N, P és K műtrágyázás hatása telepített gyep fajainak szukcessziójára tíz év során
Absztrakt
Különböző N, P és K ellátottsági szintek, és azok kombinációi hatását vizsgáltuk egy mesterséges gyep fajösszetételére 2006 és 2015 között szabadföldi kísérletben. A gyepet 2000 őszén telepítettük nyolc komponensből álló fűmag ke-verékkel. A kísérleti terület mészlepedékes csernozjom talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott. A kezeletlen talaj N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K=64 kezelést tartalmazott 2 ismétléssel, így öszszesen 128 parcellát foglalt magában. A gyepfajok százalékos borítását évente felvételeztük május végén, az első kaszálás előtt.
Az angolperje (Lolium perenne), a réti komócsin (Phleum pratense), a réti csenkesz (Festuca pratensis) és a vörös csenkesz (Festuca rubra) már a kísérlet első éveiben eltűnt a területről. A taréjos búzafű (Agropyron cristatum) az évek során növelte a borítását és meghálálta a nagyobb N és P ellátottságot. Az árva rozsnokot (Bromus inermis) nem vetettük, ám spontán megtelepedett a területen, és folyamatosan terjeszkedett. A N és K adagok a legmagasabb szintig növelték a borítását, míg a P esetében mérsékeltebb volt az igénye. A kísérlet első éveiben a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) volt a legmeghatározóbb faj, de borítása folyamatosan csökkent. Mérsékelt N műtrágyázást igényelt, a nagyobb adagok már a kontroll szintje alá csökkentették a tömegességét. Foszforból a kontroll volt a legkedvezőbb, míg a K trágyázás enyhe pozitív hatással volt rá. A csomós ebír (Dactylis glomerata) borítása csökkenő tendenciát mutatott az évek során. Mérsékelt N ellátottság bizonyult számára a legkedvezőbbnek, míg a különböző P és K ellátottságoknak nem volt számottevő hatásuk. A zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea) nem tudott elterjedni, de szórványosan megtalálható volt végig a vizsgált időszak alatt. A kezelt parcellákon fordult elő, míg a kontroll parcellákon nem volt megtalálható. Az egyéb növényfajok, többnyire kétszikűek, borítása elsősorban a kontroll, azon belül is főleg a N kontroll parcellákon folyamatosan nőtt az évek során 2%-ról 30–37%-ra. A gyep fajösszetételét jelentősen befolyásolta a talaj N, P és K ellátottsága.
Hivatkozások
Brueck H. 2008: Effects of nitrogen supply on water-use efciency of higher plants. Journal of Plant Nutrition and Soil Science 171(2): 210–219. https://doi.org/10.1002/jpln.200700080
Buzás I., Fekete A., Buzás Iné, Csengeri Pné, Kovács Ané: 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM NAK. Budapest, 47 pp.
Czóbel Sz., Németh Z., Szirmai O., Gyuricza Cs., Tóth A., Házi J., Vikár D., Penksza K. 2013: Short-term effects of extensive fertilization on community composition and carbon uptake in a Pannonian loess grassland. Photosynthetica 51(4): 490–496. https://doi.org/10.1007/s11099-013-0052-z
Dell Inc. 2015: Dell Statistica (data analysis sofware system), version 13. sofware.dell.com.
Egner H., Riehm H., Domingo W. R. 1960: Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden II. Kungliga Lantbrukshögskolans Annaler 26: 199–215.
Elberse W. Th., Bergh van den J. P., Dirven J. G. P. 1983: Effects of use and mineral supply on the botanical composition and yield of old grassland on heavy-clay soil. Netherlands Journal of Agricultural Science 31: 63–88.
Ellenberg H., Leuschner C. 2010: Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen in ökologischer, dynamischer und historischer Sicht. 6th ed. Eugen Ulmer UTB Verlag, Stuttgart, 1334 pp.
Erickson J. E. and Kenworthy K. E. 2011: Nitrogen and light affect water use and water use effciency of zoysiagrass genotypes differing in canopy structure. HortScience 46(4): 643–647.
Falkengren-Grerup U. 1998: Nitrogen response of herbs and graminoids in experiments with simulated acid soil solution. Environmental Pollution 102(1): 93–99. https://doi.org/10.1016/s0269-7491(98)80020-1
Franzluebbers A. J., Seman D. H., Stuedemann J. A. 2013: Forage dynamics in mixed tall fescue-bermudagrass pastures of the Southern Piedmont USA. Agriculture, Ecosystems and Environment 168: 37–45. https://doi.org/10.1016/j.agee.2013.02.004
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxonlista és attribútum-állomány. MTA ÖBKI – MTM Növénytár, Vácrátót–Budapest, 267 pp.
Isbell F., Reich P. B., Tilman D., Hobbie S. H., Polasky S., Binder S. 2013: Nutrient enrichment, biodiversity loss, and consequent declines in ecosystem productivity. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA 110(29): 11911–11916. https://doi.org/10.1073/pnas.1310880110
Jacobsen J. S., Lorbeer S. H., Houlton H. A. R., Carlson G. R. 1996: Nitrogen fertilization of dryland grasses in the Northern Great Plains. Journal of Range Management 49(4): 340–345. https://doi.org/10.2307/4002594
Janssens F., Peeters A., Tallowin J. R. B., Bakker J. P., Bekker R. M., Fillat F., Oomes M. J. M. 1998: Relationship between soil chemical factors and grassland diversity. Plant and Soil 202: 69–78. https://doi.org/10.1023/a:1004389614865
Kádár I. 2000: Az őszi árpa (Hordeum vulgare L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. Növénytermelés 49: 661–675. (In Hungarian with English summary)
Kádár I. 2013a: A gyepek műtrágyázásáról. MTA ATK TAKI, Budapest, 289 pp. (In Hungarian with English summary)
Kádár I. 2013b: A mezőföldi műtrágyázási tartamkísérlet tanulságai 1984–2000. MTA ATK TAKI, Budapest, 356 pp. (In Hungarian with English summary)
Kádár I., Földesi D. 2001: A mák (Papaver somniferum L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. I. Növénytermelés 50: 453–465. (In Hungarian with English summary)
Kádár I., Ragályi P., Szemán L., Csontos P. 2014: Tápanyagellátás hatása 13 éves telepített gyep fejlődésére és botanikai összetételére a Mezőföldön. Botanikai Közlemények. 101(1–2): 95–104. (In Hungarian with English summary)
Lawes J. B., Gilbert J. H., Masters M. T. 1882: Agricultural, botanical, and chemical results of experiments on the mixed herbage of permanent meadow, conducted for more than twenty years in succession on the same land. Part II. The botanical results. Philosophical Transactions of the Royal Society of London 173: 1181–1413. https://doi.org/10.1098/rstl.1882.0029
McLeod L. B. 1965: Effect of nitrogen and potassium fertilization on the yield, regrowth, and carbohydrate content of the storage organ of alfalfa and grasses. Agronomy Journal 57(4): 345–350. https://doi.org/10.2134/agronj1965.00021962005700040011x
Németh Z., Falvai D., Szirmai O., Czóbel Sz. 2017: Archeofton és neofton gyomfajok ftomassza vizsgálata. Tájökológiai Lapok 15(1): 21–29.
Ragályi P., Kádár I. 2006: Effect of NPK fertilization on yield and mineral element content of an established all-grass. Agrokémia és Talajtan 55(1): 155–164. https://doi.org/10.1556/ agrokem.55.2006.1.17
Ragályi P., Kádár I., Csontos P. 2014: Effect of precipitation on the yield of hay meadows with contrasting nutrient supply. Bulgarian Journal of Agricultural Science 20(4): 779–785.
Spielberger T., Deléglise C., DeDanieli S., Bernard-Brunet C. 2010: Resilience of acid subalpine grassland to short-term liming and fertilization. Agriculture, Ecosystems and Environment 137(1-2): 158–162. https://doi.org/10.1016/j.agee.2010.01.017
Szemán L. 2009: Stress effect of fertilization and precipitation on the biodiversity of rangeland. Cereal Research Communications 37: 357–360.
Szemán L., Kádár I., Ragályi P. 2010: Műtrágyázás hatása a telepített pillangós nélküli gyep botanikai összetételére. Növénytermelés 59(1): 85–105. (In Hungarian with English summary) https://doi.org/10.1556/novenyterm.59.2010.1.5
Tilman D., Wedin D. 1991: Dynamics of nitrogen competition between successional grasses. Ecology 72(3): 1038–1049. https://doi.org/10.2307/1940604
Williams E. D. 1978: Botanical composition of the park grass plots. Rothamsted Experimental Station Report for 1977 Part 2, pp. 31–36.
