A neologizmusokról emberi és gépi logikával
Résumé
A tanulmány a mai magyar nyelv neologizmusainak témaköréhez kapcsolódik. A szerzőnek a témakörben végzett nagyobb kutatásai (Sólyom 2014, 2020b) óta eltelt öt-tíz évben feltételezhetően formálódtak a nyelvhasználók tapasztalatai a neologizmusok témakörében a szakmai és a hétköznapi magyarnyelv-használatba beáramló új szavak és nyelvi formák nagy mennyiségének, valamint a mesterséges intelligencia megjelenésének köszönhetően. A tanulmány egy olyan kutatást mutat be, amelyet a szerző 2018-19-ben mérnökök, 2024-ben bölcsészhallgatók körében végzett, illetve a mesterséges intelligencia segítségével 2024-ben. A humán adatközlőknek saját ötletelés alapján listát (mérnökök), illetve gondolattérképet (egyetemisták) kellett készíteniük a neologizmusokról: mi jut eszükbe a terminusról, tudnának-e példákat hozni rá. A kutatás második szakaszában a szerző MI-n alapuló programok, a ChatGPT és egy prezentációkészítő szoftver, a SlidesGPT számára adta meg feladatként az ötletelést. Az eredmények a neologizmusokkal kapcsolatban a következő kérdésekre adnak választ: 1) milyen „naiv” ismerete van a 2024. évi felmérésben részt vevő adatközlőknek a neologizmusokról, és hogyan jelennek meg ezek a grafikus ábrákon; 2) milyen hasonlóságok és különbségek jelennek meg a mérnökök, illetve a bölcsészhallgatók által említett neologizmusok grammatikai és szemantikai felépítésében; 3) milyen információkat gyűjtött a témában 2024-ben a szoftver és milyen módon rendezte el őket; 4) tapasztalhatóak-e közös pontok az emberi és a gépi összefoglalókban, és ha igen, melyek ezek.
Références
Balogh, A. – Földesi, T. (2008): A minőségügy magyar terminusainak értelmezése. Magyar Terminológia. 1/2. 243–260. https://doi.org/10.1556/MaTerm.1.2008.2.5
Croft, W. (2000): Explaining Language Change. An Evolutionary Approach. Longman: Harlow – New York.
Dobos, Cs. (szerk.) (2010): Szaknyelvi kommunikáció. Miskolci Egyetem – Tinta Könyvkiadó: Miskolc – Budapest
Fóris, Á. (2013): A szaknyelvek szociolingvisztikai és terminológiai megközelítése. In: Kontra, M. – Németh, M. – Sinkovics, B. (eds) (2013): Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. (Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia – Szeged, 2012. augusztus 30. – szeptember 1. – előadásaiból.). Gondolat Kiadó: Budapest.
Kurtán, Zs. (2003): Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest
Minya, K. (2003): Mai magyar nyelvújítás – szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Tinta Könyvkiadó: Budapest
Sólyom, R. (2018): A kérdőíves felmérések szerepe kognitív szemantikai és stilisztikai elemzésekben. In: Domonkosi, Á. – Simon, G. (szerk): Nyelv, poétika, kogníció. Elmélet és módszer a poétikai kutatásban. Líceum Kiadó: Eger
Sólyom, R. (2019 [2014]): A mai magyar neologizmusok szemantikája. Nyelvtudományi Értekezések 165. sz. Akadémiai Kiadó: Budapest. https://doi.org/10.1556/9789634544265
Sólyom, R. (2020a): Szaknyelvi szemantika. Funkcionális kognitív elemzések. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó: Budapest
Sólyom, R. (2020b): Neologisms in Hungarian Terms of Quality Assurance. Taikomoji kalbotyra (Applied Linguistics). 14. 72-81. https://www.journals.vu.lt/taikomojikalbotyra/article/view/19190/18345 https://doi.org/10.15388/Taikalbot.2020.14.6
Szathmári, I. (2004): Stilisztikai lexikon: stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. Tinta Könyvkiadó: Budapest
Szathmári, I. (főszerk.) (2008): Alakzatlexikon: a retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Tinta Könyvkiadó: Budapest
Tolcsvai Nagy, G. (2012): A stílus szociokulturális tényezőinek kognitív nyelvészeti megalapozása. In: Tátrai, Sz. – Tolcsvai Nagy, G. (szerk.) (2012): A stílus szociokulturális tényezői. Kognitív stilisztikai tanulmányok. ELTE: Budapest. 19–49
