Jogszabályok köznyelvre történő intralingvális fordítása és a laikusok számára érthető jog

Absztrakt

A jogi szaknyelv és a jogi szakmai nyelvhasználat számos összefüggésben vizsgálható: elemezhetjük a jogászok által használt nyelv sajátosságait, a jogi szaknyelv és a köznyelv közötti eltéréseket, összehasonlíthatjuk a jogi szaknyelv írott és beszélt változatát, leírhatjuk a jogi szaknyelv rétegeit, a jogi terminusok sajátosságait, beszélhetünk jogfilozófiáról, jogi pragmatikáról, jogi szemantikáról, továbbá a jog és nyelv kapcsolatának számos egyéb aspektusáról. A felsorolt vizsgálati szempontok szorosan kapcsolódnak a jogi nyelvművelés területéhez is, amelynek legfőbb feladata a jogi szakszerűség, a nyelvi igényesség és az érthetőség kritériumainak vizsgálata az összehangolhatóság tükrében. Az alábbiakban az „Érthető jog – A jogról könnyedén” című hírlevél 2024. évi számaiból vett példák alapján azt mutatom be, hogy mennyiben tér el a jogszabály eredeti szövege attól a jogszabályi magyarázattól, amelyet a hírlevél szerzői készítettek szövegegyszerűsítéssel a laikusok számára érthető nyelven. A jogszabályok köznyelvi magyarázata latin kifejezések és jogi terminusok nélkül, egyszerű mondatok segítségével történik, ami az intralingvális, vagyis a magyarról magyarra történő nyelven belüli fordítás egyik speciális esete. A tanulmányban bemutatott kutatás célja a hírlevelekben szereplő jogszabályok és azok köznyelvi magyarázatának összehasonlító intralingvális fordításszempontú szövegelemzése, valamint azoknak az intralingvális fordítási műveleteknek a feltárása, amelyek hozzájárulnak a szövegegyszerűsítéshez és az érthetőség növeléséhez.