Magyarországon vadon előforduló lednek (Lathyrus) és bükköny (Vicia) fajok keményhéjúságának és csírázóképességének vizsgálata
Absztrakt
Jelen dolgozat nyolc, Magyarországon vadon előforduló pillangósvirágú faj: Lathy rus hirsutus, L. latifolius, L. nissolia, L. vernus, Vicia angustifolia, V. hirsuta, V. sepium és V. tetrasperma keményhéjúságának, valamint spontán, illetve mechanikai szkarifikációt követő csírázásának vizsgá- latát tárgyalja. A magtételeket 2016. 06. 18. és 07. 21. között gyűjtöttem a Börzsöny, a Budai-hegység és a Visegrádi-hegység területéről. A mintákat ezután papírzacskókban, szobahőmérsékleten tároltam. A csíráztatási kísérletekre 2016. 09. 21. és 10. 11. között került sor, Petri-csészékben, laboratóriumi körülmények között (szobahőmérsékleten, természetes megvilágítás mellett). Minden faj esetén két, egyenként 50 magot tartalmazó ismétléssel indult a kísérlet, majd a 12. napon az egyik ismétlés magjai mechanikai szkarifikáción estek át. A szkarifikált és a szkarifikálatlan magtételek csíráztatása ezután még további 9 napig zajlott. A V. sepium magtételei endogén fertőzöttség miatt értékelhetetlen eredményt adtak. A többi faj keményhéjúsága a 12. napon 79% és 100% között változott, míg a 21. napon (a szkarifikálatlan magtétel esetén) az értékek 70% és 96% között alakultak. A szkarifikálatlan magok spontán csírázása a 21. napon 2% (L. hirsutus, V. angustifolia, V. hirsuta) és 22% (L. latifolius) között változott. Köztes értékeket mutatott a V. tetrasperma (6%), a L. nissolia (10%) és a L. vernus (12%). A magok szkarifikációja hat fajnál jelentősen fokozta a csírázást, amelynek értéke így 52% és 90% közé emelkedett. Kivételt képezett azonban a L. vernus, ahol csak a duzzadt magok aránya nőtt meg 82%-ra, de csírázás csak 6%-ban következett be. A tavaszi ledneken kívül még a L. latifolius esetében volt aránylag magas a csak duzzadt magok aránya (32%), de ennél a fajnál a sikeres csírázás is magas értéket mutatott (64%). A kísérleti eredmények alapján ennél a két fajnál felmerül a kettős magnyugalom (mechanikai és fiziológiai) fennállásának lehetősége. Az adatok statisztikai elemzése szerint az évelő fajok keményhéjúsága szignifikánsan alacsonyabb volt az egyéves fajokénál (P = 0,0020). Hasonló módon a kísérő fajok csoportjában is szignifikánsan alacsonyabb keményhéjúság mutatkozott a gyom és a természetes zavarástűrő fajok együttes csoportjával való összevetésben (P = 0,0098).
Hivatkozások
Aarssen L. W., Hall I. V, Jensen K. I. N. 1986: The biology of Canadian weeds. 76. Vicia angustifolia L., V. cracca L., V. sativa L., V. tetrasperma (L.) Schreb. and V. villosa Roth. Canadian Journal of Plant Science 66: 711–737. https://doi.org/10.4141/cjps86-092
Baskin C. C., Baskin J. M. 1998: Seeds: ecology, biogeography, and evolution of dormancy and germination. Academic Press, San Diego, 666 pp.
Bózsing E., Csontos P., Cseresnyés I. 2006: Hőkezelés hatása a nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria L.) magvainak csírázóképességére. Acta Agronomica Óváriensis 48(1): 19–30.
Cseresnyés-Bózsing E. 2010: A hólyagos csüdfű (Astragalus cicer L.) magprodukciójának és csírázóképességének vizsgálata. Botanikai Közlemények 97(1–2): 49–57.
Cseresnyés I., Csontos P. 2012: Soil seed bank of the invasive Robinia pseudoacacia in planted Pinus nigra stands. Acta Botanica Croatica 71(2): 249–260. https://doi.org/10.2478/v10184-011-0065-2
Csontos P. 2001a: A természetes magbank kutatásának módszerei. Scientia Kiadó, Budapest, 155 pp.
Csontos P. 2001b: A szamárbogáncs (Onopordum acanthium L.) és a selyemkóró (Asclepias syriaca L.) magvainak túlélőképessége. Acta Agronomica Óváriensis 43(2): 83–92.
Csontos P. 2007: Seed banks: ecological definitions and sampling considerations. Community Ecology 8(1): 75–85. https://doi.org/10.1556/comec.8.2007.1.10
Csontos P., Kalapos T. 2013: More lightweight and isodiametric seeds for C4 than for C3 grasses are associated with preference for open habitats of C4 grasses in a temperate flora. Grass and Forage Science 68(3): 408–417. https://doi.org/10.1111/gfs.12003
Csontos P., Tamás J. 2003: Comparisons of soil seed bank classification systems. Seed Science Research 13(2): 101–111. https://doi.org/10.1079/SSR2003129
Csontos P., Bózsing E., Kósa G., Zsigmond V. 2006: Csírázóképesség vizsgálata természetes flóránk fajainak hagyományos gyűjteményekben őrzött magvain. Botanikai Közlemények 93(1–2): 93–102.
Csontos P., Kalapos T., Faradhimu T., Laborczi A., Hardi T., Tamás J. 2020: Effects of tree size and park maintenance on soil seed bank of Gleditsia triacanthos, an exotic tree in urban green areas. Biologia Futura 71: 81–91. https://doi.org/10.1007/s42977-020-00020-w
Czimber Gy. 1970: A hazai előfordulású, keményhéjú magot termő növények ökológiai és rendszertani vonatkozásai. Agrártudományi Egyetem, Keszthely, A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 13(5): 5–40.
Czimber Gy. 1980: A keményhéjúság. In: Szabó L. Gy. (szerk.) A magbiológia alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 121–140.
Czimber Gy., Reiter J. 1970: A tövises iglice (Ononis spinosa L.) keményhéjú magvainak szerepe a legelők újragyomosodásában. Növénytermelés 19(1): 55–61.
Ferreras A. E., Zeballos S. R., Funes G. 2017: Inter- and intra-population variability in physical dormancy along a precipitation gradient. Acta Botanica Brasilica 31(1): 141–146. https://doi.org/10.1590/0102-33062016abb0406
Grubb P. J. 1988: The uncoupling of disturbance and recruitment, two kinds of seed bank, and persistence of plant populations at the regional and local scales. Annales Zoologici Fennici 25(1): 23–36.
Grüner I., Heenan P. B. 2001: Viability and germination of seeds of Carmichaelia (Fabaceae) after prolonged storage. New Zealand Journal of Botany 39: 125–131. https://doi.org/10.1080/0028825x.2001.9512720
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: FLÓRA adatbázis 1.2 Taxon-lista és attribútum állomány. FLÓRA munkacsoport, MTA-ÖBKI, MTM Növénytára, Vácrátót–Budapest, 252 pp.
InStat 2003: GraphPad InStat, Version 3.06, for Windows. GraphPad Software Inc., San Diego.
Jánossy A. 1971: A Vicia-fajok termesztése és nemesítése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 247 pp.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. (New Hungarian Herbal. The Vascular Plants of Hungary. Identification key.) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Leishman M. R., Wright I. J., Moles A. T., Westoby M. 2000: The evolutionary ecology of seed size. In: Fenner M. (ed.) Seeds: the ecology of regeneration in plant communities. CABI Publishing, Wallingford, pp. 31–57.
Li Q., Hill M. J. 1989: Seed development and dormancy characteristics in Lotus corniculatus L. New Zealand Journal of Agricultural Research 32(3): 333–336. https://doi.org/10.1080/00288233.1989.10421749
Mándy Gy., Szabó L. 1970a: Bükkönyfajok (Vicia sp.) és -fajták csírázóképességének változása huzamosabb tárolás alatt. Takarmánybázis 10(1): 41–46.
Mándy Gy., Szabó L. 1970b: A Phaseolae-tribusba tartozó kultúrnövényfajták magvai csírázóképességének változása a sok éves tárolás alatt. Botanikai Közlemények 57(4): 287–290.
Molnár V. A. 2009: Adatok a Lathyrus pallescens (Bieb.) C. Koch 1841 ismeretéhez. Botanikai Közlemények 96(1–2): 57–65.
Norman H. C., Cocks P. S., Galwey N. W. 2002: Hardseededness in annual clovers: variation between populations from wet and dry environments. Australian Journal of Agricultural Research 53(7): 821–829. https://doi.org/10.1071/AR01115
Porqueddu C., Loi A., Cocks P. S. 1996: Hardseededness and pattern of hard seed breakdown in Sardinian populations of Medicago polymorpha under field conditions. The Journal of Agricultural Science 126(2): 161–168. https://doi.org/10.1017/S0021859600073093
Simay E. I., Horváth Zs. 1991: Magvizsgálatok eredményei. V. – Tárolt csillagfürt (Lupinus L.), lencse (Lens culinaris Medik.) és bükköny (Vicia L.) magtételek csíráztatásának eredményei. Növénytermelés 40(5): 415–424.
Spira T. P., Wagner L. K. 1983: Viability of seeds up to 211 years old extracted from adobe brick buildings of California and Northern Mexico. American Journal of Botany 70(2): 303–307. https://doi.org/10.2307/2443276
Szabó L. 1972: Csillagfürtfajok (Lupinus sp.) és -fajták csírázóképességének változása huzamosabb tárolás alatt. Takarmánybázis 12(1): 43–48.
Tamás J. 2001: Tűz utáni szukcesszió vizsgálata feketefenyvesekben. Egyetemi doktori értekezés, ELTE, Budapest, 140 pp.
Tamás J., Csontos P. 1998: A növényzet tűz utáni regenerálódása dolomitra telepített feketefenyvesek helyén. In: Csontos P. (szerk.) Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 231–264.
Van Assche J. A., Debucquoy K. L. A., Rommens W. A. F. 2003: Seasonal cycles in the germination capacity of buried seeds of some Leguminosae (Fabaceae). New Phytologist 158(2): 315–323. https://doi.org/10.1046/j.1469-8137.2003.00744.x
