A mátyusföldi Zsigárd tájhasználat-története
Absztrakt
A felvidéki Mátyusföld jelenleg intenzív nagyparcellás agrárgazdálkodás alatt álló terület, Szlovákia legfontosabb gabonatermesztő vidéke. A múltban ez a terület vízjárta, árvizekkel sújtott, mocsaras táj volt, amely szántóföldi termesztésre alig volt alkalmas. Célunk az ezen a területen fekvő Zsigárd tájhasználat-történetének rekonstruálása, a használat gyökeres megváltozásának feltárása történeti források és korabeli térképek segítségével, illetve olyan, a második világháború és a szövetkezetesítés közötti időszakban (1945–1959) gyermekkorukat élő adatközlőkkel készített interjúk (22 adatközlő, 66 és 85 év közöttiek) segítségével, akik a hagyományos, extenzív gazdálkodást még megtapasztalták. A levéltári források szerint a 18. század előtt a legelőre alapozott szarvasmarhatartás volt az, ami a kiszámíthatatlan vízjáráshoz jól alkalmazkodva kiemelkedő gazdasági eredménnyel járt az itt élők számára. A z állandó árvízveszély miatt a 18. században végrehajtott folyószabályozások ezt a veszélyt ugyan csökkentették, de a terület fokozatos kiszáradását eredményezték. Az eredeti élőhelyek megszüntetése, a fás területek kiterjedésének csökkenése és az iparszerű mezőgazdasági művelés kiterjedése vált meghatározóvá. A helyben élők számára a tájváltozásnak gazdasági, természetvédelmi és esztétikai következményei is vannak: a szántóföldi művelés biztonsága mellett a vizes területek (laposok) eltűnését és a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését is érzékelik. E folyamatok és a terület m últjának megismerése lehetőséget adhat a táj fenntarthatóbb használatát elősegítő rekonstrukciókra.
Hivatkozások
Andrásfalvy B. 2007: A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ekvilibrium Kiadó, Budapest, 440 pp.
Andrásfalvy B. 2009: Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 368 pp.
Andrásfalvy B. 2014: Hagyomány és jövendő. Antológia Kiadó, Lakitelek, 255 pp.
Babai D., Molnár Zs., Molnár K., Demeter L., Biró M. 2016: Módszertani segédanyag az ökológiai emlékezet kutatásához: az interjúzástól a közös tudásalkotásig. MTA ÖK, Vácrátót, 26 pp.
Borovszky S. (szerk.) 1904: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. Pozsony vármegye. Apollo Irodalmi Társaság, Budapest, 754 pp.
Bukovszky L. (szerk.) 2005: Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom–Dunaszerdahely, 386 pp.
Dávid Z., T. Polónyi N. 1980: Az első magyar nyelvű leíró statisztika. Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descriptiója 1736–1739. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 112 pp.
Diamond J. 2010: Háborúk, járványok, technikák. Typotex Kiadó, Budapest, 508 pp.
Fényes E. 1851: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. (kiadó nélkül), Pest, 350 pp.
Fehér A. 2018: Vegetation history and cultural landscapes. Case studies from South-West Slovakia, Springer International Publishing, Switzerland, 306 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-319-60267-7
Kiss L. 1988: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1643 pp.
Kohán Z. 2003: A tradicionális középkori ártéri gazdálkodás geomorfológiai környezete. Földrajzi Értesítő 52(1 –2): 5–21.
Liszka J. 2002: A szlovákiai magyarok néprajza. Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely, 544 pp.
Lőrincze L. 1947: Földrajzi neveink élete. A magyar Táj- és Népismeret Könyvtára 9. Teleki Pál Tudományos Intézet, Budapest.
Maksay F. 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1110 pp.
Mészáros I. 2017: Szülőfalum, Zsigárd II. Fejezetek a falu múltjából, jelenéből. Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 73., Zsigárd Község Önkormányzata, Zsigárd, 203 pp.
Molnár Zs. 2014: A hagyományos ökológiai tudás etnotájökológiai értékelése. MTA doktori tézisek, Vácrátót, 22 pp.
Molnár Zs., Bartha S., Babai D. 2009: A népi növényzetismeret és az etnogeobotanikai, ökológiai antropológiai megközelítés szerepe napjaink vegetáció- és tájkutatásában. Botanikai Közlemények 96: 95–116.
Molnár Zs., Biró M. 2010: A néhány száz évre visszatekintő, botanikai célú történeti tájökológiai kutatások módszertana. In: Szilassi P., Henits L. (szerk.) Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. Tudományos konferencia és műhelymunka tanulmányai, Szeged, pp. 109–126.
Nagy I. 1891: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius Hungaricus VIII. Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, Budapest, 474 pp.
Newing H. S. (ed.) 2011: Conducting research in conservation: Social science methods and practice. Routledge, London, 378 pp. https://doi.org/10.4324/9780203846452
Novák V. 2018: Zsigárd 1526 után. In: Mikleová N., Novák V., Pokreis H., Szekeres Kovács J. (szerk.) Fejezetek Zsigárd történelméből. Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahely, pp. 15–56. Nováková V. 1996: Pecate miest a obcí v regione Galanty a Sale. Nyitrai Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltára, 60 pp.
Pokreis H. 2018: Zsigárd történelme 1850 és 1918 között. In: Mikleová N., Novák V., Pokreis H., Szekeres Kovács J. 2018: Fejezetek Zsigárd történelméből. Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahely, pp. 93–128.
Pukkai L. 2002: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945–2000. Fórum Társadalomtudományi Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom–Dunaszerdahely, 197 pp.
Szinnyei J. 1896: Magyar tájszótár. Hornyánszky Viktor kiadása, Budapest.
Takáts S. 1927: Szegény magyarok. Genius kiadás, Budapest, 499 pp.
Takács-Sánta A. 2017: A közlegelők komédiája – A közösségek újrafelfedezése mint kiút az ökológiai válságból. L’Harmattan Könyvkiadó, Budapest, 108 pp.
Vályi A. 1799: Magyar Országnak leírása. 3. kötet (kiadó nélkül), Buda.
http1: Szlovákia természeti atlasza. https://geo.enviroportal.sk/atlassr/ (Utolsó letöltés: 2019.10.13.)
http2: Szlovákia talajtani térképe. http://www.podnemapy.sk/poda400/viewer.htm (Utolsó letöltés: 2019.10.13.)
http3: Magyarország katonai felmérései, Mapire - Történelmi Térképek Online. https://mapire.eu/hu/ (Utolsó letöltés: 2019. október 13.)
http4: A Vág folyó Hosszufalu és Vágsellye /Nyitra m./ környéki szakaszának szabályozási térképe Div. XIII. - No. 188. (1791). https://maps.hungaricana.hu/hu/ MOLTerkeptar/5194/ (Utolsó letöltés: 2019.10.13.)
http5: Szlovákia történelmi légifelvétele (1950) - Historická ortofotomapa © Geodis Slovakia, s.r.o., Historické LMS © Topografický ústav Banská Bystrica. https://mapy.tuzvo.sk/HOFM/Default3.aspx (Utolsó letöltés: 2019.10.13.)
