Adatok a Duna–Tisza köze flórájának ismeretéhez
Absztrakt
Jelen dolgozatban a Duna–Tisza közén a közelmúltban megfigyelt florisztikai adataimat adom közre. Összesen 117 edényes növényfaj előfordulásait mutatom be, melyek közül 27 vé dett, 3 fokozottan védett faj. Mivel a Duna–Tisza köze tájképileg meglehetősen változatos régió, ezért adataim is igen sokféle élőhelyről származnak: zavart és természetes száraz-, mezofil- és üde gye pek, erdőszegélyek, különböző gyomtársulások. Emellett jelentős számú adatot közlök többféle másod lagos élőhelyekről is: telepített erdők, temetők, épületek, vasút menti élőhelyek, rézsűk, mezsgyék, kiszáradt csatornamedrek, vízzel telt csatornák, illetve urbán környezetben található ruderális élőhelyek. Adataim összesen kilenc kistáj területét érintik, melyek közül a legfontosabbak a Bácskai löszös síkság, a Bugaci-homokhát, a Dorozsma–Majsai-homokhát, a Kiskunsági-homokhát és a Kiskunsági löszös hát. Védett növények közül érdemes kiemelni a következő fajok újabb előfordulási adatait: Apium repens, Epipactis bugacensis, E. atrorubens, Ophrys sphegodes, Muscari botryoides, Ranunculus illyricus, Vicia biennis. Növényföldrajzi szempontból legjelentősebb a Galium tenuissimum, G. parisiense, Spiranthes spiralis és Bifora radians egy-egy új adata a Kiskunságban, illetve az Ornithogalum refractum jellemző előfordulása a Praematricum területén. Másodlagos élőhelyről öt páfrányfaj jelenlétét mutatom be, melyek közül egynek (Asplenium ceterach) nem volt korábbi adata az Alföldről. Közlöm néhány idegenhonos faj újabb lokalitását is; ezek egy részének országos szinten is alig ismert néhány előfordulása vagy irodalmi adata (Echium plantagineum, Persicaria orientalis, Periploca graeca), illetve jónéhányuk a Duna–Tisza köze szempontjából számít kevéssé ismertnek (pl. Lepidium densiflorum, L. virginicum, Geranium purpureum, Taeniatherum caput-medusae, Humulus scandens). A közlemény számos olyan faj előfordulását is tárgyalja, melyeknek az adott térségből vagy kistájból nem volt korábbi adatuk, vagy csak archív adataik ismertek, esetleg adathiányosak (Alcea biennis, Arabis glabra, Arctium minus, Chenopodium botrys, Ch. murale, Herniaria incana, Melilotus dentatus, Potentilla inclinata, Reseda luteola, Vicia pannonica subsp. striata, Vulpia myuros stb.). Ezek mellett né hány hínárfaj új adatát is közlöm a Duna–Tisza közéről (pl.: Najas marina, Lemna gibba, Wolffia arrhiza).
Hivatkozások
Aradi E., Erdős L., Cseh V., Tölgyesi Cs., Bátori Z. 2017: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához II. Kitaibelia 22(1): 104–113. https://doi.org/10.17542/kit.22.104
Aradi E., Margóczi K., Krnács Gy. 2007: Gyepmaradványok védelme és kezelése: a dél-kiskunsági semlyékek példája. Természetvédelmi Közlemények 13: 199–208.
Bagi I., Kovács G., Székely Á. 1998: A Crocus reticulatus Stev. előfordulása a kunfehértói holdrutás erdőben. Kitaibelia 3(2): 231–233.
Bagi I., Székely Á. 2006: Az Elymus elongatus (Host) Runemark, magas tarackbúza előfordulása a Kiskunság déli részén – a korábbi lelőhelyek rövid áttekintése. Botanikai Közlemények 93(1-2): 77–92.
Balanyi L. 1957: Baja és környéke néhány érdekes növénye. Botanikai Közlemények 47(1-2): 350.
Balogh L., Dancza I., Király G. 2004: A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.) Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 61–92.
Balogh L., Dancza I. 2006: Japán komló (Humulus japonicus). In: Botta-Dukát Z., Mihály B. (szerk.) Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10, Budapest, pp. 337–360.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 330 pp.
Bartha D., Schmidt D., Tiborcz V. 2019: Magyarország edényes flórájának online elterjedési atlasza (Atlas Florae Hungariae). A honlap felépítése és az adatbázis-építés kilátásai. Kitaibelia 24(2): 238–252. https://doi.org/10.17542/kit.24.238
Bátori Z., Erdős L., Cseh V., Tölgyesi Cs., Aradi E. 2014: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához I. Kitaibelia 19(1): 89–104.
Bauer N. 2022: Kiegészítések Külső-Somogy és a Balaton déli partmelléke flórájához és növényföldrajzához. Botanikai Közlemények 109(2): 109–163. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2022.109.2.109
Biró M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9(2): 357–376.
Boros Á. 1923: Florisztikai közlemények I. Botanikai Közlemények 21: 84–97.
Boros Á. 1935: A nagykőrösi homoki erdők növényvilága. Erdészeti Kísérletek 37: 1–24.
Boros Á. 1936: A Duna–Tisza köze kőriserdői és zsombékosai. Botanikai Közlemények 33: 84–97.
Boros Á. 1952: A Duna–Tisza köze növényföldrajza. Földrajzi Értesítő 1: 39–53.
Csathó A. I. 2009: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége. Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.
Csathó A. I. 2010: A madarasi Marhajárás. In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.) „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt”. Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003–2009. MTA ÖBKI, Vácrátót. 248–253.
Csathó A. I., Csathó A. J. 2010: A dombegyházi Battonyai út egy védelmet érdemlő mezsgyeszakaszának flórája. Crisicum 6: 33–57.
Csáky P. 2018: A Turjánvidék északi részének florisztikai szempontból jelentős növényfajai. Rosalia 10: 145–252.
Csecserits A., Botta-Dukát Z., Kröel-Dulay Gy., Lhotsky B., Ónodi G., Rédei T., Szitár K., Halassy M. 2016: Tree plantations are hot-spots of plant invasion in a landscape with heterogeneous land-use. Agriculture, Ecosystems & Environment 226: 88–98. https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.03.024
Csecserits A., Jakab G., Rédei T. 2021a: Új adventív faj Magyarország flórájában: az útifűlevelű kígyószisz (Echium plantagineum). Kitaibelia 26(2): 199–206. https://doi.org/10.17542/kit.26.199
Csecserits A., Bakró-Nagy Zs., Kelemen A., Rédei T., Tóth G., Tölgyesi Cs. 2021b: A Leymus arenarius előfordulása a Kiskunságban. Kitaibelia 26(1): 106–108. https://doi.org/10.17542/kit.26.106
Csiky J., Baráth K., Csikyné Radnai É., Deme J., Wirth T., Zurdo J. A., Kovács D. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VIII. Kitaibelia 23(2): 238–261. https://doi.org/10.17542/kit.23.238
Csongor Gy. 1957: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén I. A zsombói erdő. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2: 216–236.
Csongor Gy. 1981: Páfrányok az Alföldön. In: Juhász A. (szerk.) Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1981. Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szeged 179–185.
Dancza I. 2011: Adatok a japán komló (Humulus japonicus Sieb. et. Zucc.) hazai terjedéséhez. Növénytani Szakülések. Botanikai Közlemények 98(1-2): 174–175.
Deme J., Palla B., Haszonits Gy., Csiky J., Baráth K., Kovács D., Zurdo Jorda A., Erzberger P., Wolf M., Papp V., Schmidt D. 2019: Taxonomical and chorological notes 9 (94–98). Studia botanica hungarica 50(2): 379–389. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.2.379
Demeter L. 2022: A Dél-Nyírség páfrányflórája (Pteridopsida). Kitaibelia 27(2): 162–182. https://doi.org/10.17542/kit.27.014
Dorotovičová Cs. 2013: Man-made canals as a hotspot of aquatic macrophyte biodiversity in Slovakia. Limnologica 43(4): 277–287. https://doi.org/10.1016/j.limno.2012.12.002
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. 876 pp.
Endrédi A., Molnár A., Nagy J. 2012: A kunsági bükköny (Vicia biennis L.) ex-situ védelme. Természetvédelmi Közlemények 18: 150–158.
Erdős L., Cseh V., Bátori Z. 2013: New localities of protected and rare plants in southern Hungary. Tiscia 39: 17–21.
Erdős L., Aradi E., Bátori Z., Tölgyesi Cs. 2018: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához III. Kitaibelia, 23(2): 197–206. https://doi.org/10.17542/kit.23.197
Farkas E., Aszalósné Balogh R., Bauer N., Lőkös L., Matus G. 2022: Taxonomical and chorological notes 16 (164–177). Studia Botanica Hungarica 53(2): 249–266. https://doi.org/10.17110/StudBot.2022.53.2.249
Fekete R. 2021: Utak hatása a növényi sokféleségre. Egyetemi doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács, Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola, 123 pp.
Felföldy L. 1990: Hínárhatározó. Vízügyi Hidrobiológia 18: 1–144.
Galera H., Sudnik-Wójcikowska B., Wierzbicka M., Jarzyna I., Wiłkomirski B. 2014: Structure of the flora of railway areas under various kinds of anthropopression. Polish Botanical Journal 59(1): 121–130. https://doi.org/10.2478/pbj-2014-0001
Gombocz E. (szerk.) 1945: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii I-II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 1083 pp.
Gulyás G. 2013: A kunsági bükköny (Vicia biennis L.) előfordulása Püspökladány mellett. Kitaibelia 18(1-2): 178.
Hábenczyus A. A., Tölgyesi Cs., Pál R., Kelemen A., Aradi E., Bátori Z., Sonkoly J., Tóth E., Balogh N., Török P. 2022: Increasing abundance of an invasive C4 grass is associated with larger community changes away than at home. Applied Vegetation Science 25(2): 1–11. https://doi.org/10.1111/avsc.12659
Hargitai Z. 1937: Nagykőrös növényvilága I. A flóra. Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézet dolgozatai, Debrecen 17: 1–55.
Hargitai Z. 1940: Nagykőrös növényvilága II. A homoki növényszövetkezetek. Botanikai Közlemények 37: 205–240.
Haszonits Gy., Molnár Cs., Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Tóth E., Gnotek P., Nagy J., Korda M., Ádám Sz., Malatinszky Á., Riezing N., Jóna Z., Séllei D. 2021: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XIII. Kitaibelia 26(1): 85–88. https://doi.org/10.17542/kit.26.85
Hollós L. 1896: Növényzet. In: Ifj. Bagi L. (szerk.) Kecskemét multja és jelene. Tóth L. Nyomdája, Kecskemét, pp. 77-147.
Hollós L. 1909: Adatok Kecskemét vidékének flórájához. Magyar Botanikai Lapok 8: 215–217.
Kelemen A., Valkó O., Kröel‐Dulay Gy., Deák B., Török P., Tóth K., Miglécz T., Tóthmérész B. 2016: The invasion of common milkweed (Asclepias syriaca) in sandy old‐fields – is it a threat to the native flora? Applied Vegetation Science 19(2): 218–224. https://doi.org/10.1111/avsc.12225
Kevey B. 1989: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez V. Botanikai Közlemények 76(1–2): 83–96.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 616 pp.
Király G., Horváth F. 2000: Magyarország flórájának térképezése: lehetőségek a térképezés hálórendszerének megválasztására. Kitaibelia 5(2): 357–368.
Király G., Király A. 2018: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez III. Botanikai Közlemények 105(1): 27–96. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.1.27
Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.) 2008: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. 248 pp.
Kis Sz. 2022: Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon. Kitaibelia 27(1): 86–101. https://doi.org/10.17542/kit.27.001
Korda M., Schmidt D., Vidéki R., Haszonits Gy., Tiborcz V., Csiszár Á., Zagyvai G., Bartha D. 2017: A Gagea minima (L.) Ker Gawl. és a Dictamnus albus L. újrafelfedezése a Dél-Tiszántúlon, valamint további florisztikai adatok az Alföldről. Kitaibelia 22(2): 304–316. https://doi.org/10.17542/kit.22.304
Kun A., Aszalós R., Csecserits A., Rédei T. 1999: A kúszó zeller [Apium repens (Jacq.) Lagasca] Császártöltés mellett és adatok a Duna–Tisza köze flórájához. Kitaibelia 4(2): 227–228.
Lányi B. 1914: Csongrádmegye flórájának előmunkálatai. Magyar Botanikai Lapok 13: 232–274.
Lányi B. 1916: Újabb adatok Csongrád vármegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 15: 267–268.
Lengyel G. 1915: A királyhalmi magyar királyi külső erdészeti kísérleti állomás területe növényzetének ismertetése. Erdészeti Kísérletek 17: 50–73.
Löki V., Schmotzer A., Takács A., Süveges K., Lovas‐Kiss Á., Lukács B. A., Tökölyi J., Molnár V. A. 2020: The protected flora of long‐established cemeteries in Hungary: Using historical maps in biodiversity conservation. Ecology and Evolution 10(14): 7497–7508. https://doi.org/10.1002/ece3.6476
Lőkös L. (szerk.) 2001: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii III. 1805-1817. Hungarian Natural History Museum, Budapest, 460 pp.
Lukács B. A., Gulyás G., Horváth D., Hődör I., Schmotzer A., Sramkó G., Takács A., Molnár A. 2017: Florisztikai adatok a Tiszántúl középső részéről. Kitaibelia 22(2): 317–357. https://doi.org/10.17542/kit.22.317
Margóczi K., Urbán M., Szabados B. 1998: „Csodarétek” a Dél-Kiskunságban. Kitaibelia 3(2): 275–278.
Menyhárt L. 1877: Kalocsa vidékének növénytenyészete. Hunyadi M. Ny., Budapest, 198 pp.
Mesterházy A. 2006: Geranium purpureum Vill. előfordulása Magyarországon. Kitaibelia 11(1): 65.
Mile O., Walter J. 2003: A Suaeda Forskål ex Scop. (Chenopodiaceae) nemzetség Magyarországon. Flora Pannonica 1(1): 29–43.
Molnár Cs., Bauer N., Csathó A. I., Szigeti V., Schmidt D. 2020: Az Oenothera pycnocarpa Atk. et Bartl. Magyarországon, és kiegészítések néhány idegenhonos faj hazai elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 107(2): 177–202. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2020.107.2.177
Molnár Cs., Haszonits Gy., Pintér B., Korda M., Peregrym M., Nótári K., Malatinszky Á., Toldi M., Beránek Á. 2019: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IX. Kitaibelia 24(2): 253–256. https://doi.org/10.17542/kit.24.253
Molnár Cs., Haszonits Gy., Malatinszky Á., Kovács G. K., Kovács G., Nagy T., Molnár V. A., Takács A. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához III. Kitaibelia 22(1): 122–146. https://doi.org/10.17542/kit.22.122
Molnár Cs., Schmidt D., Bauer N. 2022: Az Iris orientalis Mill. Magyarországon és kiegészítések idegenhonos fajok hazai elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 109(2): 165–200. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2022.109.2.165
Molnár V. A. 2015: Kitaibel. Egy magyar tudós élete. Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszék, Debrecen, 216 pp.
Molnár V. A., Csábi M. 2021: Magyarország Orchideái (Orchids of Hungary). Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszék, Debrecen, 224 pp.
Molnár V. A., Mészáros A., Takács A., Csathó A. I., Süveges K., Löki V., Schmotzer A. 2018: A magyarság temetőinek növényvilága. In: Molnár V. A. (szerk.) Élet a halál után: A temetők élővilága. Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszék, Debrecen, pp. 43–72.
Molnár V. A., Molnár A., Vidéki R., Pfeiffer N., Gulyás G. 2000: Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 5(2): 297–303.
Molnár Zs. 2008a: A Duna–Tisza köze és a Tiszántúl növényzete a 18-19. század fordulóján I.: módszertan, erdők, árterek és lápok. Botanikai Közlemények 95(1-2): 11–38.
Molnár Zs. 2008b: A Duna–Tisza köze és a Tiszántúl növényzete a 18-19. század fordulóján II.: szikesek, lösz- és homokvidékek, legelők, sáncok, szántók és parlagok. Botanikai Közlemények 95(1-2): 39–63.
Nagy T., Vidéki R. 1996: Újabb adatok a Peszéradacsi Tájvédelmi Körzet flórájához. Kitaibelia 1: 60–64.
Németh F. 1979: The vascular flora and vegetation on the Szabadszállás-Fülöpszállás territory of the Kiskunság National Park (KNP), I. Studia botanica hungarica 13: 79–103.
Nótári K., Nagy T., Löki V., Ljubka T., Molnár V. A. & Takács A. 2017: Az ELTE Füvészkert herbáriuma (BPU). Kitaibelia 22(1): 55–59. https://doi.org/10.17542/kit.22.55
Pócs T. 1981: Növényföldrajz. In: Hortobágyi T. és Simon T. (szerk.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 27–166.
Prodán Gy. 1915: Bács-Bodrog vármegye flórája. Magyar Botanikai Lapok 14: 120–269.
Rat M. 2019: Ornithogalum sect. Heliocharmos Baker (Hyacinthaceae, Ornithogaloideae) na Balkanskom poluostrvu i Panonskoj niziji: revizija nomenklature, taksonomije i rasprostranjenja. Doctoral dissertation, University of Novi Sad (Serbia). 285 pp.
Reisch C. 2007: Genetic structure of Saxifraga tridactylites (Saxifragaceae) from natural and man-made habitats. Conservation Genetics 8: 893–902. https://doi.org/10.1007/s10592-006-9244-4
Rigó A., Barina Z. 2020: Methodology of the habitat classification of anthropogenic urban areas in Budapest (Hungary). Biologia Futura 71: 53–68. https://doi.org/10.1007/s42977-020-00011-x
Savić D., Anačkov G., Boža P. 2008: New chorological data for flora of the Pannonian region of Serbia. Central European Journal of Biology 3: 461–470. https://doi.org/10.2478/s11535-008-0036-3
Schmidt D. 2019: Vonalas létesítmények mentén terjedő növények Vas megyében. Vasi Szemle 73(2): 160–174.
Schmidt D., Haszonits Gy. 2020: Kiegészítések a Soproni-hegység és előtere flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 25(2): 187–194. https://doi.org/10.17542/kit.25.187
Simon T. 1984: A Bugaci Bioszféra Rezervátum edényes flórájának természetvédelmi értékelése. Abstracta Botanica 8: 95–100.
Somlyay L., Pintér I., Csontos P. 2006: Taxonomic studies of the Muscari botryoides complex in Hungary. Folia Geobotanica 41: 213–228. https://doi.org/10.1007/BF02806480
Somlyay L., Bauer N. 2013: Adatok a Vicia biennis L. elterjedéséhez a Pannonicum-ban. Kitaibelia 18(1-2): 125–128.
Soó R. 1928: A magyar vizek virágos vegetációjának rendszertani és szociológiai áttekintése I. A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 2(1): 45-79.
Süveges K. 2022: Adatok néhány védett növényfaj elterjedéséhez és másodlagos élőhelyeken való előfordulásához. Kitaibelia 27(2): 183–199. https://doi.org/10.17542/kit.27.009
Süveges K., Vincze O., Löki V., Lovas-Kiss Á., Takács A., Fekete R., Tüdősné Budai J., Molnár V. A. 2022: Native and alien poplar plantations are important habitats for terrestrial orchids. Preslia 94(3): 429–445. http://doi.org/10.23855/preslia.2022.429
Szerdahelyi T. 1999: Pteridophyte flora research in the Kiskunság National Park in 1976-80. In: Lőkös L., Rajczy M. (szerk.) The flora of the Kiskunság National Park II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 415–424 pp.
Szujkó-Lacza J., Kováts D. (szerk.) 1993: The flora of the Kiskunság National Park I. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 469 pp.
Táborská J., Vojtkó A., Dulai S., Schmotzer A. 2015: Distribution of Aegilops cylindrica Host in Hungary. Thaiszia 25(1): 41–72.
Tamás J., Vida G., Csontos P. 2017: Contributions to the fern flora of Hungary with special attention to built walls. Botanikai Közlemények 104(2): 235–250. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.2.235
Takács A., Schmotzer A., Sulyok J. 2013: Florisztikai adatok a Sajó–Hernád-sík területéről. Kitaibelia 18(1-2): 73–88.
Takács A., Zákány A., Gulyás G., Koscsó J., Sramkó G. 2014: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről. Kitaibelia 19(2): 275–294.
Tar T. 2002: Florisztikai adatok a nagykőrösi Nagyerdő és környékéről. Botanikai Közlemények 89(1-2): 127–139.
Terpó A., Zając M., Zając A. 1999: Provisional list of Hungarian archeophytes. Thaiszia 9: 41–47.
Timár L. 1950: A Tiszameder növényzete Szolnok és Szeged között. Annales Biologicae Universitatis Debreceniensis 1(7): 72–145.
Tóth A., Balogh Á., Wichmann B., Berke J., Gyulai F., Penksza P., Dancza I., Kenéz Á., Schellenberger J., Penksza K. 2011: Gyomvizsgálatok Pest megyei homoki mezőgazdasági területeken (lucernaföldek gyomvizsgálatai) I. Tájökológiai Lapok 9(2): 455–468. https://doi.org/10.56617/tl.3934
Tölgyesi Cs., Török P., Hábenczyus A. A., Bátori Z., Valkó O., Deák B., Tóthmérész B., Erdős L., Kelemen A. 2020: Underground deserts below fertility islands? Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands. Ecography 43(6): 848–859. https://doi.org/10.1111/ecog.04906
Tölgyesi Cs., Torma A., Bátori Z., Šeat J., Popović M., Gallé R., Gallé-Szpisjak N., Erdős L., Vinkó T., Kelemen A., Török P. 2022: Turning old foes into new allies – Harnessing drainage canals for biodiversity conservation in a desiccated European lowland region. Journal of Applied Ecology 59(1): 89–102. https://doi.org/10.1111/1365-2664.14030
Tölgyesi Cs., Hábenczyus A. A., Kelemen A., Török P., Valkó O., Deák B., Erdős L., Tóth B., Csikós N., Bátori Z. 2023: How to not trade water for carbon with tree planting in water-limited temperate biomes? Science of the Total Environment 856: 158960. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2022.158960
Török P., Aradi E. 2017: A new potentially invasive grass, sand dropseed (Sporobolus cryptandrus) discovered in sandy areas of Hungary – A call for information on new localities. Bulletin of the Eurasian Dry Grassland Group 35: 24–25.
Török P., Schmidt D., Bátori Z., Aradi E., Kelemen A., Hábenczyus A. A., Cando Díaz P., Tölgyesi Cs., Pál R. W., Balogh N., Tóth E., Matus G., Táborská J., Sramkó G., Laczkó L., Jordán S., McIntosh-Buday A., Kovacsics-Vári G., Sonkoly J. 2021: Invasion of the North American sand dropseed (Sporobolus cryptandrus) – A new pest in Eurasian sand areas? Global Ecology and Conservation 32: e01942. https://doi.org/10.1016%2Fj.gecco.2021.e01942
Venter H. J. T. 1997: A revision of Periploca (Periplocaceae). South African Journal of Botany 63(3): 123–128. https://doi.org/10.1016/S0254-6299(15)30723-7
Wrzesień M., Jachuła J., Denisow B. 2016: Railway embankments – refuge areas for food flora, and pollinators in agricultural landscape. Journal of Apicultural Science 60(1): 97–110. https://doi.org/10.1515/jas-2016-0004
Zaimes G. N., Iakovoglou V., Emmanouloudis D., Gounaridis D. 2010: Riparian areas of Greece: their definition and characteristics. Journal of Engineering Science and Technology Review 3(1): 176–183. https://doi.org/10.25103/jestr.031.29
Internet sources:
http1 – Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa. http://floraatlasz.uni-sopron.hu (Utolsó elérés: 2023. 03.)
http2 – WFO 2023 (folyamatosan frissítve): World Flora Online. Published on the Internet. http://www.worldfloraonline.org/ (Utolsó elérés: 2023. 03.)thttp3 – Botanikai fórum. Fotóalbum: Képgaléria – Dicotyledonopsida – Kétszikűek – 113 család, 2036 faj. http://www.botanikaiforum.com/g109-Dicotyledonopsida-K-eacute-tszik-ek-csal-aacute-d-faj.html (Utolsó elérés: 2023. 03.t
http4 – Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2007. (IV.27) rendelete a Sóstói Parkerdő és „Nádas-sziget” helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról szóló 22/2005.(VI.1.) sz. rendelet módosítása tárgyában. https://www.kiskunhalas.hu/article_files/304/m%C3%B3d_KTR15-07.pdf (Utolsó elérés: 2023. 03.)
http5 – Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) önkormányzati rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről. https://or.njt.hu/onkormanyzati-rendelet/434004 (Utolsó elérés: 2023. 03.)
