A földrengéseket követő helyreállítások tudományos kutatási nehézségei
Absztrakt
A földregések következményeinek felszámolása a bekövetkezett károk, valamint a helyreállítás tényleges értékének függvényében a helyreállítás folyamatának kutatását alapvetően differenciálja. A közelmúltban történt horvátországi földrengések eddig becsült kárértékei, valamit a tényleges helyreállítás és újjáépítés épített környezeti vonatkozásaiban a teljesítményösszehasonlítások és a bevált gyakorlati elemzések folyamatát is befolyásolja. A tanulmány szerzői a kutatási területeik kapcsolatában, optimalizált eljárásokat keresnek a fejlesztési lehetőségek viszonyában.
Hivatkozások
Kiss, A. (2020): A természeti katasztrófákat követő helyreállítás-értékelő rendszer fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Debrecen, 239 p.
Curkovic, M. – Svetina, L. – Košec, A. (2021): Double jeopardy; What happens when an epidemic is followed by an earthquake? Spatial and Spatio-temporal Epidemiology Vol. 36., February 2021, pp. 100402
Croatian Government – Word Bank (2020): Croatia Earthquake, Rapid Damage and Needs Assessment 2020. 102 p., WEB: https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages/dokumenti/Potres/RDNA_web_04082020.pdf
Downloaded: 25.01.2021
International Federation of Red Cross (IFRC) (2021): Croatia: Petrinja Earthquake Response - Emergency appeal. WEB: https://reliefweb.int/report/croatia/croatia-petrinjaearthquake-response-emergency-appeal-n-mdrhr004-15-january-2021 Downloaded: 19.01.2021
Yi, H. – Yang, J. (2014): Research trends of post disaster reconstruction: The past and the future. Habitat International. 2014. Iss. 42. pp. 21-29.
Peacock, W. G. – Dash, N. – Zhang, Y. – Van Zandt, S. (2018): Post-Disaster Sheltering, Temporary Housing and Permanent Housing Recovery. pp. 569-587. In: Rodríguez, H. – Donner, W. – Trainor, J. E. (2018): Handbook of Disaster Research. In: Handbooks of Sociology and Social Research. 2nd Edition. (Ed. DeLamater, J.) 635 p. ISBN 978-3-319-63253-7
Macapayag, N. – Amisic, G. (2015): Trends and Patterns in Natural Disaster Management in Europe and Central Asia 1993-2014. Policy Lab Research Report. Vol.3. 2015, 56 p. WEB:
https://cps.ceu.edu/sites/cps.ceu.edu/files/attachment/basicpage/143/ceu-policylab-ifrc-natural-disaster-mgmt-europe-and-central-asia-2015.pdf Downloaded: 25.01.2021
Rouhanizadeh, B. –Kermanshachi, S. –Nipa, T. J. (2020): Exploratory analysis of barriers to effective post-disaster recovery. International Journal of Disaster Risk Reduction. Vol. 50, 2020, 101735
Orabi, W. – El-Rayes, K-. – Senouci, A.B. – Al-Derham, H. (2009): Optimizing postdisaster reconstruction planning for damaged transportation networks, J. Construct. Eng. Manag. Vol. 135, Iss. 10. pp. 1039–1048.
Schwab, J. –Topping, K.C. – Eadie, C. – Deyle, R.E. – Smith, R.A. (2014): “Planning for Postdisaster recovery.” PAS Rep, American Planning Association, Washington, D.C., 2014. No. 576.
Miles, S.B. – Green, R.A. – Svekl, W. (2012): Disaster risk reduction capacity assessment for precarious settlements in Guatemala City, Disasters Vol.36, Iss. 3., pp. 365–381.
Lam, N.S.N. – Reams, M. – Li, K. – Li, C. – Mata, L. (2015): Measuring community resilience to coastal hazards along the Northern Gulf of Mexico. Nat. Hazards Rev. Vol. 17., Iss. 1., 04015013.
Lyons, M. (2009): Building back better: the large-scale impact of small-scale approaches to reconstruction. World Dev. Vol. 37., Iss. 2., pp. 385–398.
Chang, Y. – Wilkinson, S. – Potangaroa, R. – Seville, E. (2010): Interpreting resourcing bottlenecks of post-wenchuan earthquake reconstruction in China, Int. J. Strat. Property Manag. Vol. 14., Iss. 4., pp. 314–331.
Islam, R. – Walkerden, G. –Amati, M. (2017): Households’ experience of local government during recovery from cyclones in coastal Bangladesh: resilience, equity, and corruption, Nat. Hazards. Vol. 85. Iss. 1 pp. 361–378.
Jordan, E. – Javernick-Will, A. (2013): Indicators of community recovery: content analysis and Delphi approach, Nat. Hazards Rev. Vol. 14. Iss. 1., pp. 21–28.
Rónai, M. (2014): Szervezetfejlesztés a közszolgálatban (ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel, Magyary Program). Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 46 p. (ISBN 978-615-5491-30-6) http://vtki.uni-nke.hu/uploads/media_items/szervezetfejlesztesa-kozszolgalatban.original.pdf, download: 01.03.2017
Budai, B. B. (2008): E-közigazgatás axiomatikus megközelítésben. Doktori PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola, Pécs, 359 p. http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/budai-balazs-benjamin/budai-balazs-benjamin-vedesertekezes.pdf, letöltés dátuma: 2017. november 22.
Atalić, J. – Hak, S. (2014): National disaster risk assessment in the Republic of Croatia – seismic risk (in Croatian), Faculty of Civil Engineering in collaboration with Ministry of Construction and Physical Planning and National Protection and Rescue Directorate
Novak, M. Š. –Atalic, J. –Uroš, M. –Prevolnik, S –Nastev, M. (2019): Seismic risk reduction in Croatia: mitigating the challenges and grasping the opportunities. Scientific Symposium FUTURE TRENDS IN CIVIL ENGINEERING Zagreb, Croatia, 17 October 2019, pp. 72-109. DOI: https://doi.org/10.5592/CO/FTCE.2019.04
Markusic, S. – Herak, M. (1999): Seizmic zonation of Croatia. Natural Hazards. Vol. 18. 1999. pp. 85-269.
Lokmer, I. – Herak, M. – Panza, G. F. – Vaccari, F. (2002): Amplification of strong ground motion in the city of Zagreb, Croatia estimated by computation of syntetic seizmograms. Soil Dynamics and Earthquake Engineering. Vol. 22. 2002, pp. 105-113.
International Medical Corps (2020): Croatia Earthquake Situation Report #1. WEB: https://reliefweb.int/report/croatia/croatia-earthquake-situation-report-1-december-31-2020
Downloaded: 19.01.2021
Hung, H.C. –Ho, M.C. –Chen, Y.J. – Chian, C.Y. –Chen, S.Y. (2013): Integrating longterm seismic risk changes into improving emergency response and land-use planning: a case study for the Hsinchu City, Taiwan, Nat. Hazards Vol. 69., 2013, pp. 491–508.
Šipoš, T. K. – Hadzima-Nyarko, M. (2017): Rapid seismic risk assessment. International Journal of Disaster Risk Reduction Vol. 24., 2017, pp. 348–360.
Croatian Bureau of Statistics (2011): Census 2011, Occupied dwellings by period of construction, type of building and number of households in dwelling, WEB: www.dzs.hr
Atalić, J. – Šavor Novak, M. – Uroš, M. (2018): Updated risk assessment of natural disasters in Republic of Croatia – seismic risk assessment (in Croatian), Faculty of Civil Engineering in collaboration with Ministry of Construction and Physical Planning and National Protection and Rescue Directorate, 2018.
Atalić, J. – Krolo, J. – Damjanović, D. – Uroš, M. – Sigmund, Z. – Šavor Novak, M., Hak, S. – Korlaet, L. – Košćak, J. – Duvnjak, I. – Bartolac, M. – Serdar, M. – Dokoza, I. – Prekupec, F. – Oreb, J. – Mušterić, B. (2013): Study on earthquake risk reduction in the City of Zagreb, Phase 1–6 (in Croatian), Faculty of Civil Engineering, Department of Engineering Mechanics, 2013-2018.
Varga, P. – Grafarend, E. (2019): Influence of Tidal Forces on the Triggering of Seismic Events In: Geodynamics and Earth Tides Editor; Rossi, Giuliana; Braitenberg, Carla Geodynamics and Earth Tides Observations from Global to Micro Scale Springer International Publishing pp. 55-63.
Bondár, I. –Galsa, A. – Gráczer, Z. –Gribovszki, K. – Győri, E. – Kiss, J. – Kiszely, M. –Lenkey, L. – Süle, B. – Szanyi, Gy. (2018): Hungarian national report on IASPEI (2015-2018) Geomatikai Közlemények / Publications In Geomatics. Vol. 21., pp. 127-143.
Ambrusz J. (2019): Katasztrófák következményeinek felszámolása, valamint a helyreállítás, újjáépítés vezetés-irányítási, műszaki feladatainak lehetséges megoldásai. Doktori (PhD) értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola, Budapest, 171 p.
