Tűzoltók megküzdési mechanizmusai

Kulcsszavak: munkahelyi stressz, poszttraumatikus stressz zavar (PTSD), pszichológiai kiégés, rezíliencia

Absztrakt

A tűzoltók feladatellátásuk során nagyobb kockázatnak vannak kitéve a pszichológiai kiégés, a depresszió és más mentális rendellenességek kialakulása tekintetében. Ezen problémák pszichológiai kezelési lehetőségei az egyéni megküzdési stratégiákra fókuszálnak. A tanulmány célja, hogy bemutassa a hivatásos tűzoltók körében előforduló stressz hatásait, valamint a megküzdési stratégiák típusait az Olson Multisystem Assessment of Stress and Health (MASH) modell felhasználásával. A bemutatásra kerülő kutatásban öt városi tűzoltóság részéről 82 hivatásos tűzoltó vett részt. A megküzdési stratégiák vizsgálatához a „Stresszesemény leküzdése” valamint a „Megküzdés és Stressz Profil” kérdőívet alkalmaztuk. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a „vonulós” állomány tagjai munkájuk során jelentős mértékben vannak kitéve a stressz-hatásoknak és az állomány döntő többsége adekvát megküzdési stratégiákkal reagál azokra. Mindez arra utal, hogy a vizsgált populáció számára a munka
jellege miatt több képzést és pszichológiai támogatást kell biztosítani, mely hozzájárul a munkahelyi stressz-kezeléshez. Mivel az adatokat statisztikai analízis alá nem vetettük, azok nem tekinthetők tudományosan relevánsnak.

Hivatkozások

Theleritis, C. - Psarros, C. - Mantonakis, L. - Roukas, D. - Papaioannou, A. - Paparrigopoulos, T. - Bergiannaki, J. (2020): Coping and Its Relation to PTSD in Greek Firefighters. The Journal of Nervous and Mental Disease, 208(3): 252-259. doi: 10.1097/NMD.0000000000001103

Nydegger, R. V. – Nydegger, L. A. – B. Frank (2011): Post-Traumatic Stress Disorder And Coping Among Career Professional Firefighters. American Journal of Health Sciences, 2(1):11. DOI: 10.19030/ajhs.v2i1.4365

Smith, D. L. – Haller, J. M. – Korre, M. – Sampani, K. – Grossi Porto, L. – Fehling, P. C. – Chistophi, C. A. – Kales, S. N. (2019): The Relation of Emergency Duties to Cardiac Death Among US Firefighters. The American Journal of Cardiology, 123(5): 736-741. doi: 10.1016/j.amjcard.2018.11.049

Soteriades, E. S. – Smith, D. L. – Tsismenakis, A. J. – Baur, D. M. – Kales, S. N. (2011): Cardiovascular disease in US firefighters: a systematic review. Cardiol Review, 19(4):202–215. doi: 10.1097/CRD.0b013e318215c105

Plutchik, R. – van Praag, H. – Conte, H. R. – Picard, S. (1989): Correlates of Suicide and Violent risk 1: The suicide risk measure. Comprehensive Psychiatry, 30, 4, 296-302. https://doi.org/10.1016/0010-440X(89)90053-9

Lee, S-S. – Jeong, S – Choi, Y-S. (2019): The Effect of stress coping on resilience of firefighters. Biomedical Research, 30(2): 340-345. doi: 10.35841/biomedicalresearch.30-19-087

Csizmadia, R. (2014): Stressz, megküzdés és burnout empirikus vizsgálata hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagjaival. tudományos diákköri dolgozat, Rendőrtiszti Főiskola, Budapest

Endler, N. S. & Parker, J. D. A. (1999): Coping Inventory for Stressful Situations: Manual (2nd ed.). Toronto: Multi-Health Systems.

Han, K. – Burns, G. N. – Weed, N. C. – Hatchett, G. T. - Kurokawa, N. K. S. (2009): Evaluation of an Observer Form of the Coping Inventory for Stressful Situations. Educational and Psychological Measurement, 69(4): 675-695. Doi: 10.1177/0013164409332220

Olson, D. H. (1997, 2013): Family Stress and Coping. Dreman, S. (ed.): The Family on the Threshold of the 21st Century, London: Erlbaum. 259-283.

Chamberlin, M. J. A. & Green, H. J. (2010): Stress and coping strategies among firefighters and recruits. Journal of Loss and Trauma, 15(6): 548-560. doi.org/10.1080/15325024.2010.519275

Megjelent
2023-12-14
Hogyan kell idézni
FarkasJ. (2023). Tűzoltók megküzdési mechanizmusai. Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem Online Szakmai, tudományos folyóirata, 6(3), 94-106. Elérés forrás https://ojs3.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/13726
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek