Az állami szintű katasztrófavédelem elemzési szempontjai nemzetközi környezetben
Absztrakt
Nemzetközi környezetben számtalan különböző katasztrófavédelmi rendszerrel találkozhatunk, és különbözőségüknél fogva tevékenységük is sokféle lehet. Napjainkban a magyar szakirodalomban nincs egy egységes, átfogó elemzési modell, mely széles körben alkalmazható lenne más országok katasztrófavédelmének leírására és elemzésére. A külföldi veszélyhelyzet-kezelés kutatásával és a rendszerek elemzése során nyert következtetések levonásával, azok adaptációjának vizsgálatával a magyar katasztrófa elhárítást is fejleszthetjük. A katasztrófavédelem fogalmát többféle módon értelmezhetjük, mely megközelítések meghatározzák az adott ország elemzési kereteit is. Az egységes értelmezéshez egy, a leíró elemzést elősegítő modell létrehozására van szükség. Mivel a téma aktuális, ezért írásomban, egy nemzetközi környezetben is alkalmazható elemzési modellt mutatok be, ezzel is segítve a hazai szakemberek munkáját.
Hivatkozások
A „2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelem és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról.” 2011. Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. URL: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100128.TV (utolsó letöltés: 2016.július 2.).
A "290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.” 2011. Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye URL: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100290.KOR
(utolsó letöltés: 2016. július 13.).
A Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola Képzési Terve. É. n. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. URL: http://akk.uni-nke.hu/uploads/media_items/a-kdi-kepzesiterve. original.pdf (utolsó letöltés: 2016. július 16.).
Baán Péter et al. (szerk.) 2014. Magyarország védelmi igazgatása a közigazgatás új környezetében. Budapest: HM Zrínyi Nonprofit Kft. – Zrínyi Kiadó.
(Prof. Dr.) Bukovics Istvány. „Bemutatkozás.” É. n. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. URL: http://akk.uni-nke.hu/oktatas/doktori-kepzes/bemutatkozas, (utolsó letöltés:2016. július 16.).
Cannon, Terry – Schipper, Lisa (szerk.) 2014. World Disaster Report. Genf: International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies.
中央防災会議. 2016. „ 防災基本計画.” (Központi Katasztrófavédelmi Tanács. „Katasztrófavédelmi alapterv.”) URL: http://www.bousai.go.jp/taisaku/keikaku/pdf/kihon_basic_plan160216.pdf (utolsó letöltés: 2017. február 22.).
Deák András. 2007. Biztonsáspolitikai kézikönyv. Budapest: Osiris.
Dey, Balaka – Dingh, R. B. 2006. Natural hazards and disaster management. Delhi:Natural Hazards and Disaster Management.
Effenberger, Gustav. 1913. Die Welt in Flammen. Hannover: Rechts-, Staats- und Sozialwissenschaftlicher Verlag GmbH.
Fóris Ágota és Rihmer Zoltán. 2007. A szótárak minősítési kritériumairól. Fordítástudomány 9 (1), 109−113.
Gazdag Ferenc (szerk.) 2011. Biztonsági tanulmányok – Biztonságpolitika. Budapest:Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.
Dr. Hadnagy Imre József. 2006. „A tűzjelzés fejlődése a XX. század közepéig.” In Tűzoltó Múzeum évkönyv 2006. Budapest, VII. Tűzoltó Múzeum, 16–44.
Hanny Ákos. 2013. „Katasztrófavédelem a Kínai Népköztársaságban.” Tajvani Véndiákok Magyar Egyesülete. URL: http://mytaiwan.hu/wpcontent/uploads/2013/12/Hanny-%C3%81kos-A283katasztr%C3%B3fav%C3%A9delem-a-K%C3%ADnai-N%C3%A9pk%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1gban.pdf (utolsó letöltés 2016.július 11.).
Intergovermental Oceonagraphic Commission. 2016. Tsunami Glossary. Párizs: IOC of UNESCO.
Dr. Janza Frigyes. 2004. „Társaság céljai.” Magyar Rendészettudományi Társaság. URL: http://www.rendeszet.hu/celok (utolsó letöltés: 2016. július 11.).
Kende György. É. n. „Bemutatkozás.” Nemzeti Közszolgálati Egyetem.URL: http://hhk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/doktori-iskolak/katonai-muszakidoktori-iskola/bemutatkozas (utolsó letöltés: 2016. július 7.).
Khan, Himayatullah, Vasilescu, Laura Giurca, Khan, Asmatullah. 2008. „Disaster Management Cycle – a Theoretical Approach.” Management and Marketing Journal 6.1, 43–50.
Kuti, Rajmund és Földi, László. 2012. „Extreme weather phenomena, improvement of preparedness.” HADMÉRNÖK 7:(3), pp. 60–65.
Kuti Rajmund, Nagy Ágnes: Weather Extremities, Challenges and Risks in Hungary, ACADEMIC AND APPLIED RESEARCH IN PUBLIC MANAGEMENT SCIENCE 14:(4) pp. 299–306. (2015) http://uni-nke.hu/uploads/media_items/aarms-vol-14_-issue4_-2015.original.pdf
Mógor Judit. 2009. Katasztrófavédelem. Budapest: CompLex Kiadó.
内閣府。2015 年。日本の災害対策。東京: 日本の内閣府。(Japán Miniszterelnöki Hivatal. 2015. A japán katasztrófaelhárítás. Tokió: Japán Miniszterelnöki Hivatal.)
Dr. Pintér Sándor. 2016. „Alapító okirat.” Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. 2016. április 4. URL:
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/szervezet/BM_OKF_alapito_okirat_20160404.pdf (utolsó letöltés: 2016. április 4.).
Schweickhardt Gotthilf. 2015. „A katasztrófavédelmi igazgatás rendszere, továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálata.” PhD. diss. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola.
Szabó József (ed.) 1995. Hadtudományi lexikon. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság.
Szakács, Alexandru. 1994. „Redefiening active volcanoes: a discussion.” Bull Volcano 56: 321–325.
„Szervezet.” É. n. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. URL: http://www. katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra (utolsó letöltés
április 2.).
Dr. Szilágyi János – Dr. Szabó Károly. 1986. A tűzrendészet fejlődése az őskortól a modern időkig. Budapest: BM Könyvkiadó.
„Terminology.” 2007. The United Nations Office for Disaster Risk Reduction 2007. augusztus 30. URL: https://www.unisdr.org/we/inform/terminology (utolsó letöltés: 2016. július 6.).
The International Disaster Database. „Database.” É. n. Centre for Research on the Epidemiology of Disasters. URL: http://emdat.be/ (utolsó letöltés: 2016. július 27.).
Tótfalusi István. 2001. „Magyar etimológiai nagyszótár.” Budapest: Arcanum (Adatbázis URL: http://www.szokincshalo.hu/szotar/, utolsó letöltés 2016. július 6. – a nyomtatott mű elektronikus adatbázisa)
„Types of disasters: Definition of hazard.” É. n. International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies. URL: http://www.ifrc.org/en/what-we-do/disastermanagement/about-disasters/definition-of-hazard/ (utolsó letöltés: 2016. július 17.).
United Nation Environment Programme. 2012. Managing post-disaster debris: the Japanese experience. Genf: United Nations Environment Programme.
Warfield, Corina. É. n. „The Disaster Management Cycle.” The Global Development Research Center. URL: http://www.gdrc.org/uem/disasters/1-dm_cycle.html (utolsó letöltés: 2016. július 17.).
„What is disaster management?” 2014. World Confederation for Physical Therapy 2014. június 18. URL: http://www.wcpt.org/disaster-management/what-is-disastermanagement(utolsó letöltés: 2016. július 3.).
„What is Public Administration? – Meaning and its Definition” É. n. Management Study Guide. URL: http://www.managementstudyguide.com/what-is-publicadministration.htm (utolsó letöltés: 2016. július 16.).