilnius, 19–20 October 2023, Abstracts. Terminology Centre of the Institute of the Lithuanian Language: Vilnius
Varga, É. K. – Lengyel, I. (2023): A betegtájékoztatás nyelvi és betegjogi megfelelősége egy egészségügyi internetes portál „Orvos válaszol” rovatában. Porta Lingua. 2023/2. 29-39 https://doi.org/10.48040/PL.2023.2.3
Varga, É. K. – Vladár, Zs. – Gyenes, G. – Barta, A. (2024): “How shall I explain?”: Terminology Usage in Medical Inquiries and Responses on a Hungarian website. In: Fogarasi, K. – Mány, D. (eds) Semmelweis Medical Linguistics Conference 2024. Book of Abstracts: Implementation of Patient-centered Research Trends. Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézet: Budapest
Vorzsák, O. – Varga, É. K. – Vladár, Zs. (2024): Usage of Easy Language on German Patient Information Pages. In: Laborda, J. G. et al. (eds): 22nd AELFE Conference 2024. https://semmelweis.hu/szaknyelv/en/aelfe-2024-book-of-abstracts/
Internetes hivatkozások
évi CLIV. törvény az egészségügyről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.tv
évi LXXV. törvény a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1800075.tv
Barrierefreie-Informationstechnik-Verordnung (BITV 2.0) vom 11. Juli 2013. Bundesgesetzblatt I S. 2410. https://www.gesetze-im-internet.de/bitv_2_0/BITV_2_0.pdf
Behindertengleichstellungsgesetz (BGG) vom 27. Mai 2002. Bundesgesetzblatt I S. 2022. https://www.gesetze-im-internet.de/bgg/BGG.pdf
Bundesfachstelle Barrierfreiheit, 2025. Capito. https://www.capito.eu/leichte-sprache
Duden Onlinewörterbuch. https://www.duden.de/woerterbuch
Európai Parlament és Tanács. (2016). 2016/2102/EU irányelv a közszféra honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentességéről. (Web Accessibility Directive 2016/2102, WAD). Hivatalos Lap L327, 1–15. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A32016L2102
Európai Parlament és Tanács. (2019). 2019/882/EU irányelv a termékek és szolgáltatások akadálymentességi követelményeiről (European Accessibility Act, EAA). Hivatalos Lap L151, 70-115. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32019L0882
German Web 2023 (deTenTen23): https://app.sketchengine.eu/#dashboard?corpname=preloaded%2Fdetenten23_rft3
Gesetz zur Umsetzung der Richtlinie (EU) 2019/882 des Europäischen Parlaments und des Rates über die Barrierefreiheitsanforderungen für Produkte und Dienstleistungen und zur Änderung anderer Gesetze [Barrierefreiheitsstärkungsgesetz, BFSG]. Bundesgesetzblatt I S. 2970. https://www.bundesfachstelle-barrierefreiheit.de/DE/Fachwissen/Produkte-und-Dienstleistungen/Barrierefreiheitsstaerkungsgesetz/FAQ/faq.html?nn=0843b1e9-beed-4db2-91d5-c7378699003e#doc3b6cac20-a0bb-4b25-9f16-69d6e89b60cdbodyText20
Hungarian Web 2023 (huTenTen23): https://app.sketchengine.eu/#dashboard?corpname=preloaded%2Fhutenten23_hp2
Inclusion Europe: Információ mindenkinek, (2017): https://www.inclusion-europe.eu/wp-content/uploads/2017/06/HU_Information_for_all.pdf
Inclusion Europe: Information für alle, (2017): https://www.inclusion-europe.eu/wp-content/uploads/2017/06/DE_Information_for_all.pdf
Könnyen érthető kommunikáció alkalmazásához kapcsolódó módszertani ismeretek: https://konnyenertheto.gonczirita.hu/ismeret/modszertan/
Közös Európai Nyelvi Referenciakeret: https://europass.europa.eu/hu/common-european-framework-reference-language-skills
Lebenshilfe (1987-): Das Magazin in Leichter Sprache. https://www.lebenshilfe.de/informieren/publikationen/magazin-mit-leichter-sprache?srsltid=AfmBOoorWxAsEsaCHBUTv97Nwsq-Qo7cFvmrNaKpmciW0pjVLRqOUyei
Netzwerk Leichte Sprache: Die Regeln für Leichte Sprache (2022): https://www.netzwerk-leichte-sprache.de/fileadmin/content/documents/regeln/Regelwerk_NLS_Neuauflage-2022.pdf
Országgyűlés Hivatala: Az online tér akadálymentessége. Infojegyzet 2022/18. 2022. október 21. 1-3. https://www.parlament.hu/documents/10181/63291245/Infojegyzet_2022_18_akadalymentes_online_ter.pdf/8e3e33b7-23be-a6fe-ee96-5da97da8ccf8?t=1666339365852
