Empátia online

  • Szalai-Szolcsányi Judit Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet
  • Warta Vilmos Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet
  • Eklics Kata Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet
Kulcsszavak: empatikus kommunikáció, online tér, rossz hír közlése, verbális és nem-verbális kommunikáció, online orvos–beteg szituáció

Absztrakt

Az empátia kiemelt szerepet játszik az orvos–beteg együttműködésben, ezért elengedhetetlen, hogy az empatikus kommunikáció fejlesztése már az orvostanhallgatók képzése során megvalósuljon. Ehhez a leghatékonyabb módszer a valódi orvos–beteg szituációhoz hasonló helyzetek szimulációs gyakorlása. Az interakciók során alkalmazott empatikus kommunikáció nagymértékben elősegíti a terápiás együttműködést, a megértést. Ezért esett választásunk olyan érzelmileg komoly kihívást jelentő helyzetek vizsgálatára, amelyekben nagy szerepe van az empátiának, így a meggyőzést, ellenállást, valamint a rossz hír közlését gyakoroltató szituációkra. Az „Empatikus és asszertív kommunikáció a klinikai gyakorlatban” kurzust 2021 tavaszán a pandémia miatt online formában tudtuk megvalósítani. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy ha a konzultáció az orvos–beteg között személyes jelenléttel kivitelezhetetlen és a kommunikációs csatorna az online formára korlátozódik, milyen nyelvi eszközei, lehetőségei vannak egy orvosnak, hogy a sikeres terápia érdekében az empatikus kommunikációt maximálisan megvalósíthassa. Kérdésként merül fel, hogy vajon csökken-e a kommunikáció hatékonysága vagy újabb lehetőségeket adhat az online tér. Gyakorlataink során azt vizsgáltuk, hogy az orvostanhallgatók milyen nyelvi eszközökkel tudják megvalósítani az empatikus kommunikációt, milyen nem-verbális és verbális interakció jöhet létre egy ilyen speciális helyzetben.

Hivatkozások

Baile, W. F. – Buckman, R. – Lenzi R. et al. (2000): SPIKES – a six-step protocol for delivering bad news: application to the patient with cancer. The Oncologist. 5/4. 302–311.

https://doi.org/10.1634/theoncologist.5-4-302

Buda, B. (1986): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula kiadó: Budapest

Guidi, C. –Traversa,C. (2021): Empathy in patient care: from ‘Clinical Empathy’ to ‘Empathic Concern’. Medicine, Health Care and Philosophy. 24. 573–585.

https://doi.org/10.1007/s11019-021-10033-4

Németh, E. (2007): A meggyőző kommunikáció szerepe a gyógyításban. Medicalonline,

http://medicalonline.hu/cikk/a_meggyozo_kommunikacio_szerepe_a_gyogyitasban

Pilling, J. (2018): Orvosi kommunikáció. Medicina: Budapest

Rogers, C. R. (1959): A Theory of Therapy, Personality and Interpersonal Relationships as Developed in the Client-Centered Framework. In: S. Koch (ed.): Psychology. A Study of a Science. Vol. 3.Formulations of the Person and the Social Context. McGraw-Hill: New York. 184–256

Silverman, J. – Kurtz, S. – Draper, J. (2013): Skills for Communicating with Patients. Radcliffe Publishing Ltd: London

Megjelent
2023-07-14
Rovat
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás