Magyarországi nukleáris reaktorok katasztrófavédelmi szempontú bemutatása

Absztrakt

Hazánknak az atomenergia és a nukleáris kutatás területén rendkívül komoly múltja és potenciálja van. Magyarország első nukleáris létesítményét, a Csillebércen található kutatóreaktort 1959-ben helyezték üzembe, mely komoly lépés volt a nukleáris tudomány és technika területén, lehetővé tette hazánk bekapcsolódását a tudományterület nemzetközi kutatásaiba. A sorban a második nukleáris létesítményünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóreaktora, mely az első teljesen magyar tervezésű és építésű reaktor 1971-óta szolgálja a nukleáris oktatást és gyakorlati képzést. Az ezen létesítményekben szerzett elméleti és gyakorlati tudás és tapasztalat tette lehetővé a hetvenes évek második felében a Paksi Atomerőmű tervezését, kivitelezését, majd 1982-es villamos hálózatra csatlakozását. A villamos energia fogyasztás lassú ütemű, de folyamatos emelkedése szükségessé teszi az atomerőművi kapacitás bővítését, mely életre hívta a Paks 2 atomerőművi projektet, melynek keretében két darab atomerőművi blokk kerül kiépítésre a paksi telephelyen. A nukleáris reaktorok üzemeltetése azonban a magas szintű szakmai kompetenciák mellett igen komoly biztonsági és védelmi szempontú felkészültséget igényel, mind az üzemeltető, mind az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer részéről. A szerző célja, hogy nukleáris témakörben rávilágítson a biztonsági kérdésekre a jelenleg üzemelő reaktorok esetében.