Adatok az Adonis vernalis L. nem hártyásszárnyú viráglátogatóihoz
Absztrakt
2017 és 2018 tavaszán két Veszprém megyei területen, Szentkirályszabadján és a Veszprém melletti Csatár-hegyen Adonis vernalis L. virágokon végeztünk megporzó megfigyeléseket. Mivel a közelmúltban a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Aculeata alrendjébe tartozó viráglátogatókat már közöltük, jelen tanulmányban kizárólag a nem Aculeata alrendbe tartozó egyedeket ismertetjük. A megfigyelt időszakban összesen 68 rovart gyűjtöttünk. Ezek közül a leggyakoribb faj a bundásbogár (Tropinota hirta) volt, az esetek 43%-ában ezt a fajt találtuk a virágokon. A rendek szerinti csoportosítás alapján a legtöbb viráglátogató a Coleoptera rendből került ki (58%), ezután következett a Heteroptera (22%), majd a Diptera (19%) rend. Poloskák (Pyrrhocoris apterus és Lygaeus equestris) párzását és bogarak (Coccinella septempunctata) alvását is megfigyeltük a virágokban, ami bizonyítja a kombinált virágfunkciókat. Legyeket minden esetben a virágszirmokon (és nem az ivarleveleken) találtunk, így megporzásban való szerepük minden bizonnyal csekély. A Diptera rend képviselői közül a Bombylius major csupán egy-egy pillanatra érintette a virágokat, így a megporzásban valószínűleg nincs szerepe. Mivel az A. vernalis virágai részleges proterogyniát mutatnak, ön- és idegenmegporzás egyaránt előfordul. A megfigyelt rovarfajok nagy része részt vehet a megporzásban úgy, hogy a virágban való mocorgásuk során a pollent a virág saját bibéjére juttatják. A megporzó rovarok jelenléte szükséges az A. vernalis szaporodási sikeréhez. A pollinátorok kutatása természetvédelmi szempontból is elengedhetetlen; a megfelelő védelmi stratégia kidolgozása és megvalósítása elősegíti a faji és élőhelyi szintű diverzitást a beporzó rovarok számára.
Hivatkozások
Allen -Wardell G., Bernhardt P., Bitner R., Burquez A., Buchmann S., Cane J., Cox P. A., Dalton V., Feinsinger P., Ingram M., Inouye D., Jones C. E., Kennedy K., Kevan P., Koopowitz H., Medellin R., Medellin-Morales S., Nabhan G. P., Pavlik B., Tepedino V., Torchio P., Walker S. 1998: The potential consequences of pollinator declines on the conservation of biodiversity and stability of food crop yields. Conservation Biology 12: 8–17. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.1998.97154.x
Benedek P., Erdélyi Cs., Jászai J. 1970: Lucernások Heteroptera-faunájáról. Növényvédelem 6: 289–294.
Chittka L., Thomson J. D., Waser N. M. 1999: Flower constancy, insect psychology, and plant evolution. Naturwissenschaften 86(8): 361–377. https://doi.org/10.1007/s001140050636
Chmura D., Adamski P., Denisiuk Z. 2012: Spatiotemporal aspects of the occurrence of clonal steppe plant Adonis vernalis L. in the southern Poland. Casopis Slezskeho Zemskeho Muzea (A) 61(3): 245–250.
CITES [Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora] 2000: Proposal 11.61: Inclusion of Adonis vernalis in Appendix II in accordance with Article II 2(a). Potted live plants to be excluded. Consideration of Proposals for Amendment of Appendices. Eleventh meeting of the Conference of the Parties - Gigiri (Kenya), 10-20 April 2000. https://cites.org/eng/cop/11/prop/index.php, https://cites.org/sites/default/files/eng/cop/11/prop/61.pdf (Accessed: 2019.08.05.)
Denisow B., Wrzesień M. 2006: The study of blooming and pollen efficiency of Adonis vernalis L. in xerothermic plant communities. Journal of Apicultural Science 50(1): 25–32.
Denisow B, Wrzesień M., Cwener A. 2008: The estimation of Adonis vernalis populations in chosen patches of Lublin Upland. Acta Agrobotanica 61(1): 3–11. https://doi.org/10.5586/aa.2008.001
Denisow B., Wrzesien M., Cwener A. 2014: Pollination and floral biology of Adonis vernalis L. (Ranunculaceae) – a case study of threatened species. Acta Societatis Botanicorum Poloniae 83(1): 29–37. https://doi.org/10.5586/asbp.2014.001
Forycka A., Szczyglewska D., Buchwald W. 2004: Stock-talking of Adonis vernalis L. in the selected localities in Poland. Bulletin of Botanical Gardens 13: 55–58.
Jankowska-Błaszczuk M. 1988: Morphological-developmental properties as an agent forming spatial structure of Adonis vernalis (L.) populations. Acta Societatis Botanicorum Poloniae 57(4): 573–587. https://doi.org/10.5586/asbp.1988.055
Kearns C. A. 2002: Flies and flowers: an enduring partnership. Wings 25(2): 3–8.
Kevan P. 2002: Flowers, pollination, and the associated diversity of flies. Biodiversity 3(4): 16–18.
Martinovich V. 1962: A bundásbogár (Epicometis hirta Poda) kártétele, elterjedése, rajzásvizsgálata Magyarországon. Folia Entomologica Hungarica 15: 347–364.
Mészáros T., Józan Zs. 2018: Pollinators (Hymenoptera: Aculeata) of Adonis vernalis in Transdanubia (Hungary). Studia botanica hungarica 49(2): 61–71. https://doi.org/10.17110/StudBot.2018.49.2.61
Novais S. M. A., Nunes C. A., Santos N. B., D‘Amico A. R., Fernandes G. W., Quesada M., Braga R. F., Neves A. C. O. 2016: Effects of a possible pollinator crisis on food crop production in Brazil. Plos One 11(11): e0167292. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0167292
Patkó F. 2017: A rovarok (Insecta) általi beporzás. Acta Scientiarum Transylvanica 25(3): 126–132.
Ssymank A., Kearns C. A., Pape T., Thompson F. C. 2008: Pollinating flies (Diptera): A major contribution to plant diversity and agricultural production. Biodiversity 9(1–2): 86–89. https://doi.org/10.1080/14888386.2008.9712892
Tóth M., Schmera D., Imrei Z. 2004: Optimization of a chemical attractant for Epicometis (Tropinota) hirta Poda. Zeitschrift für Naturforschung 59C: 288–292. https://doi.org/10.1515/znc-2004-3-429
Wagner E. 1975: Die Miridae Hahn, 1831, des Mittelmeerraumes und der Makaronesischen Inseln (Hemiptera-Heteroptera). Teil III. Entomologische Abhandlungen Staatliches Museum für Tierkunde in Dresden 40 (Suppl.): 1–483.
