Védett és adventív növények állományfelmérése a budapesti Széchenyi-hegyen
Absztrakt
A lakóövezetekkel körülvett és jelentős turistaforgalomnak kitett budapesti Széchenyi-hegy természetvédelmi jelentősége és az értékeket veszélyeztető tényezők sokasága szükségessé teszi a területen előforduló védett növényfajok állományainak felmérését. 33 védett és 1 fokozottan védett növényfaj közel tizenkétezer állományát találtuk meg, harminckétezer virágzó hajtással. Jogszabályban meghatározott természetvédelmi értékük alsó becslés alapján is meghaladja a százmillió forintot. A különféle pontusi-pannon, keleti és szubmediterrán flóraelemek vannak túlsúlyban, igazolva a szubmediterrán klímahatás érvényesülését.
Hivatkozások
Bajor Z. 2009: Budapest természeti kalauza. Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 19–24.
Balogh L., Bathó B., Beregi L., Dedák D., Forintos N., Kiss A., Mihalik R., Nagy Sz., Péter N., Pörge Á., Rozgonyi Zs., Rusvai K., Stilling F., Szenek Z. 2016: A világ természetvédelmének története 1991 és 1995 között (védett területek alapítása). Tájökológiai Lapok 14(2): 99–115.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.
Bognár F., Kálmán N., Kiss A., Krajcsovszky B., Luca V., Magyar V., Mák R., Morvai Gy. E., Ragó M., Rusvai K., Tóth N., Tóth T., Szilágyi Zs. 2016: A világ természetvédelmének története 1996 és 2000 között (védett területek alapítása). Tájökológiai Lapok 14(2): 191–205.
Borbás V. 1879: Budapestnek és környékének növényzete. Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, Budapest, 172 pp.
Centeri Cs., Szalai Z., Jakab G., Barta K., Farsang A., Szabó Sz., Bíró Zs. 2015: Soil erodibility calculations based on different particle size distribution measurements. Hungarian Geographical Bulletin 64(1): 17–23. https://doi.org/10.15201/hungeobull.64.1.2
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 637–641.
Ellwanger G., Runge S., Wagner M., Ackermann W., Neukirchen M., Frederking W., Müller C., Ssymank A., Sukopp U. 2018: Current status of habitat monitoring in the European Union according to Article 17 of the Habitats Directive, with an emphasis on habitat structure and functions and on Germany. Nature Conservation 29: 57–78. https://doi.org/10.3897/natureconservation.29.27273
Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2017: A Pannon vegetációrégió lehatárolása. Botanikai Közlemények 104(1): 85–108. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2017.104.1.85
Havas G. (szerk.) 1976: Budapest földrajza az iskolai oktatásban. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 14–33.
Hegedüs Á. 2002: Budapest jelenlegi virágos flórája. Animula Kiadó, Budapest, 68 pp.
Hou W., Walz U. 2016: An integrated approach for landscape contrast analysis with particular consideration of small habitats and ecotones. Nature Conservation 14: 25–39. https://doi.org/10.3897/natureconservation.14.7010
Jancsovszka P. 2016: Fenntartható fejlődési célok. Tájökológiai Lapok 14(2): 171–181.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Központi Statisztikai Hivatal: Népszámlálás 2011. Területi adatok – Budapest. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 (accessed: 2019. szeptember 23.)
Molnár Cs., Haszonits Gy., Malatinszky Á., Kovács G. K., Kovács G., Nagy T., Molnár V. A., Takács A. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához III. Kitaibelia 22(1): 122–146. https://doi.org/10.17542/kit.22.122
Molnár V. A. 2007: Adatok a Lathyrus pallescens (Bieb.) C. Koch 1841 ismeretéhez. Botanikai Közlemények 96(1–2): 57–65.
Möckel S. 2017: The European ecological network “Natura 2000” and its derogation procedure to ensure compatibility with competing public interests. Nature Conservation 23: 87–116. https://doi.org/10.3897/natureconservation.23.13603
Nagy K. M., Malatinszky Á. 2019: Unique botanical values in a metropolitan area and the landscape history reasons of their occurrence on the Széchenyi Hill, Budapest. Nature Conservation 32: 35–50. https://doi.org/10.3897/natureconservation.32.30807
Pechanec V., Machar I., Pohanka T., Opršal Z., Petrovič F., Švajda J., Šálek L., Chobot K., Filippovová J., Cudlín P., Málková J. 2018: Effectiveness of Natura 2000 system for habitat types protection: A case study from the Czech Republic. Nature Conservation 24: 21–41. https://doi.org/10.3897/natureconservation.24.21608
Pénzes A. 1942: Budapest élővilága. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 236 pp.
Pénzes A. 1956: Budapest élővilága. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 137 pp.
Simon T., Horánszky A., Dobolyi K., Szerdahelyi T., Horváth F. 2000: A magyar edényes flóra értékelő táblázata. In:
Simon T.: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 837–955.
Somlyay L. 2009: A Budai-hegység florisztikai növényföldrajzának fő vonásai. Kitaibelia 14(1): 35–68.
Somlyay L. 2011: Adatok Budapest környéke flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 15(1–2): 101–108.
Somlyay L., Makádi S., Csábi M. 2016: Adatok Budapest környéke flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 21(1): 33–50. https://doi.org/10.17542/kit.21.33
Somlyay L., Pifkó D. 2002: A Lathyrus pallescens (Bieb.) C. Koch Magyarországon, és más adatok a Budai-hegység flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 7(2): 237–245.
Szollát Gy. 2006: Adatok a Szabadság-hegy félszáraz irtásrétjeinek flórájához. Kanitzia 14: 95–108.
Tamás J., Vida G., Csontos P. 2017a: Contributions to the fern flora of Hungary with special attention to built walls. Botanikai Közlemények 104(2): 235–250. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.2.235
Tamás J., Ősi Zs., Csontos P. 2017b: Egy kevéssé ismert vadhatás nyomában – szarvas kéreghántása Budakeszi körzetében. Tájökológiai Lapok 15(2): 115–120.
