Szkizofréniával élő beteg-orvos párbeszédek nyelvészeti elemzése egy esettanulmány alapján
Absztrakt
Jelen tanulmány egy interdiszciplináris kutatás első eredményeit kívánja bemutatni. Nemzetközi viszonylatban számos tanulmány vizsgálta a szkizofréniával élő betegek nyelvhasználatát pragmatikai aspektusból. A kutatás célja egy olyan interdiszciplináris vizsgálati módszer kidolgozása, amelynek segítségével lehetővé válhat a feltételezhetően visszatérő nyelvi mintázatok leírása és kategorizálása. Az esettanulmány első lépéseként a deiktikus elemek meglétét vizsgáltuk 1 szkizofréniával élő betegnél és 1 kontroll személynél. A kutatási korpuszt pszichológus és szkizofréniával élő beteg közötti párbeszédek alkotják. A párbeszédekben megjelenő irányítási szempontok Hemingway The End of Something című novellájára vonatkozó, 14 kérdést foglalnak magukban. A kérdésekre adott válaszok alapján vizsgálhatóak a betegek mentalizációs képességei. A beszélgetések hangfelvételen kerültek rögzítésre. Az elemzés első lépéseként a WMA hangfájlok bevitele után a beszélt nyelvi szövegek átírását a Folker 1.2 transzkripciós program végzi. A kvalitatív elemzés a korpuszban előforduló deiktikus szókapcsolatokra irányul, melyek a mentalizáció nyelvi jegyeit tükrözik. A kvalitatív módszer segítségével funkcionális nyelvészeti szempontból elemezzük a párbeszéd során feltett 14 kérdésre adott választ. Az eddigi kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy a szkizofréniával élő betegek nyelvhasználata zavarokat, hiányosságokat tükröz mind mikrolingvisztikai (beleértve a fonológiát, morfológiát és szintaxist), mind makrolingvisztikai szinten, pragmatikai aspektusból. Reményeink szerint a kutatás eredményei további eszközt nyújthatnak a szakemberek számára az eredményesebb pszichoterápiás konzultációkhoz és esetleges jövőbeli kommunikációs tréningekhez.
Hivatkozások
Bigi, S. (2016). Communicating (with) Care. IOS Press: Amsterdam, Berlin, Washington, DC
Doddel-Feder, D. et al. (2013): Using Fiction to Assess Mental State Understanding: A New Task for Assessing Theory of Mind in Adults. PLoS One. 8/11.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0081279
Herold, R. (2005): Doktori (PhD) Értekezés Tézisei: Mentalizációs Deficit Szkizofréniában. Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar: Pécs
Hinzen, W. – Rosselló, J. (2015): The linguistics of schizophrenia: thought disturbance as language pathology across positive symptoms. Frontiers in Psychology. 6.
https://doi.org/10.3389/fpsyg.2015.00971
Kidd, D. C. – Castano, E. (2013): Reading Literary Fiction Improves Theory of Mind. Science. 342/6156. 377-380. DOI: https://doi.org/10.1126/science.1239918
Langdon, R. et al. (2017): Impairments of spontaneous and deliberative mentalizing co-occur, yet dissociate in schizophrenia. British Journal of Clinical Psychology. 56.372-387.
https://doi.org/10.1111/bjc.12144
McKenna, P. J. – Oh, T. (2005): Schizophrenic Speech: Making Sense of Bathroots and Ponds That Fall In Doorways, Cambridge University Press: New York
Pilling, J. (2018): Orvosi kommunikáció a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Zrt: Budapest
Sebastian, C. L. et al. (2012): Neural processing associated with cognitive and affective Theory of Mind in adolescents and adults, SCAN. 7. 53-63.
https://doi.org/10.1093/scan/nsr023
Tátrai, Sz. (2011): Bevezetés a Pragmatikába-Funkcionális Kognitív Megközelítés. Tinta Könyvkiadó: Budapest
Tényi, T. (2009): Családorvosi Vademecum-Pszichiátria. Pécsi Orvostudományi Egyetem Továbbképző Központ: Pécs
Thibaudeau, É. et al. (2017): Improving Theory of Mind in Schizophrenia by Targeting Cognition and Metacognition with Computerized Cognitive Remediation: A Multiple Case Study. In: Iwata, N. (ed.) (2017): Schizophrenia Research and Treatment.
https://doi.org/10.1155/2017/7203871
Turner, R. – Felisberti, F. M. (2017): Measuring Mindreading: A Review of Behavioral Approaches to Testing Cognitive and Affective Mental State Attribution in Neurologically Typical Adults. Frontiers in Psychology. 8/ 47.
https://doi.org/10.3389/fpsyg.2017.00047
Internetes hivatkozások
Erdős, K.: A deixis megjelenési formái a prozódiában, ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, 2010.02.18-i előadás.
http://www.nytud.hu/alknyelvdok11/prez/Erdos%20Klaudia.pdf [Hozzáférés: 2020.01.21.]
Schmidt, Th. – Schütte, W. (2011): Folker, Transkriptionseditor für das „Forschungs- und Lehrkorpusgesprochenes Deutsch“ (FOLK) Transkriptionshandbuch.
http://agd.ids-mannheim.de/download/FOLKER-transcription_manual.pdf
World Health Organization: Mental disorders affect one in four people.
http://www.who.int/whr/2001/media_centre/press_release/en. [Hozzáférés:2018.07.01.]
