A 2001. évi tiszai árvíz során károsodott települések helyreállításának és újjáépítésének tapasztalatai

Absztrakt

 2001. március első hetében az esőzés és hóolvadás együttes hatására jelentős árhullám alakult ki a Felső-Tiszán. A vízszint 36 óra alatt több mint 7 m-t emelkedett, március 6-án a tivadari szakaszon minden addig észlelt vízállást meghaladó, 1014 cm-es értéket ért el. Március 6-án Tarpánál a töltés mintegy 3 km hosszban megcsúszott, majd gyors egymásutánban két egymáshoz közeli helyen átszakadt. Mintegy 140 millió m³ víz áradt a beregi öblözet déli területére. A felgyülemlett víz elvezetése érdekében a 41-es számú főutat két helyen át kellett vágni. Az Ukrán területről átfolyó vizek, illetve a Túr magas vízállása miatt Sonkád felett gátsuvadás következett be, Kispalád térségében 5-800 m-es szakaszon a Palád patak gátján átbukott a víz. A 2001. évi tavaszi tiszai árhullám, a Tarpa térségében bekövetkezett gátszakadás és a 41-es számú főút átvágása következtében az árvíz elöntötte a teljes beregi öblözetet és jelentős károkat okozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több településein is. Az előzetesen felmérések szerint a személyi tulajdonú lakóépületekben, önkormányzati tulajdonban lévő építményekben, egyéb (egyházi tulajdonú, műemlék) épületekben, önkormányzati utakban, hidakban, más műtárgyakban, az agráriumban, az állami vízkár-elhárítási létesítményekben, elsőrendű árvízvédelmi művekben, valamint a közút és vasúthálózatban keletkeztek károk.

 2001. március 11-én megkezdődött előbb a térség keleti régiójában, majd az árvíz vonulásával  párhuzamosan a többi településen is a fertőtlenítés, az omlásveszélyes épületekből a megmaradt ingóságok kimentése, biztonságos tárolásuk megoldása, az elhullott állatok összegyűjtése és elszállítása. A fertőzésveszély elhárítása után megkezdődött a közmű szolgáltatás visszaállítása, az összeomlott-, életveszélyes épületek elbontása, a lakosság visszatelepítése.

A Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság (HÚTB) működésével kapcsolatos feladatok végrehajtása munkabizottságok létrehozásával valósult meg. Kialakításra került a Veszélyhelyzeti Központ, az Újjáépítési Koordinációs Munkabizottság, a Felügyeleti Munkabizottság, a Pénzügyi Munkabizottság, a Lakosság Elhelyezési Munkabizottság, valamint az Egyházi és Műemléki Bizottság. A kiadott intézkedés általánosságban, részleteiben, munkabizottságonként tartalmazta a végrehajtandó feladatokat, a munkabizottságok tagjait. A végrehajtandó feladataik közül koncentráltan a HÚTB működéséhez szükséges döntéselőkészítési-, végrehajtási, valamint a felügyeleti-, ellenőrzési tevékenység elveit rögzítette. A helyreállítás és újjáépítés megszervezésében és végrehajtásában elsőbbséget kapott a fedél nélkül maradtak otthonhoz juttatása, a károsult lakóépületek helyreállítása.

Az 1033/2001. (IV.12.) Korm. határozat alapján a helyreállítás és újjáépítés alapvetően építési szolgáltatás formájában történő természetbeni térítéssel történt. Ennek megfelelően egy kellő kapacitással és tőkeerővel rendelkező konzorcium – Közkereseti Társaság jött létre, három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és három országos illetékességű vállalkozás bevonásával. A Közkereseti Társaság létrehozását követően a kivitelező és a HÚTB elnöke, mint megrendelő között a fővállalkozási szerződés 2001. április 17-én került megkötésre. Az alvállalkozók száma mintegy 240 volt; csúcsidőszakban közel 10 ezren dolgoztak az építkezéseken.

A táj építészeti hagyományaihoz igazodó új épületek ajánlati tervpályázatára beérkezett 170 pályaműből április 5-én a bíráló bizottság 17 tervet fogadott el. A tervek adaptálása 3-4 napos határidővel történt, míg az építési tervek engedélyezése szintén 3-4 napot vett igénybe. Hátráltatták azonban az engedélyek kiadását a rendezetlen tulajdoni viszonyok; a lakcím bejelentkezések elmulasztása, a tulajdonostársak eltérő nyilatkozatai, az örökösödési eljárások. A tervezés során rendező elv volt a beregi településekre jellemző építészeti motívumok megjelenése (tornác, homlokzati díszek), illetve az elsősorban mezőgazdaságra berendezkedett, falusi életvitelre alkalmas helyiségek kialakítása.

 2001 év májusában elkezdődtek az új lakóépületek kivitelezési munkálatai. A károsodott építmények bontásának szükségességét statikusok igazolták, továbbá statikai szakvélemények készültek lakóépületenként. A tulajdonosok a tervek közül a megsemmisült lakóingatlan hasznos alapterületével közel azonos alapterületű tervtípus kiválasztásával, személyi adatainak közlésével fejezték ki újjáépítésre vonatkozó szándékukat. A kiválasztott tervtípust a megbízott építészek a helyszínre adaptálták. Az elkészült „Építési engedélyezési tervdokumentáció” és a szükséges közmű-hozzájárulások után a területileg illetékes I. fokú Építésügyi Hatóság építési engedélyt adott ki a jelzett határidőn belül. A kivitelezési munkálatok folyamán a Károsult és Megrendelő érdekeit a jelen lévő műszaki ellenőrök képviselték. Építési napló vezetésével és folyamatos helyszínbejárással látták el feladataikat. Számlázás, szükséges pótmunka elrendelése csak a hozzájárulásukkal, engedélyükkel történhetett. A kivitelező készre-jelentése után került sor a műszaki átadás–átvételi eljárás lefolytatására az érintettek részvételével. A használatbavételi engedélyezési tervdokumentáció, a Károsult egyetértő aláírása után került az I. fokú Építésügyi Hatóságra, melyek alapján Használatbavételi Engedély kiadására került sor.

A helyreállíthatónak ítélt lakott lakóingatlanok tulajdonosainak kártalanítása az 1033/2001. (IV. 12.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően újjáépítési, építési szolgáltatás formájában történt meg. A helyreállítandó munkálatok tételes kimutatását lakóépületenként a Kivitelező készítette el. A felsorolt szükséges munkálatokat, azok jogosságát a műszaki ellenőr és az újjáépítési biztos ellenőrizte. Annak tényét és megfelelő kivitelezését aláírásával igazolta. A „Helyreállítási Megállapodást”, azaz a tételes műszaki adatlapot, a hatósági Kárfelmérő lapot a tulajdoni lap másolat alapján a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Közigazgatási Hivatal jegyezte ellen. Ellenjegyzés előtt a megállapodást alakhelyes kitöltése után a károsult, a műszaki ellenőr, az újjáépítési biztos és a kivitelező egyetértőleg aláírta. Az ellenjegyzett megállapodás alapján kezdte a kivitelező a helyreállítási munkálatokat.

A 2001. évi beregi árvizet követően az érintett térségben keletkezett károk helyreállítása és újjáépítése, a helyreállítási és újjáépítési folyamatok eredménye során normalizálódott. A lakhatás alapvető feltételei megvalósultak, az intézmények folytatni tudták tevékenységüket. Az újjáépült Bereg, a helyi építészeti hagyományok megőrzésével, a kor igényeinek megfelelő színvonalon tudott az ott élők számára otthont teremteni. A károk felszámolása során prioritást élveztek a lakhatást biztosító személyi tulajdonú lakóingatlanok újjáépítése, helyreállítása. 2001. szeptemberéig helyreállításra kerültek az önkormányzati tulajdonban lévő kötelező oktatási célokat szolgáló intézmények, iskolák, óvodák, az oktatás zavartalan biztosítása érdekében.