Fogsérülésekkel kapcsolatos online betegtájékoztatók terminológiai vizsgálata
Kulcsszavak:
fogorvosi terminológia, fogsérülések, online betegtájékoztatás, korpuszalapú elemzés, szaknyelvi nyelvhasználat
Absztrakt
A fogsérülések az összes fogászati sérülés 11,1%-át teszik ki, fő fajtái a törések és kimozdulások. A páciensek gyakran az interneten keresnek információkat arról, hogy mi a teendő fogsérülés esetén. A jelen kutatásban tíz fogorvosi klinika, valamint az egészségvonal.hu és a házipatika.com portál fogsérülésekkel kapcsolatos betegtájékoztatóiból épített korpusz alapján vizsgáljuk a terminusok használatát. A Sketch Engine szoftver segítségével a kulcsszavas kereséssel kiemelt terminusokat összehasonlítottuk a fogsérülések nemzetközi terminológiájához igazodó, különböző fogsérülések ellátásával kapcsolatos ajánlásokban használt magyar nyelvű terminológiával. Vizsgálatunk célja a laikus közönség számára írt betegtájékoztatókban használt fogorvosi terminológia feltérképezése, a köznyelvivel azonos, illetve a laikusok nyelvi kompetenciájával is értelmezhető terminusok összegyűjtése, a fogsérülésekkel kapcsolatos terminusok magyarázó stratégiáinak megfigyelése, és ennek alapján ajánlások megfogalmazása a hatékony betegtájékoztatás és betegedukáció érdekében. Elemzésünk alapján megállapítottuk, hogy a betegtájékoztatókban a fogsérülések magyar terminológiája vernakuláris elemekből építkezik és köznyelvi kompetenciával érthető, de a laikusok szakmai hozzáértésének hiánya miatt magyarázatra szorul.
Hivatkozások
Andreasen, J. O. – Andreasen, F. – Andersson, L. (1994): Textbook and Color Atlas of Traumatic Injuries to the Teeth. 3rd ed. Blackwell Munksgaard: Copenhagen
Antal, G. et al. (2020): A fogorvosi és szájsebészeti ellátásokhoz társuló idegsérülés szövődmények: Betegtájékoztató célú szakmai oldalak. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Tanszék: Pécs
Bán, Á. et al. (2018): Fogászati sérülésekről készült látleletek komplex terminológiai, fogászati és igazságügyi orvosszakértői elemzése. Orvosi Hetilap 159/51. 2154–2161. https://doi.org/10.1556/650.2018.31212
Biró, E. – Kovács, G. – Nagy, I. K. (2022): Szókincsváltozások és determinologizáció a covid19-járvány idején. In: Navracsics J. – Bátyi, Sz. (szerk.) Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II.: Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan. https://mersz.hu/dokumentum/m1020nynyk2__140
Boles, C. D. – Liu, Y. – November-Rider, D. (2016): Readability Levels of Dental Patient Education. Brochures The Journal of Dental Hygiene 90/1. 1–7.
Buzás, K. et al. (2014): Traumás fogsérülések ellátásával kapcsolatos ismeretek vizsgálata Dél-Magyarországon. Fogorvosi Szemle 107/4. 115–123.
Constantinovitsné Vladár, Zs. (2025): Kell(ett)-e nekünk magyar nyelvű tudomány? Filologia.hu 26/3-4. 5–21. https://doi.org/10.59648/filologia.2025.3-4.1
Endreiné Szemők, I. – B. Papp, E. (2025): Az orvosi szaknyelvi rétegek egyes terminológiai kérdései a Covid1001 önkéntes egészségügyi szakfordítócsoport fordításainak tükrében. In: Fogarasi, K. – Ittzés, D. – Varga, É. K. – Vágási, T. (szerk.) Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság II.: Nyelvi közvetítés és beszédkutatás. Online elérhető: https://mersz.hu/dokumentum/m1298tudas__39 . https://doi.org/10.1556/9789636640989.4
Fields, A. M. – Freiberg, C. S. – Fickenscher, A. – Shelley, K. H. (2008): Patients and jargon: are we speaking the same language? Journal of Clinical Anesthesia. 20/5. 343–346. https://doi.org/10.1016/j.jclinane.2008.02.006
Fogarasi, K. (2020): Fogsérülések megnevezéseinek terminologizáltsági foka fogorvosi-szájsebészeti látleletekben. Porta Lingua 2020. 111–122. https://doi.org/10.48040/PL.2020.10
Fóris, Á. (2013): A szaknyelvek szociolingvisztikai és terminológiai megközelítése. In: Kontra, M. – Németh, M. – Sinkovics, B. (szerk.) Elmélet és empíria a szociolingvisztikában: válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia előadásaiból. Gondolat Kiadó: Budapest 163–173.
Fóris, Á. (2015): A terminológia szerepe a többnyelvű Európában. In: Benő, A. – Fazakas, E. – Zsemlyei, B. (szerk.) Többnyelvűség és kommunikáció Kelet-KözépEurópában. (MANYE XXVI) Erdélyi Múzeum Egyesület: Kolozsvár 25–34.
Fóris, Á. (2019): A magyar nyelv a tudományban. A terminológia helye, szerepe és feladatai. Magyar Tudomány 180/3. 406–416. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.3.11
Gera, I. (1993) Angol–magyar fogorvosi szótár. Golden Book Kiadó: Budapest
Heltai P. (2004): Terminus és köznyelvi szó. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének szakmai rendezvényéről és kutatásaiból. Szent István Egyetem: Gödöllő 25–45.
Heltai, N. – Baráth, Z. – Kereszty É. (2016): Fogászati jellegű sérülések törvényszéki vizsgálata. Orvosi Hetilap 157/11. 430–435. https://doi.org/10.1556/650.2016.30393
Heltai, P. – Gósy, M. (2005): A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra. Magyar Nyelvőr 129/4. 473 487
Hermann, P. et al. (2021): Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a traumásan sérült fogak ellátásáról. Egészségügyi Közlöny. 71/13, 1303-1348 http://neak.gov.hu/pfile/file?path=/letoltheto/EOSZEF_letoltheto_doku/002113-2021_A_traumasan_serult_fogak_ellatasarol&inline=true
Horváth, Á. (2023): Betegbiztonság és hatékony kommunikáció multikulturális és többnyelvű egészségügyi intézményekben. Nemzetközi jó gyakorlatok hazai adaptálásának lehetőségei. Alkalmazott Nyelvtudomány 23/1. 5–34
Humbert-Droz, J. – Picton, A. – Condamines, A. (2019): How to build a corpus for a tool-based approach to determinologisation in the field of particle physics. Research in Corpus Linguistics 7. 1–17 https://doi.org/10.32714/ricl.07.01
Humbert-Droz, J. (2021): Définir la déterminologisation : approche outillée en corpus comparable dans le domaine de la physique des particules. Linguistique. Université Toulouse le Mirail – Toulouse II; Université de Genève: Genève
Keszler, B. – Kaán, M. (2003): A fogak elnevezésének alakulása a magyarban. Magyar Orvosi Nyelv 1. 9–26
Kuna Á. – Ludányi Zs. (2018): Terminológiai elvek az orvosi szaknyelvben és a gyógyító kommunikációban. Problémák, tendenciák, ideológiák. In: Fóris Á. – Bölcskei A. (szerk.) Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. L’Harmattan Kiadó – OFFI Zrt.: Budapest. 120–139
Kuna, Á. (2024): Az orvos-beteg kommunikáció nyelvészeti elemzése: Elmélet, gyakorlat, módszer. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest. https://doi.org/10.21862/BeszKutAlk2024/Kuna/6944
Ladányi, M. (2005): A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Oszkó, B. – Sipos, M. (szerk.) Uráli grammatizáló. MTA Nyelvtudományi Intézet: Budapest
Lanstyák, I. (2019): A funkcióigés szerkezetek néhány általános kérdéséről. Fórum Társadalomtudományi Szemle. 21/4. 61–91
Mány, D. (2024): Támogató kommunikáció betegtájékoztató szövegekben és fordításukban. L’Harmattan Kiadó: Budapest
Pálinkás, M. – Patonai, Z. – Fogarasi, K. (2023): Terminology of dental injuries in English-Hungarian comparison In: XXIII. SZOKOE Nemzetközi Szaknyelvi Konferencia: Szinergia és innováció a szaknyelvoktatásban és -kutatásban. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar: Pécs
Petti, S. – Glendor, U. – Andersson, L. (2018): World traumatic dental injury prevalence and incidence, a meta-analysis. One billion living people have had traumatic dental injuries. Dental Traumatology 34/2. 71 86. https://doi.org/10.1111/edt.12389
Pusztai, F. (főszerk.) (2003): Magyar értelmező kéziszótár. 2. átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó: Budapest
Rébék-Nagy, G. (2010): Szaktudás, nyelvtudás, szaknyelv. In: Dobos, Cs. (szerk.): Szaknyelvi kommunikáció. Tinta Könyvkiadó: Budapest
Roelcke, T. (2014): Zur Gliederung von Fachsprache und Fachkommunikation. Fachsprache 36/3-7. 154–178. https://doi.org/10.24989/fs.v36i3-4.1305
Rózsa, B. – Németh, A. (2024): A tejfogak baleseti sérülései és azok ellátása. Nővér 37/2. 10–14. https://doi.org/10.55608/nover.37.0006
Temmerman, R. (2000): Towards New Ways of Terminology Description. The Sociocog-nitive Approach. John Benjamins Publishing Company: Amsterdam–Philadelphia. https://doi.org/10.1075/tlrp.3
Varga, É. K. – Lengyel, I, (2023): A betegtájékoztatás nyelvi és betegjogi megfelelősége egy egészségügyi internetes portál „Orvos válaszol” rovatában. Porta Lingua. 2023/2. 29–39 https://doi.org/10.48040/PL.2023.2.3
Varga, É. K. – Márton, E. – Indig, B. – Sárközi-Lindner, Zs. – Palkó, G. (2023): Erdélyi és anyaországi orvosi terminológia pandémia idején. Alkalmazott Nyelvtudomány. 23/1. 76–95
Varga, É. K. – Vladár, Zs. – Gyenes, G. – Barta, A. (2024): “How shall I explain?”: Terminology Usage in Medical Inquiries and Responses on a Hungarian website. In: Fogarasi, K. – Mány, D. (eds.) Semmelweis Medical Linguistics Conference 2024. Book of Abstracts: Implementation of Patient-centered Research Trends. Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézet: Budapest
Vorzsák, O. – Vladár, Zs. – Varga, É., K. (2025): A könnyen érthető kommunikáció alkalmazhatósága magyar betegtájékoztató oldalakon. Porta Lingua. 2025/2. 37–49. https://doi.org/10.48040/PL.2025.2.4
Antal, G. et al. (2020): A fogorvosi és szájsebészeti ellátásokhoz társuló idegsérülés szövődmények: Betegtájékoztató célú szakmai oldalak. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Tanszék: Pécs
Bán, Á. et al. (2018): Fogászati sérülésekről készült látleletek komplex terminológiai, fogászati és igazságügyi orvosszakértői elemzése. Orvosi Hetilap 159/51. 2154–2161. https://doi.org/10.1556/650.2018.31212
Biró, E. – Kovács, G. – Nagy, I. K. (2022): Szókincsváltozások és determinologizáció a covid19-járvány idején. In: Navracsics J. – Bátyi, Sz. (szerk.) Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II.: Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan. https://mersz.hu/dokumentum/m1020nynyk2__140
Boles, C. D. – Liu, Y. – November-Rider, D. (2016): Readability Levels of Dental Patient Education. Brochures The Journal of Dental Hygiene 90/1. 1–7.
Buzás, K. et al. (2014): Traumás fogsérülések ellátásával kapcsolatos ismeretek vizsgálata Dél-Magyarországon. Fogorvosi Szemle 107/4. 115–123.
Constantinovitsné Vladár, Zs. (2025): Kell(ett)-e nekünk magyar nyelvű tudomány? Filologia.hu 26/3-4. 5–21. https://doi.org/10.59648/filologia.2025.3-4.1
Endreiné Szemők, I. – B. Papp, E. (2025): Az orvosi szaknyelvi rétegek egyes terminológiai kérdései a Covid1001 önkéntes egészségügyi szakfordítócsoport fordításainak tükrében. In: Fogarasi, K. – Ittzés, D. – Varga, É. K. – Vágási, T. (szerk.) Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság II.: Nyelvi közvetítés és beszédkutatás. Online elérhető: https://mersz.hu/dokumentum/m1298tudas__39 . https://doi.org/10.1556/9789636640989.4
Fields, A. M. – Freiberg, C. S. – Fickenscher, A. – Shelley, K. H. (2008): Patients and jargon: are we speaking the same language? Journal of Clinical Anesthesia. 20/5. 343–346. https://doi.org/10.1016/j.jclinane.2008.02.006
Fogarasi, K. (2020): Fogsérülések megnevezéseinek terminologizáltsági foka fogorvosi-szájsebészeti látleletekben. Porta Lingua 2020. 111–122. https://doi.org/10.48040/PL.2020.10
Fóris, Á. (2013): A szaknyelvek szociolingvisztikai és terminológiai megközelítése. In: Kontra, M. – Németh, M. – Sinkovics, B. (szerk.) Elmélet és empíria a szociolingvisztikában: válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia előadásaiból. Gondolat Kiadó: Budapest 163–173.
Fóris, Á. (2015): A terminológia szerepe a többnyelvű Európában. In: Benő, A. – Fazakas, E. – Zsemlyei, B. (szerk.) Többnyelvűség és kommunikáció Kelet-KözépEurópában. (MANYE XXVI) Erdélyi Múzeum Egyesület: Kolozsvár 25–34.
Fóris, Á. (2019): A magyar nyelv a tudományban. A terminológia helye, szerepe és feladatai. Magyar Tudomány 180/3. 406–416. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.3.11
Gera, I. (1993) Angol–magyar fogorvosi szótár. Golden Book Kiadó: Budapest
Heltai P. (2004): Terminus és köznyelvi szó. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének szakmai rendezvényéről és kutatásaiból. Szent István Egyetem: Gödöllő 25–45.
Heltai, N. – Baráth, Z. – Kereszty É. (2016): Fogászati jellegű sérülések törvényszéki vizsgálata. Orvosi Hetilap 157/11. 430–435. https://doi.org/10.1556/650.2016.30393
Heltai, P. – Gósy, M. (2005): A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra. Magyar Nyelvőr 129/4. 473 487
Hermann, P. et al. (2021): Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a traumásan sérült fogak ellátásáról. Egészségügyi Közlöny. 71/13, 1303-1348 http://neak.gov.hu/pfile/file?path=/letoltheto/EOSZEF_letoltheto_doku/002113-2021_A_traumasan_serult_fogak_ellatasarol&inline=true
Horváth, Á. (2023): Betegbiztonság és hatékony kommunikáció multikulturális és többnyelvű egészségügyi intézményekben. Nemzetközi jó gyakorlatok hazai adaptálásának lehetőségei. Alkalmazott Nyelvtudomány 23/1. 5–34
Humbert-Droz, J. – Picton, A. – Condamines, A. (2019): How to build a corpus for a tool-based approach to determinologisation in the field of particle physics. Research in Corpus Linguistics 7. 1–17 https://doi.org/10.32714/ricl.07.01
Humbert-Droz, J. (2021): Définir la déterminologisation : approche outillée en corpus comparable dans le domaine de la physique des particules. Linguistique. Université Toulouse le Mirail – Toulouse II; Université de Genève: Genève
Keszler, B. – Kaán, M. (2003): A fogak elnevezésének alakulása a magyarban. Magyar Orvosi Nyelv 1. 9–26
Kuna Á. – Ludányi Zs. (2018): Terminológiai elvek az orvosi szaknyelvben és a gyógyító kommunikációban. Problémák, tendenciák, ideológiák. In: Fóris Á. – Bölcskei A. (szerk.) Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. L’Harmattan Kiadó – OFFI Zrt.: Budapest. 120–139
Kuna, Á. (2024): Az orvos-beteg kommunikáció nyelvészeti elemzése: Elmélet, gyakorlat, módszer. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest. https://doi.org/10.21862/BeszKutAlk2024/Kuna/6944
Ladányi, M. (2005): A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Oszkó, B. – Sipos, M. (szerk.) Uráli grammatizáló. MTA Nyelvtudományi Intézet: Budapest
Lanstyák, I. (2019): A funkcióigés szerkezetek néhány általános kérdéséről. Fórum Társadalomtudományi Szemle. 21/4. 61–91
Mány, D. (2024): Támogató kommunikáció betegtájékoztató szövegekben és fordításukban. L’Harmattan Kiadó: Budapest
Pálinkás, M. – Patonai, Z. – Fogarasi, K. (2023): Terminology of dental injuries in English-Hungarian comparison In: XXIII. SZOKOE Nemzetközi Szaknyelvi Konferencia: Szinergia és innováció a szaknyelvoktatásban és -kutatásban. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar: Pécs
Petti, S. – Glendor, U. – Andersson, L. (2018): World traumatic dental injury prevalence and incidence, a meta-analysis. One billion living people have had traumatic dental injuries. Dental Traumatology 34/2. 71 86. https://doi.org/10.1111/edt.12389
Pusztai, F. (főszerk.) (2003): Magyar értelmező kéziszótár. 2. átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó: Budapest
Rébék-Nagy, G. (2010): Szaktudás, nyelvtudás, szaknyelv. In: Dobos, Cs. (szerk.): Szaknyelvi kommunikáció. Tinta Könyvkiadó: Budapest
Roelcke, T. (2014): Zur Gliederung von Fachsprache und Fachkommunikation. Fachsprache 36/3-7. 154–178. https://doi.org/10.24989/fs.v36i3-4.1305
Rózsa, B. – Németh, A. (2024): A tejfogak baleseti sérülései és azok ellátása. Nővér 37/2. 10–14. https://doi.org/10.55608/nover.37.0006
Temmerman, R. (2000): Towards New Ways of Terminology Description. The Sociocog-nitive Approach. John Benjamins Publishing Company: Amsterdam–Philadelphia. https://doi.org/10.1075/tlrp.3
Varga, É. K. – Lengyel, I, (2023): A betegtájékoztatás nyelvi és betegjogi megfelelősége egy egészségügyi internetes portál „Orvos válaszol” rovatában. Porta Lingua. 2023/2. 29–39 https://doi.org/10.48040/PL.2023.2.3
Varga, É. K. – Márton, E. – Indig, B. – Sárközi-Lindner, Zs. – Palkó, G. (2023): Erdélyi és anyaországi orvosi terminológia pandémia idején. Alkalmazott Nyelvtudomány. 23/1. 76–95
Varga, É. K. – Vladár, Zs. – Gyenes, G. – Barta, A. (2024): “How shall I explain?”: Terminology Usage in Medical Inquiries and Responses on a Hungarian website. In: Fogarasi, K. – Mány, D. (eds.) Semmelweis Medical Linguistics Conference 2024. Book of Abstracts: Implementation of Patient-centered Research Trends. Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézet: Budapest
Vorzsák, O. – Vladár, Zs. – Varga, É., K. (2025): A könnyen érthető kommunikáció alkalmazhatósága magyar betegtájékoztató oldalakon. Porta Lingua. 2025/2. 37–49. https://doi.org/10.48040/PL.2025.2.4
Megjelent
2026-07-22
Folyóirat szám
Rovat
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás
Copyright (c) 2026 Magdolna Pálinkás, Éva Katalin Varga
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
